Kokas Károly:
(kokas@bibl.u-szeged.hu)
(József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtár)
HAGYOMÁNYOS ÉS ELEKTRONIKUS PEDAGÓGIAI SZAKINFORMÁCIÓ
(In: Magyar Pedagógia, 1992., 92. évf., 2. szám, 153-166. o.)
Az irányzatokat (trendeket), akárcsak
a lovakat könnyebb abban az irányban
meglovagolni, amerre maguk is haladnak.
John Naisbitt
+------------------------------+
| EZ A DOKUMENTUM A |
| 'MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR' |
| ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZIK |
+------------------------------+
Bevezetés
---------
Ma már közhelynek számítanak a társadalomtudományok művelői között is az
információ hihetetlen felduzzadásáról, a szükséges ismeretek szelekciós
problémáiról és gyors elavulásáról szóló híradások. Az a tény, hogy a
tudományos ismeretek megkettőződési ideje manapság már csak mintegy 10-20
év, jelzi, hogy a mégoly szűk szakterület kutatója is egyre nehezebben
boldogul a számára releváns szakirodalom áttekintésével, beszerzésével és
feldolgozásásval. Évente kb. 60 millió oldalnyi tudományos információt
publikálnak a világban, megközelítve azt a határt, amit az un. hagyományos
módon még meg lehet emészteni, fel lehet dolgozni. Tehát már a jelenlegi
információtömegben való eligazodás is súlyos problémákat vet fel és erre a
feladatra a még korszerű információkereső eszközök sem jelentenek végleges
megoldást. Nyilvánvaló, hogy a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz azoknak az
eszközöknek amelyek a szakmai tájékozódás "meta" felületével foglalkoznak,
vagyis magáról az információról, annak eléréséről, feldolgozásáról szólnak.
Ezekre az eszközökre nem csupán a publikációk mérhetetlen felduzzadása és
szóródása miatt van szükség, hanem az időtényező miatt is: felmérések
szerint a tudományos közlemények iránti érdeklődés két év után rohamosan
csökken és több területen a 10 évnél régebbi publikáció elavultnak
tekinthető. A nyomtatott információhordozók egyre növekvő előállítási és
terjesztési költségei, a megfelelő olvasókör megtalálásának nehézségei arra
kényszerítik a kiadókat, hogy az elektronikus publikálás felé forduljanak.
Egyes amerikai információs szakemberek úgy látják, a világon megjelentetett
információk 90%-a már most is digitális. Az elektronikus
információterjesztésnek van azonban egy másik aspektusa is: elektronikus
úton a kommunikáció is könnyebb. Francis Crick Nobel-díjas tudós mondta: "A
tudomány lényege a kommunkáció". A kutatók az idők során összegyűlt
ismeretek elsajátításával kezdik tevékenységüket és aktív munkájuk során is
meghatározó szerepe van a szakmabeli társaikkal való kapcsolattartásnak.
Mindezekből következik, hogy a kutatóknak, szakembereknek az eddigieknél
jóval hatékonyabb információs "viselkedési kultúrát" kell elsajátítani, és
ameddig beköszönt a minden információt egyetlen rendszerben feldolgozó
világ-hipertext rendszer, addig a hagyományos és újonnan kialakult
elektronikus eszközök használatának kombinációjával lehet csak eredményesen
tájékozódni. A fent jelzett trendek sokkoló hatása itthon még fokozottabban
jelentkezhet az eddigi mesterséges fékező erők eltűntével. Ezekkel a
tendenciákkal nem harcolnunk kell, hanem megtanulni velük együtt élni.
Ez a rövid írás nem akar, nem tud a pedagógiai információ minden
területére kitérni, inkább csak a legfontosabb nemzetközi eszközöket említi
a jelentősnek tűnő változások illusztrálására, nem alábecsülve persze a
hazai pedagógiai információ máris gazdag eszköztárát.
A tájékozódás hagyományos eszközei
----------------------------------
Általános társadalomtudományi információ
Mivel a tágan értelmezett pedagógia tudománya igen sok helyen érintkezik
a legkülönbfélébb társadalomtudományokkal, célszerű, ha az átfogó
társadalomtudományi szakirodalmi eszközökre is vetünk egy pillantást.
Megjegyzendő, hogy az alábbiakban társadalomtudományok alatt, a magyar
szokásoktól eltérően csak az un. "social science" kategóriát értjük,
kirekesztve a szempontunkból ugyan szóbajöhető, de mégis kevésbé fontos
művészeti tudományokat (Arts and Humanities).
Igazán hatékony és friss művel, ami a társadalomtudományi szakinformáció
egészében eligazítana, ma nem rendelkezünk. A retrospektiv irodalmazásnak
igen sok egymást átfedő, de lyukakat is bőven hagyó az eszköztára. Erről
általánosságban annyit lehet elmondani, hogy az alább ismertetendő
kiadványok régebbi köteteivel ill. a később tárgyalandó számítógépes
óriásbibliográfiák segítségével valamennyire áthidalható ez a nehézség. A
naprakész informálódásnak viszont kitűnő eszközei vannak, elsősorban az
amerikai ISI (= Institute for Scientific Information) jóvoltából. Az intézet
speciális szempontú (az idézettség tudománymetikai szempontjára épülő) egyik
kiadványa a SOCIAL SCIENCES CITATION INDEX, amely többek között lefedi az
antropológia, kommunikáció, oktatás-pedagógia, pszichológia és szociológiai
területét is. A kiadvány évente mintegy 1500 folyóiratot dolgoz fel teljes
egészében, további 3500-at pedig részben. Ez kb. évi 150.000 cikket jelent.
Bár összefoglalókat az egyes cikkekről nem ad, más fontos információkat
viszont igen: így hozza az illető szerzők címét és a cikkek összes
hivatkozását.
Ugyanezt az anyagot dolgozza fel az ISI másik kiadványa a CURRENT
CONTENTS, ill. annak "Social & Behavioral Sciences" c. alsorozata. A Current
Contents jellegéből adódóan a naprakész tájékoztatás eszköze, ugyanis minden
héten közli az illető területeken megjelent folyóiratok tartalomjegyzékét,
tárgyszó és szerző szerinti visszakereshetőséget biztosítva. Az ISI
harmadik, általános társadalomtudományi érdeklődésre számottartó
bibliográfiája az INDEX TO SOCIAL SCIENCES AND HUMANITIES PROCEEDINGS, amely
a konferncia- és meeting-anyagokat dolgozza fel.
Az egyoldalú Amerika-központú tájékozódást ellensúlyozhatja egy német
kiadvány, amely nem kevesebbre törekszik, mint a világ tudományos
folyóirattermésének szakmailag válogatott, de minden tudományterületet
átfogó indexelésére. A szakkörökben csak "Dietrich" néven ismert vállalkozás
(teljes címe: INTERNATIONALE BIBLIOGRAPHIE DER ZEITSCHRIFTENLITERATUR AUS
ALLEN GEBIETEN DES WISSENS) 1896-tól jelenik meg, évente kb. 8000
folyóiratot dolgoz fel, ami mintegy 100-120.000 cikket jelent. Természetesen
ennek csak egy része társadalomtudományi. Jelentősége az interdiszciplináris
területeken való tájékozódásban és az "európaibb" merítésben van.
Szintén általános, minden területet átfogó kiadvány az amerikai
BIBLIOGRAPHIC INDEX, amely sajátos megközelítésben, olyan, főként rejtett
bibliográfiákat tartalmaz, amelyek akár önállóan, akár könyv, nyomtatvány
vagy cikk részeként (kb. 3000 folyóiratot figyel) jelentek meg, s legalább
az 50 tételt eléri nagyságuk. E kiadvány rokona a német kiadású és ebből
adódóan kicsit más orientációjú BIBLIOGRAPHISCHE BERICHTE, amely az amerikai
kiadványnál szigorubban válogat, viszont európai ill. kelet-európai
vonatkozásai sokkal erőteljesebbek.
Hely hiányában csak utalok arra a lehetőségre, amelyet az egyes nyelvek
ill. országok könyv- esetenként cikk-irodalmát közlő különféle nemzeti
bibliográfiák jelentenek (Cumulative Book Index, British National
Bibliography, Bibliographie de la France, Deutsche Nationalbibliographie
stb.). Szintén csak utalásszerűen említem a legkülönfélébb kötetes formában
megjelent nagykönyvtári katalógusokat (British Library, Library of Congress
stb.), amelyek azonban lassan az egyre gyarapodó és sokoldalúan használható
számítógépes könyvtárkatalógusok miatt jelentőségüket vesztik.
Segédtudományi információ
Sokszor más nagy tudományágak a pedagógiai kutatás "segédtudományaiként"
aposztrofálódnak a szakirodalmi kutatás szintjén, így célszerű röviden
kitérni ezen kapcsolódó tudományok legfontosabb referáló eszközeire is. Az
Unesco kiadásban megjelenő INTERNATIONAL BIBLIOGRAPHY OF THE SOCIAL SCIENCES
négy alsorozatban referálja a gazdaság, a politológia, a társadalmi és
kulturális antropológia és a szociológia területein megjelent könyveket és
periodikus kiadványokat. Távolabbi területről, de bő neveléstudományi
vonatkozásai miatt említendő a modern kori (1492 utáni) történeti irodalmat
bemutató HISTORICAL ABSTRACTS, a történeti-társadalmi földrajzi irodalmat
indexelő GEO ABSTRACTS "Social and Historical Geography" alsorozata, amely
minden témát referál, aminek akár csak formálisan is, de földrajzi aspektusa
lehet (pl. valaminek a vizsgálata x területen stb.). Az Egyesült Nemzetek
genovai könyvtárának kiadásában jelenik meg a MONTHLY BIBLIOGRAPHY, amely az
ENSZ tagállamokkal ill. azok projektjeivel kapcsolatos kiadványokat,
cikkeket ismerteti. Így pl. megtalálhatók benne az ENSZ ill. társzervezetei
által menedzselt oktatási-pedagógiai tervekre vonatkozó irodalom is. A
logika tudományának kurrens szakirodalmát nem külön orgánum, hanem a NOTRE
DAME JOURNAL OF FORMAL LOGIC: DEVOTED TO SYMBOLIC LOGIC c. szaklap közli
rendszeresen. A kapcsolódó alkalmazott területek közül még egyet kell
megemlíteni, a statisztikai irodalmat. Itt egy néhány évenként rendszeresen
megjelenő kiadványra fontos felhívni a figyelmet, amely valamelyest eligazít
a tengernyi statisztikai sorozat, évkönyv között: 1962-ben publikálták
először Wasserman, P. és O'Brien, J. szerkesztésében a STATISTICS SOURCES: A
SUBJECT GUIDE TO DATA ON INDUSTRIAL, BUSINESS, SOCIAL, EDUCATIONAL,
FINANCIAL AND OTHER TOPICS FOR THE UNITED STATES AND INTERNATIONALLY c. 1000
oldalas kézikönyvet, amely azóta már hetedik kiadásánál tart. A
statisztikából a megjelent irodalmat referáló index mű az INTERNATIONAL
STATISTICAL REVIEW. Ez a kiadvány mind a statisztika elméleti kérdéseinek
irodalmát, mind magukat a statisztikai kiadványokat ismerteti. (Az egyes
szűkebb statisztikai szakterületeknek külön referensz eszközei is vannak.)
Két kiadványt említenék még itt, különösen jelentős neveléstörténeti
anyaga miatt. Az egyik a nemzetközi reneszánszkutatás kurrens
bibliográfiája: a BIBLIOGRAPHIE DE L'HUMANISME ET DE LA RENAISSANCE, a másik
a nemzetközi reformációkutatás eredményeit és irodalmát közlő ARCHIV FÜR
REFORMATIONGESCHICHTE. (A történeti jellegű kutatásokhoz egyébként célszerű
igen alapos tájékozódást folytatni, mert a legkülönbözőbb korok történeti,
művelődési stb. irodalmát ismertető retrospektiv és kurrens bibliográfiák
már-már kaotikus képet mutatnak.)
Szociológia és lélektan
Két tudományterület a fentieknél azonban jóval szorosabban kapcsolódik a
neveléstudományokhoz, ezért ezekről kicsit részletesebben lesz szó. A
legfontosabb megemlíteni a világ szociológiai irodalmát referáló
SOCIOLOGICAL ABSTRACT-ot, amely a hivatkozott cikkek tartalmi kivonatát is
adja (abstracts). Ez a kiadvány válogatva ugyan, de ismerteti a legfontosabb
pedagógiai szakcikkeket is, főleg természetesen, ha azoknak valamilyen
szociológiai vonatkozása is van. A világ legjelentősebb nem angolszász
kiadású referáló-lapegyütese, a francia BULLETIN SIGNALÉTIQUE egyik
szekciója szintén szociológiai (521. SOCIOLOGIE, ETHNOLOGIE). Ez a kiadvány
évente kb. 4000 szociológia cikket referál mintegy 5-600 folyóirat
feldolgozásával. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban az
említett amerikai Sociological Abstracts-el együtt használható ki igazán (a
referátumok nyelve francia, de angol index is van). Talán még az előbbinél
is fontosabb a másik nagy szakterület, a pszichológia irodalmának
figyelemmel kísérése. A legjelentősebb referáló lap itt is amerikai, a
PSYCHOLOGICAL ABSTRACTS, amely évi 13-15.000 cikket ismertet, mintegy 150
lap teljes és kb. 650 részleges feldolgozása után. A gyorstájékozódás
eszköze lehet a svájci kiadású THE PSYCHOLOGICAL READER'S GUIDE. Ez a
havonta megjelenő lap kb. 200 vezető lélektani folyóiratról ad rendszeres
keresztmetszetet. Az említett Bulletin Signalétique ezen a területen is
rendelkezett saját index-művel, amely a legutóbbi időkben különvállva
jelenik meg PASCAL EXPLORE néven. A francia lap figyelme a szorosan vett
pszichológia mellett kiterjed a pszichoterápia és pszichopatológia
területére is. Évente mintegy 15 ezer cikket referál, orientációja
bevallottan francia, de igen sok angol, német nyelvű irodalmat is ismertet.
Pszichológiából az említetteken kívül még van két alternatívnak tekinthető
referáló orgánum, a THE ANNUAL REVIEW OF PSYCHOLOGY és a PSYCHOLOGICAL
BULLETIN, amelyek ugyan általánosságban nem jobbak mint az említettek, de
néhány szakterület alaposabb ismertetése és eltérő szerkezetük miatt
(szemletanulmányok pl.) már 30 éve versenyképesek az információs piacon. A
pszicholoógiai téma lezárásaként még pár fontos speciális területet figyelő
kiadványról néhány szót. Chicago-ban jelenik meg az évi kb. 1500 szakcikket
ismertető CHILD DEVELOPMENT ABSTRACTS AND BIBLIOGRAPHY, amelynek jelentős
része foglalkozik a neveléstudományt is érintő területtel. Angliai
megfelelője, az ANNUAL PROGRESS IN CHILD PSYCHIATRY AND CHILD DEVELOPMENT
inkább szemletanulmányokban foglalja össze egy-egy év kutatási eredményeit.
A szellemi fejlődési rendellenességek nevelési-pedagógiai vonatkozásaival is
foglalkozik a DEVELOPMENTAL DISABILITIES ABSTRACTS, ez az évi kb. 3000
cikket, könyvet ismertető amerikai kiadvány.
Neveléstudományi információ
A szorosabban vett neveléstudományi-pedagógia szakirodalom áttekintésének
speciális eszköztára szerkezetileg és műfajilag (referáló- és index-művek) a
fentiekben ismertetetekhez hasonló.
A legjelentősebb, referátumokat is közlő bibliográfiai sorozat a CURRENT
INDEX TO JOURNAL IN EDUCATION, amely 1969 óta jelenik meg az Educational
Resources Information Center (ERIC) kiadásában. Innen kapta népszerű nevét
is, főleg elektronikus adatbázis-változatát a szakma csak ERIC-ként
emlegeti. A mintegy 500, vagyis szinte pedagógiai szempontból szóbajöhető
lapot referáló kiadvány havonta jelenik meg, kb. 20.000 cikket ismertetve
évente. Hasonló, bár jelentőségében kisebb kiadvány a brit szigeteken
megjelenő, elsősorban a szigetország neveléstudományi irodalmát indexelő
BRITISH EDUCATION INDEX, amely kb. évi 3-4000 cikket ismertet. Az egész
világ angol nyelvű cikkirodalmából válogat az amerikai Wilson cég kiadványa,
az EDUCATION INDEX. Az évente tízszer megjelenő lap 350 folyóiratot figyel
részletesen, beleértve a könyvismertetéseket is, de referátumot nem közöl.
Ez a munka később elektronikus formában lett népszerű. A pedagógiai
szociológia a témája a Liverpoolban megjelenő SOCIOLOGY OF EDUCATION
ABSTRACTS-nek. Az évente négyszer megjelenő angol index-mű alkalmanként
6-800 tartalmi ismertetést hoz, mintegy 270-300 szaklap állandó figyelése
alapján válogatva.. A francia BULLETIN SIGNALÉTIQUE-nek is van
neveléstudományi szekciója (520.), mégpedig sok szakember szerint a
vállalkozás egyik legjobban sikerült része a SCIENCES DE L'ÉDUCATION. A
kiadvány 1961 óta jelenik meg, évi 350-400 folyóirat alapján kb. 4-5000
cikket referál. A kivonatok nyelve itt is francia, de az igen részletes
tárgymutató angolul is rendelekezésre áll. Talán még annyit érdemes
megemlíteni a hazai kutatói körökben kevésbé ismert Bulletin Signalétique
sorozatról, hogy előfizetési költségei töredékét teszi ki nevesebb amerikai-
angol társaiénak.
Az előzőektől eltérően érdemes fölhívni a figyelmet egy nagy retrospektív
bibliográfiai segédeszközre, amely a bemutatott index-művek régebbi ill.
elektronikus változataival együtt kitűnően használható. A Harvard University
Library kiadásában jelent meg 1968-ban egy kétkötetes gyűjtemény EDUCATION
AND EDUCATION PERIODICALS címmel (Harvard Univ. Press). Könyvtári
gyűjteményt tartalmaz a University London Neveléstudományi Intézetének
könyvtárkatalógusa (LONDON UNIVERSITY. INSTITUTE OF EDUCATION. CATALOGUE OF
THE COMPARATIVE EDUCATION LIBRARY). Ez a kézikönyv hat kötetben és a
szuplementum kötetekben a könyvtár teljes cédulakatalógusát (kb. 160.000
kötet) hozza. Jelentős kiadvány még az 1939 óta megjelenő angol EDUCATION
YEAR BOOK, amely kb. 30.000 statisztikai, bibliográfiai stb. adatot közöl
egy-egy kötetében, ill. az alapos szemletanulmányokat tartalmazó amerikai
REVIEW OF EDUCATIONAL RESEARCH, amely most negyedévente jelenik meg. A
hagyományos információs eszközök vázlatos ismertetésének lezárásaként még
érdemes megemlíteni, hogy az egyes korosztályok oktatásához ill. a
neveléstudományok egyes részterületeihez, az egyes országok pedagógiai-
neveléstudományi programjaihoz kapcsolódóan speciális kurrens tájékoztató
eszközök is léteznek, mint pl. a RESEARCH INTO HIGHER EDUCATION ABSTRACTS;
EDUCATIONAL DEVELOPMENTS AT HOME & ABROAD; EDUCATIONAL DOCUMENTATION AND
INFORMATONEXCEPTIONAL CHILD EDUCATION RESOURCES; THE BACIE BIBLIOGRAPHY OF
PUBLICATIONS IN THE FIELD OF EDUCATION AND TEACHING IN COMMERCE AND
INDUSTRY; TECHNICAL EDUCATION ABSTRACTS FROM BRITISH SOURCES stb. stb.
Az elektronikus szakinformáció
A fentiekben többször történt arra utalás, hogy az egyes nyomtatásban
megjelenő referens-eszközöknek létezik elektronikus változata is. Ma már,
több esetben mind a kutatók, mind a kiadók jobban preferálják a
számítógéppel kezelhető változatot. Őszintén szólva nem hiszem, hogy az
Educational Index-nek és társainak nagy jövője lenne a nyomtatott
változatban.
A kérdés persze az, hogy ezeknek az elektronikus adathordozón elérhető
bibliográfiai, faktográfiai stb. eszközöknek a használatához megvannak-e és
ha igen, milyenek a hazai feltételek.
Néhány éve az MTA, az OMFB és a Művelődési Minisztérium Információs
Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) néven indított projectet a
kutatások és fejlesztések támogatására. Az IIF elsősorban egyetemeket és
kutatóintézeteket kapcsol össze az X.25 hálózaton keresztül (újabban
telefonvonalon történő elérés is lehetséges). A rendszer üzemszerűen 1989
elejétől működik, jelenleg mintegy 200 intézménynél 4-5 ezer ember
használja. Az IIF szolgáltatások közül a legfontosabbak az elektronikus
levelezés (ELLA) és a tudományos adatbázisok, de emellett van elektronikus
hírdetőtábla (ELF), állományokat átvivő program (PETRA) és lehetőség lesz
távoli nagy számítógépek használatára is. Az ELLA nevű e-mail (electronic
mail) rendszer külföldi levelezőrendszerek elérését is lehetővé teszi,
kapcsológépeken keresztül gyakorlatilag a világ minden fontosabb hálózatára
lehet levelet küldeni. A magyar adatbázisok közül kb. 70 érhető el az IIF
keretében, ezek részben szakirodalmi adatbázisok, részben különböző
faktografikus adatbankok. Ezenkívül néhány hazai könyvtár katalógusa is
hozzáférhető már a magyar hálózaton (BME, BKE, JATE).
Elektronikus levelezés és elektronikus konferencia
A kutató és szakember számára a gyors elektronikus üzenetküldés előnyei
nyilvánvalóak. Azonban azt már kevesebben tudják, hogy üzenetet nem csupán
személyeknek küldhetünk, hanem a levelek (ill. az azokban lévő parancsok
fogadására) felkészített számítógépeknek is. A világban sok ezerre tehető az
olyan gépek száma, amelyeken különböző típusú, az üzenetek automatikus
kezelésére alkalmas program fut. Ezek közül is legelterjedtebb, s bizonyos
szempontból a többiek számára is mintául szolgáló szoftver a listserv, A
listserv (list server) program eredetileg BITNET hálózat levélelosztó
programja volt, s kitűnő tulajdonságai miatt terjedt el. Ez a funkció, amely
ma is igen népszerű, azt jelenti, hogy egy hálózatba kötött nagyobb gépet
alkalmassá tesznek arra, hogy a géphez címzett leveleket az elosztási
címlistára (distribution list) serverként automatikusan továbbküldje, így a
speciálisan címzett leveleket - szinte egyidőben - minden a listára
feliratkozott személy megkapja. A listák szakmai érdeklődés szerint
alakulnak meg ill. át. Jelenleg a hálózatban mintegy 3000 szakmai lista
működik. Természetesen egy gépen több lista is lehet. Egy-egy címlistán
található azonos érdeklődésű kutatók száma igen változatos, általában egy-
két ezer, de a jelentősebb listák esetén elérheti az öt-hat ezret is, tehát
ennyien kapják meg a beérkezett leveleket.
Vegyünk egy példát a listserv használatára. Az "Educational Research E-
conference" nevű lista elektronikus címe a következő:
ERL-L@TCSVM.BITNET
Ez azt jelenti, hogy ha erre a címre küldenénk egy e-mail üzenettet, azt
percek, vagy legföljebb órák alatt az "elektronikus konferencia" (e-
conference) minden résztvevője megkapná. De hogyan lehetünk magunk is
olvasói a listán közölt anyagoknak? A fenti címből képezzük az un. listserv
címet, tehát azt ahova parancsainkat címezzük. Ez azt jelenti, hogy a címben
a @ előtti részt kicseréljük a 'listserv' szóra és a következő egyetlen
parancsot tartalmazó levelet küldjük el erre a címre (vagyis a
LISTSERV@TCSVM.BITNET):
SUBSCRIBE ERL-L Janos Kovacs
Ha subject nélküli levelünk első sora a fenti volt, akkor 1-2 órán belül
kapunk egy üdvözlő levelet a géptől, amelyben a program közli a legfontosabb
tudnivalókat. A fel- és kiiratkozás természetesen bármikor szabadságunkban
áll. Levelet, kérdést küldhetünk olyan listára is, amelyen nem vagyunk
feliratkozva, de ekkor persze jeleznünk kell, hogy a válaszokat nem
nyilvánosan, hanem saját címünkre kérjük. Fontos még tudnunk, hogy a
levélelosztás a listserveknek csak egyik funkciója, mert archivumként és
adatbázisként is működnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti pl. hogy a listserv
tematikájával megegyező tartalmú írások, tanulmányok, projectek,
dokumentációk is találhatók a távoli gépen, amelyek szabadon lehívhatók. A
listserv program működéséről úgy kaphatunk bővebb információt, ha a
feliratkozás utáni sorban, vagy egy külön levélben elküldünk egy egyszerű
'help' vagy 'info' utasítást.
Ezekután nézzük meg, melyek a legfontosabb neveléstudományal, oktatással
kapcsolatos témák (megjegyzendő, hogy az igen erős egyetemi részvétel miatt
gyakorlatilag legtöbb lista érinti az oktatás témakörét, így itt most csak a
kifejezetten ezzel foglalkozók közül említek néhányat):
CGE@MARIST Computer Graphics Education E-conference
COMMED@RPIECS Communication education
ACADV@NDSUVM1 Academic advising services in higher education
ADLTED-L@UREGIN Canadian Adult Education Network
AI-ED@SUN.COM Application of art. intelligence to education
ALTLEARN@SJUVM Alternative Approaches to Learning Discussion
ANET-L@UALTAVM Alberta Post-Secondary Education Network
CNEDUC-L@TAMVM1 Computer Networking Education E-conference
COCAMED@UTORONTO Computers in Canadian Medical Education
COGSCI-L@MCGILL1 COGNITIVE SCI. CENTRE Discussion Group
COMLAW-L@UALTAVM Computers and Legal Education
CTI-COMPLIT@DURHAM.AC.UK Computer Literacy in Higher Education
DEOS-L @PSUVM Internat. discussion forum for distance edu.
DEOSNEWS@PSUVM Distance Education Newsletter
ECONED-L@UTDALLAS Research in Economic Education
EDAD-L@WVNVM Educational Administration E-conference
EDINFO-L@IUBVM Educational Information e-conference
EDPOLYAN@ASUACAD Education Policy Analysis ListServ
EDISTA@USACHVM1 Distance Education - Univ. of Santiago (Chile)
EDTECH@OHSTVMA Educational technology
EDUC@UQUEBEC Chercheurs en education
EDUCAI-L@WVNVM Educational Applications of Art. Intelligence
EDUTEL@RPIECS Considering CMC Applications in Edu. Contexts
ERIC-L@IUBVM Teaching and Study of Literature in Edu.
ERL-L@TCSVM Educational Research E-conference
HYPERMED@UMAB Biomedical Hypermedia Instructional Design
ICU-L@UBVM Topics and articles related to comp. in edu.
L-HCAP@NDSUVM1 Handicapped people in education
MEDIA-L@BINGVMB Media in Education
MMEDIA-L @VMTECMEX The Multimedia in education and training.
NEWEDU-L@USCVM New Paradigms in Education E-conference
SCHOOL-L@IRLEARN Primary and post-primary schools
STLHE-L@UNBVM1 The Soc. of Teach. and Learning in Higher Edu.
TAG-L @NDSUVM1 Talented and Gifted Education
TEACHEFT@WCU Teaching Effectiveness
TECHED-L@PSUVM TECHED-L Employment, training and literacy
TESL-L@CUNYVM Teachers of English to Stud. of Other Languages
I-VIDTEK@UIUCVMD Video Technology
VT-HSNET@VTVM1 Virginia K-12 School Network
WIP@SUVM Teaching Tools Works in Progress E-conference
A jól működő e-konferencia szinte minden naprakész információval elláthat
szakterületünkön (az igazán jól működő listákon akár napi 10-15 anyagot is
kaphatunk), értesülhetünk konferenciákról, sőt a jelenkezési lapot is
megkapjuk, majd az illető rendezvény után többnyire az értékelést, sőt nem
egyszer az előadások kivonatait is olvashatjuk. Felhívják figyelmünket
fontos információkra, frissen megjelent szakirodalomra stb. Az elektronikus
konferenciáknak kialakult szokásrendjük, etikettjük van, amely a "közösség"
elektronikus életét hivatott szabályozni. Pl. ha valaki kérdést tesz föl,
illendő a személyreszóló e-mailben beérkezett válaszokat összegző
dolgozatban közreadni, viszont nem helyénvaló reklámjellegű információt
közreadni, és így tovább.
Ha az a számítógép, amelyet munkánk során használunk, közvetlen
kapcsolattal rendelkezik a BITNET ill. EARN hálózat felé, akkor a
listserverekkel kapcsolatos lehetőségeink kibővülnek. Egyrészt a
körülményesebb levélírás helyett közvetlenül ahatunk utasításokat a
listservnek (feliratkozás, egy archiv anyag lekérése stb.), másrészt
használhatjuk a listserven eladdig megfordult levéltömeget adatbázisként is
(ez puszta e-maillel is lehetséges, csak igen körülményes). Ez azt jelenti,
hogy kulcsszavainkat beadva megkérdezhetjük, hogy az elmúlt időszakban
esett-e szó a minket érdeklő témáról, s ha igen, lekérhetjük a fontosabb
dokumentumokat. Ne feledjük, a "gazdagabb" listáknál ez azt jelenti, hogy
5-8 ezer archiv állomány fölött rendelkezünk! A listserverek egyik
továbbfejlesztett változata, amely szintén csak közvetlen BITNET/EARN
kapcsolat esetén érhető el, az olasz-francia gépeken lévő adatbázisokat
üzemeltető ASTRA program. Ennek a projectnek a segítségével nem is
elsősorban bibliográfiai információkhoz juthatunk, hanem magukat a
dokumentumokat is elérhetjük. Pedagógiai-neveléstudományi szempontból a
következő ASTRA adatbázisok jöhetnek szóba: az AEP7, amely a University of
Texas "The Advanced Educational Project" adatbázisa; a BBSD, amely oktatási
céllal kifejlesztett számítógépes programok katalógusa; BIED, az oktatással
kapcsolatos nemzetközi érvényű dokumentumok archivuma és a RIED adatbázisok,
amelyek oktatáskutatási projectek dokumentációit tartalmazzák 1980-tól stb.
stb.
Miután Magyarország is része a BITNET hálózatnak, pontosabban annak
európai részének az EARN-nek (European Academic Research Network) és
hazánkban is működik un. nemzeti csomóponti gép, annak sem lenne akadálya,
hogy a későbbiekben pl. a könyvtárosok mintájára a hazai pedagógiával
foglakozó szakemberek is üzemeltessenek egy saját listservet.
E-journal
Az elektronikus kommunikáció, ill. az e-mail használatának másik
lehetősége, hogy nemcsak a fent jellemzett elektronikus konferenciákra,
hanem az azokhoz kapcsolódó, vagy azoktól független elektronikus hírlevelek,
sőt újabban folyóiratok terjesztési listájára is feliratkozhatunk. A csak
számítógépes periodikák komolyságára jellemző, hogy legalább 70-80 már
közülük ISSN azonosítót is kapott, és nem egyet a legkomolyab szakmai
referáló lapok is feldolgoznak. A feliratkozás itt nem mindig automatikus,
néha a szerkesztőségnek küldött e-maillel történik. Néhány idevágó,
úgynevezett e-journal pl. a következő:
- THE DISTANCE EDUCATION ONLINE SYMPOSIUM
Feliratkozás: Richard Lee Holbert * X075RT@TAMVM1.BITNET
- NEW HORIZONS IN ADULT EDUCATION
Feliratkozás: HORIZONS@SUVM.BITNET (szerkesztőség címe)
- ONLINE JOURNAL OF DISTANCE EDUCATION AND COMMUNICATON
Feliratkozás: e-mail a LISTSERV@UWAVM.BITNET címre:
SUBSRIBE DISTED Janos Kovacs
- RESEARCH AND EDU. APPL. OF COMPUTERS IN THE HUMANITIES
Feliratkozás: Eric Dahlin * HCF1DAHL@UCSBUXA.BITNET
- PSYCOLOQUY
Feliratkozás: e-mail a LISTSERV@PUCC.BITNET címre
SUBSRIBE PSYC Janos Kovacs
A sikeres "előfizetés" után rendszeres időközönként elektronikus levél
formátumban kapjuk meg a lapot, hasonlóan esetleges cikkeinket is íly módon
juttathatjuk el a lap impresszumában megadott elektronikus szerkesztőségi
címre.
Elektronikus faliújságok
A közcélú számítógépes szolgáltatások egyik legnépszerűbb változata az
elektronikus faliújság, vagy angol nevén BBS (Bulletin Board System). A
magyar IIF közösség két hasonló rendszerrel is rendelkezik, az egyik az
Elektronikus Faliújság, névszerű nevén az ELF. Ezek a faliújságok a
televizió teletex szolgáltatásához hasonló, csak jóval több információ
tárolására képes szöveges adatbázisok. Majdnem hasonló funkciókat lát el a
PETRA, az IIF program fileservere. Mindkettőről számtalan, a számítógépes
rendszerekben (pl. listserv, e-journal) való eligazodást segítő információ
kérhető le, sőt mi magunk is küldhetünk fel hasznos információkat, pl.
tudományos rendezvények reklámját stb. Természetesen kifejezetten oktatási
tematikájú BBS-ek is találhatók szerte a világban, s ezek elérése az
INTERNET hálázathoz való kapcsolódással már a közeli jövőben a hazai kutatók
széles rétegei számára lehetséges lesz. A listserverhez képest itt az
újdonság, hogy a távoli számítógéppel nem csak levelezünk, hanem valóságosan
is bejelentkezünk és azzal interaktív kapcsolatba kerülünk. Pl. a Syracuse
University SUINFO nevű elektronikus faliújságját a a következő internet
címen érhetjük el: 128.230.1.21 (login: suvm és userid: suinfo). A faliújság
több más neveléstudományi információ melett tartalmazza pl. az ERIC
elektronikus változatát 1984-től napjainkig, vagyis több mint 200.000
referátummal ellátott szakcikk bibliográfiai adatait.
De elérhetőek a szimpla X.25-ös hálózaton is oktatással kapcsolatos BBS-
ek, így pl. az angol Open University felnőttoktatási faliújságja. Hivása a
később említendő brit könyvtárkatalógusokhoz hasonlóan az un. Rudtherford
gépen keresztül történik, ami azt jelenti, hogy egy közbülső gépet hívunk
fel az X.25-ös hálózaton (hívószám: 023422351919169).
Itt aztán már az angol JANET hálózat belső hívását alkalmazzuk
(.000041500030). A szükséges username: 'ICDL'. A távoli brit számítógépen
nemcsak az angol felnőtt-távoktatási projectekről tájékozódhatunk
kimerítően, hanem az ezzel kapcsolatos elméleti-gyakorlati szakirodalomban
is kereshetünk.
Online könyvtárkatalógusok
Csak röviden említem meg azt az általános lehetőséget, hogy a 80-as évek
végétől már számtalan kutatóintézet, egyetem stb. számítógépesített
könyvtárkatalógusa elérhető a hálázaton keresztül. Európában az említett
X.25-ös hálózat segítségével keresztül (amin az ELLA is működik!) pl.
elérhető négy német, három svájci, egy osztrák és 67 brit nagykönyvtár
katalógusa, a számítógép kínálta összes keresési lehetőséggel egyetemben. A
korszerűbb INTERNET hálózat elérésével (amely minden bizonnyal tömeges lesz
a 93-as év elejére) további több száz (!) amerikai, ausztrál stb. könyvtár
katalógusát használhatjuk, beleértve olyan óriás-katalógusokat is, mint pl.
a kaliforniai felsőoktatási intézmények 20 milliós egyesített állományát
tartalmazó Melvyl-t (ez a lehetőség már néhány könyvtárban, kutatóhelyen ma
is adott!). Sokszor a távoli könyvtárkatalógusok magukba integrálják az
illető intézmény valamilyen speciális gyűjteményét is, így pl. a colorado-i
CARL rendszerben számos könyvtárkatalógus mellett megtaláljuk az amerikai
iskolakísérletek adatbázisát is.
CD-ROM
A számítógépes szakinformáció ma legnépszerűbb megoldásait a különféle
optikai lemezeken (CD-ROM) tárolt adatbázisok jelentik. Ezek már
elterjedtnek mondhatók hazánkban is, a legfontosabbak megtalálhaták a
jelentősebb egyetemi könyvtárakban. Jelentőségét az adja, hogy viszonylag
frissen hozza a drágább számítépes kapcsolattal és esetleg bizonytalanul
elérhető adatbázisok anyagát, ezen az adathordozón a keresés nem kötött
időhöz és az információ saját diszkünkre való letöltése is kényelmesebb. Az
alábbiakban a legfontosabb pedagógiai-pszichológiai CD-ROM adatbázisok
táblázata következik:
cím: kiadó: téma: rekord:
British Education Index HMSO Books educational
literature (UK) 54 000
College Blue Book Macmillan education,
colleges (USA)
ECCTIS CD-ROM ECCTIS education,
universities (UK) 60 000
Education Index Wilson Co. educational
literature 131 000
Education Library (EMIL) OCLC educational
literature 500 000
EMIL CONSER educational
literature 500 000
ERIC Dialog educational
literature 600 000
ERIC SilverPlatter educational
literature 600 000
ERIC OCLC educational literature 400 000
First Nat. Item Bank & Test Tescor Inc. education (tests) 65 000
GCSE Compl. Maths Worksh. Format PC education (maths)
ICDL Distance Education Open Univ. education (directory)
NERIS CD-ROM NERIS education, schools (UK)
Peterson's College Database SilverPlatter education, univ. (USA) 3 400
Peterson's Gradline SilverPlatter education, univ. (USA) 28 000
ProDirect:Education UMI education, schools
SchoolMatch OCLC education, univ. (USA) 24 000
Science Helper K-8 EBSCO educational materials 1 000
US Civics/Citizenship Disc Quanta P. Inc. education, citizenship
ASSIA Plus Bowker-Saur social sciences 100 000
Cross-Cultural CD 1-3 SilverPlatter social sciences,
humanities 1 000
NATASHA Knowledge A. sociology, health
care (data) 40 000
Social Sciences
Citation Index ISI social sciences 2 200 000
Social Sciences Index Wilson Co. social sciences 164 000
Sociofile/SOPODA SilverPlatter sociological literature
Women:Partners in Dev. CD Res. Inc. social sciences (women)
Psychiatry (E.M.) SilverPlatter psychiatry 200 000
PsycLit SilverPlatter psychology 300 000
Psyndex SilverPlatter psychology (Germany) 65 000
Int. Encyclopedia
of Education Pergamon encyclopedia(education) 1 500
Texas Education Encyclopedia Quantum A. I. encyclopedia(education)
Dissertation Abstracts
Ondisc UMI dissertations 900 000
Grants Database Dialog grants, fundations 8 900
Természetesen a szakinformációt tartalmazó CD adatbázisok esetében is
irányadóak lehetnek a bibliográfiai és referáló lapoknál elmondottak.
Munkánk során kitűnő segítséget adhatnak más szakterületek adatait hordozó
CD-ROM-ok, így pl. a nagy kereskedelmi könyvkatalógusok (Books in Print Plus
stb.), vagy faktográfiai adatbázisok (World Map stb.).
On-line adatbázisok
Bár az on-line infrmációs adatbankok között is vannak csupán a
kummunikációs költségek fejében használható adatbázisok (pl. a Közös Piac
ill. Európai Unió és ENSZ témakörén belüli adatbázisokat tartalmazó ECHO
rendszer, amely az X.25-ös hálózaton a 0270448112 számon hívható, 'echo'
password-del), mégis inkább a nagy adatbázis-szolgáltatókat szokták
idesorolni. Közöttük is legjelentősebb a DIALOG és a DATASTAR. A
gyakorlatban ezek adatbázisként szolgáltatják a dolgozat első részében
említett legtöbb periodikus referáló munka anyagát, mégpedig általában több
évtizedes kummulációban, ill. azoknak a CD-ROM-oknak az adatbázisai is
megtalálhatók itt, amelyekről szintén volt szó. Lényeges különbség, hogy az
adatok frissessége itt már napokban, hetekben mérhető. Ezek a szolgáltatók
azonban már nem ingyenesek, mind a password-ért, mind a kapcsolati időért
fizetni kell. Éppen ezért, általában véve még nyugaton sincs arra mód, hogy
maguk a kutatók keressenek ezekben az adatbázisokban, hanem ezt könyvtári
informatikusok, az un. közvetítők segítségével tehetik meg. Az adatok
keresés közben (on-line) is letölthetők, kinyomtathatók, vagy nagyobb tömegű
lekérdezés esetén a távoli számítógép nyomtatóján is kiprintelhetők (off-
line), amit aztán légipostán kapunk meg.
A legfontosabb kapcsolódó adatbázisok csaknem minden szolgáltatónál
lekérdezhetők, azt hogy hol történik a keresés, azt jobb ha az említett
közvetítőre bizzuk, aki a napi árfolyamokkal, praktikus változásokkal
tisztában van.
A legfontosabb vonatkozó adatbázisok a nagy adatszolgáltatáknál a
következők:
Név: Téma: Rekordszám:
A-V ONLINE audovizuális oktatás 324 000
AIM/ARM szakképzés, pályaválasztás 27 000
BILINGUAL EDU kétnyelvű oktatás 21 000
BRIT. EDU.IND. oktatás (brit) 60 150
CHILD ABUSE... hátrányos helyzet 12 000
EDU TESTING oktatási tesztek 10 000
ERIC oktatás 720 000
EUDISED EGK oktatási kutatásai 10 000
EXCEPT CHILD speciális oktatás 73 000
FAMILY RES. család 110 000
FRANCIS ált. társ.tud. (francia) 990 000
PSYCINFO pszichológia 760 000
PSYNDEX pszichológia (német) 48 000
SOC. SCISEARCH társ.tud. hivatkozási index 2 200 000
SOC. ABSTRATS szociológia 310 000
SOLIS ált. társ.tud. (német) 70 000
Kitekintés
A bevezetőben vázolt okok miatt a jövő mindenképpen az egységesülés felé
mutat. Ugyan a CD-ROM-ok nagy szerepet kapnak majd, de nem annyira a
bibliográfiai, mint inkább a teljes szövegű adatbázisok terülén. Már most
mutatkozik az a tendencia, hogy komplett archiv periodikákat (egyelőre még
inkább napilapokat) kiadnak un. full text adatbázisokban. De effelé látsznak
elmozdulni az utoljára említett szolgáltatók is, itt is egyre több jel arra
mutat, hogy megpróbálják kielégíteni a dokumentum-szolgáltatásra vonatkozó
igényt is, nemcsak a bibliográfiait. A nagysebességű hálózatok globális
elterjedése nehezen jósolható csak meg, annyi azonban biztosnak látszik,
hogy minden más információhordozónál gyorsabban fejlődnek, s ha az
adatátviteli sebességek és a tárolókapacitás ilyen tempóban növekedik, nincs
messze az idő, amikor szakirodalmi és faktográfiai tájékozódásunk fő
forrásai a multimedia-szerű (grafikus, képi és hangos) információt is
biztosító elektronikus adatszolgáltatók lesznek.