Kéri Katalin:
( carry@iqdepo.hu )
NEVELÉSTÖRTÉNET AZ INTERNETEN
(Internet Kalauz, 1998. június, III. évf., 6. szám, 28-29. o.)
Toynbee szerint az ember Janus arcú lény: egyszerre előre és hátra
tekint, jövője és múltja egyaránt foglalkoztatja. A történetiség
elválaszthatatlan az emberiségtől, az egyes embertől is. A múlt megismerése
nem csupán érdekes "kaland", hanem lényegünk, gyökereink megértéséhez visz
közelebb és a jövő tervezésében, jelenünk megélésében nyújt segítséget.
Az iskolai történelemoktatás - követve a különböző történetírói
irányzatok kutatási vonulatait - korábban világszerte főként a gazdaság-,
politika- és hadtörténetre figyelt. Századunk második felére jelentősen
változott a történeti vizsgálódások iránya, előtérbe került a társadalom- és
a művelődéstörténet megismerése is. A közélet eseményeinek feltárása mellett
megjelent a magánszféra kutatása, az államférfiak és uralkodók bemutatása
mellett felsorakoztak a történelem "névtelen" szereplői: férfiak, nők és
gyerekek régi korokból.
Ez a szemléletváltás, mely a történeti kutatásokban lezajlott,
napjainkban kezd igazán hatást gyakorolni a neveléstörténet diszciplínájára.
E tárgy megújulását sürgeti a pedagógia számos kérdésfeltevése, az iskolai
problémák megoldására való törekvés. A neveléstörténet Magyarországon is ott
szerepel valamennyi pedagógusképző intézmény alapozó kurzusai között, ezért
nagyon fontos értelmezési keretének, tárgyának meghatározása, forrásainak
minél szélesebb körű feltárása és értelmezése. A művelődéstörténet részeként
felfogott, tág tematikájú neveléstörténet segítségével a leendő és gyakorló
pedagógusok bepillantást nyerhetnek (1) régi korok társadalmainak nevelési
gyakorlatába (2) a nevelésfilozófiai gondolatok történeti alakulásának
folyamatába (3) az oktatási intézmények, oktatáspolitika históriájába (4) a
gyermekkor, a gyermekszemlélet múltjának részleteibe.
Mivel a neveléstörténeti szemléletváltás napjainkban is zajlik,
viszonylag kevés magyar nyelvű könyv és tanulmány áll rendelkezésünkre a
diszciplína tanulásához és kutatómunkák lefolytatásához. Az Internet
segítségével azonban jelentőset léphetünk előre, ha valóban
interdiszciplináris (minél több tudomány módszereiből és eredményeiből
merítő) és multikulturális (a kis népek neveléstörténetét is figyelembe
vevő, Európán kívüli kultúrákra is figyelő) neveléstörténetet szeretnénk
művelni. Ebben a cikkben néhány olyan web-kikötőre szeretnénk felhívni a
figyelmet, amelyekről elhajókázhatunk sok érdekes szigetre, azaz behatóbban
megismerkedhetünk egyes korszakok vagy földrajzi helyszínek neveléstörténeti
múltjával.
The History of Education Site (http://www.socsci.kun.nl/ped/whp/histeduc)
címmel bukkanhatunk rá arra a helyre, ahol a bőség zavara fogad minket a
neveléstörténeti linkeket illetően. Ezen a címen gazdag forrásgyűjtemény
található, írásos és tárgyi források sokasága. Régi gyerekkönyvek, versek,
népköltészeti alkotások, személyes gyűjtemények valamint gazdag kép- és
fotóanyag került itt elhelyezésre. A felsőoktatásban tanítók és tanulók
egyaránt meríthetnek abból a válogatásból, mely kiemelkedő pedagógus-
egyéniségek életrajzát mutatja be. Az 1800 előtt és után élt személyek 2
csoportjában rábukkanhatunk Platón, Rousseau, Fröbel, Dewey, Montessori,
Steiner, Piaget és mások bemutatására, képekkel gazdagon illusztrálva.
Az új szemléletű neveléstörténet szellemében jelentős rész szól a
gyermekkor történetéről, gyerekjátékokról, gyerekgondozásról.
Bibliográfiákat, képeket és egyéb segédleteket találhatunk itt. Kimerítő
leírások szólnak a különböző oktatási intézmények históriájáról is,
országonkénti bontásban. Japántól Argentínáig, Angliától Finnországig
kalandozhatunk, legfeljebb az veszi el a kedvünket, hogy Magyarországot nem
találjuk meg a felsorolásban. (Remélhetőleg mindez hamarosan megváltozik,
hiszen könnyű kapcsolatot teremteni a web-oldal szerkesztőivel, talán rá
lehetne venni őket arra, hogy hazánk neveléstörténeti honlapjai is
felkerüljenek ajánlataik közé.)
Ha eleget olvasgattunk már a régi szövegekből, átnavigálhatjuk magunkat
egy igazi, amerikai neveléstörténeti virtuális múzeumba, a Blackwell-be
(http://www.niu.edu/acad/leps/blackw1.html), mely az Egyesült Államok
legnagyobb ilyen jellegű múzeuma. Csak régi mesekönyvekből - melyek a 17-19.
században keletkeztek - 100 darabot találhatunk itt. Nem is beszélve arról a
számtalan képről, amelyeken korábbi tantermek, iskolai eszközök, játékok
láthatóak.
Bár az amerikaiak ebben a múzeumban természetesen nem dicsekedhetnek
középkori neveléstörténeti forrásokkal, nem marad érdekes hálószem nélkül az
a neveléstörténet iránt érdeklődő diák sem, aki a Mayflower indulása előtti
időkre kíváncsi. Angliában szerkesztik azt a web-kikötőt, amely a középkori
nők és gyerekek életmódjáról, nevelési szokásokról hoz hírt
(http://www.millersv.edu/~english/homepage/duncan/medfem/domestic.html).
Ezen a három helyen kívül természetesen számtalan más, neveléstörténettel
kapcsolatos web oldalt találhatunk a világhálón. Megfelelően megadott
(leszűkített) kulcsfogalmak segítségével a keresőrendszereken át
rábukkanhatunk arra a témára (könyvre, szervezetre, személyre, stb.) ami
(aki) iránt érdeklődünk. Kutatásunk nyilvánvalóan ebben az esetben is akkor
lesz gyors és pontos, ha tudjuk, mit keresünk.
Mielőtt a neveléstörténet iránt érdeklődő, idegen nyelven nem jól olvasó
diákok és tanárok teljesen elcsüggednének, szeretném a fentiekhez
hozzátenni: vannak magyarországi, magyar nyelvű web helyek is, ahol mindenki
pallérozhatja tudását e tudományágat illetően. Az első ilyen hálószemek
közül való a - honlap számlálója szerint is - nagy népszerűségnek örvendő
hely: Dr. Pukánszky Béla honlapja (http://www.jate.u-szeged.hu/~comenius).
A szegedi JATE-n tanító docens neves művelője a neveléstörténetnek.
Kurzusleírásai, a tematikához ajánlott bibliográfiák, oktatási segédletek
diákjai körén kívül is érdeklődésre tarthatnak számot a történelem, a
neveléstörténet iránt fogékony olvasóknál.
Hasonló felépítésű az a honlap is, mely e cikk szerzőjének - aki a pécsi
JPTE Tanárképző Intézetének tanára - web oldala
(http://nostromo.pte.hu/~carry/index.htm). A pécsi nappali és levelező
szakos diákoknak és a szélesebb szakmai közönségnek is bőven kínál
olvasnivalót a több mint 6 Mb-nyi szöveg. Ezen a helyen például olvasható a
szerző valamennyi korábbi írása, köztük a Mi a neveléstörténet? című könyv;
szöveggyűjtemények az egyetemes neveléstörténet tanulmányozásához; korábbi
konferenciák anyagai. Számos linkelési lehetőség áll a vándor" előtt, ha
más, történelemmel, művelődés- és neveléstörténettel kapcsolatos hálószemek
érdeklik.
Ez a honlap egyébként szerves része annak a munkának, amely a JPTE
Tanárképző Intézetéhez kapcsolódik, és a tanárképzés reformjának egy része.
A neveléstörténet megújítását ugyanis abban az értelemben is szeretnénk
végigvinni, hogy a 21. században az új információhordozók is elégséges
ismeretet szolgáltassanak a leendő tanárok számára. Célunk az is, hogy a
szakma elismert kiválóságai mellett kapjanak szót azok a diákok és tanár
kollégák, akik még csak most ismerkednek a neveléstörténeti kutatásokkal,
szakdolgozatuk vagy egyéb munkájuk elkészítése során találkoznak először a
forrásfeltárás- és értelemzés szépségeivel és nehézségeivel. Az ő legjobban
sikerült, művelődés- és neveléstörténeti írásaikból rendszeresen közöl
válogatásokat az Ambrus Attila József (alex@iqdepo.hu ) által
szerkesztett DIMENZIÓ című tudományos-ismeretterjesztő diskmagazin
(http://nostromo.pte.hu/iqdepo), mely letölthető és off-line futtatható
(ftp://nostromo.pte.hu/pub/iqdepo), így a vékonyabb pénztárcájú
felhasználóknak (telefon-tarifák!) megtakarítást jelent.
Megtalálhatóak - több más, neveléstörténeti írással együtt - ezek az
művek a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) is
(http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/nevtort).
A neveléstörténet tanulmányozására tehát sok-sok lehetőség nyílik. E
tárgy - miként maga a történelem - nehéz tudomány, hiszen rengeteg forrást
kell összegyűjtögetni a múlt minél teljesebb megismeréséhez. Mivel az
érdeklődő, kutató embernek esélye sincs arra, hogy akár csak Magyarország
nagyobb könyvtárait, múzeumait és levéltárait bebarangolja, feltétlenül az
Interneten át elérhető források jelentik a jövőbeni kutatások egyik fő
bázisát. A neveléstörténeti szemléletváltás, együttesen az információáramlás
új lehetőségeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a diákok, tanárok folyamatos
kutatómunkát végezzenek, állandó kérdésfeltevéseikkel, kreatív módon
viszonyuljanak a világhoz, a nevelés múltjához.