Dorozsmai Károly:
(kdorozs@alarmix.net)
AZ INTERNET HASZNÁLATA AZ ISKOLÁKBAN
(Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola)
(Networkshop'97 konferencia, Keszthely, 1997. május 27-29.)
(http://www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop/97/tartalom/NWS/index.htm)
+------------------------------+
| EZ A DOKUMENTUM A |
| 'MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR' |
| ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZIK |
+------------------------------+
Abstract
During the last decade the teaching content of the computer
science and the whole applied computer science with its most
important point been changed. Technical institutes make use of not
only single computers but much rather network systems in teaching
programming and use application programs. It is used mostly locale,
internal networks first. In this case is advisable to develop
conditions they are similar to the intranetwares. To organize jobs
on the Internet is very important, in which special questions could
came up. There problems that from the limited technical conditions
(e. g. limited bandwidth), but there are also methodological tasks
have to be solved many times.
1. Bevezetés
A számítástechnika ma divatos fogalom, sokszor sok helyütt szerepel. Az
iskolák nagyon gyakran egyfajta értékmérőként említik, ha magukat kell
jellemezni. Ezen a téren talán csak a nyelvoktatás súlya mérhető össze vele.
Ugyanaz a megfogalmazás azonban nagyon széles spektrumát öleli fel a
minőségnek is, a mennyiségnek is. Utóbbi a heti óraszámok, az esetleges
csoportbontások, valamint a tanítási időn kívüli szakköri foglalkozások
óraszámával elég jól meghatározott. Előbbit a pedagógus felkészültsége
mellett a rendelkezésre álló géppark és általában a műszaki lehetőségek
alapvető módon befolyásolják.
Mára elég jól meghatározott az, melyik évfolyamon mit érdemes és mit kell
tanítani. A Nemzeti Alaptanterv világosan és a szakma nagyobbik fele által
is elfogadott tartalomban jelöli ezt meg. A témakörök között fontos szerepet
kap a számítógépes hálózatok használata és használtatása. Ennek a
jelentőségét még az is növeli, hogy remek lehetőség csoportmunka
kialakítására. Mint ilyen, az általános pedagógiai haszna sem megvetendő.
Másfelől viszont ez az a témakör, amit még a jelentősebb számítástechnikai,
informatikai előképzettséggel, esetleg "csak" gyakorlattal érkező tanulók
sem ismernek feltétlenül. Így ezen keresztül szinte biztosan tudunk újat
mondani valamennyi tanulónknak.
Előadásomban a számítástechnika oktatásának és a hálózatok, az Internet
(illetve lokálisan, "házon belül" az intranet) használtatásnak néhány
tapasztalatát, illetve az ezek kapcsán felmerülő és továbbgondolásra érdemes
jellemzőjét szeretném kifejteni. Két alapvető dolgot kell azonban itt, a
bevezetőben megemlítenem. Az egyik az, hogy a továbbiakban elmondottak
átlagosan motivált tanulókkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján
fogalmazódtak. A másik jellemző a szakközépiskolában a kis számítástechnika
óraszám és/de az órákon az elmélet mellett (olykor sajnos a körülmények
kényszerének engedve: előtt) a gyakorlat preferálása egy-egy óra menetének
megtervezésében.
2. Oktatás hálózatos környezetben
A következőkben elmondottak alapját szerzett tapasztalat egy
autószerelést oktató szakközépiskolában végzett több éves számítástechnika
oktatás képezi. Feltehetően a nem-műszaki, avagy éppen ellenkezőleg: az
informatikai képzésben szerzett oktatói, pedagógusi gyakorlat nem pontosan
ezen észrevételek megfogalmazását eredményezhetik.
A középiskola műszaki, de nem számítástechnikai, így a beiskolázási
tanulmányi átlag valahol a közepes táján van, alig felette. A gyerekek közel
fele itt, az iskolában kerül először fizikailag gépközelbe, alig 10%-nak van
otthon PC-je. Előképzettségről sem igen lehet beszélni, mert bár alig van
általános iskola, ahol ne szerepelne az "étlapon" a számítástechnika, ez
gyakorta inkább csak csoportos bemutatókat, matematikai-számelméleti
tanítást jelent, semmint alkalmazói programok tanítását és gyakoroltatását.
(Mindez természetesen nem általában igaz, hiszen számtalan jól felszerelt, a
számítástechnikát intenzíven oktató alapoktatási intézmény van, csupán a
nálunk beiskolázott gyerekekre jellemző...)
2.1. A hálózat kezelésének oktatása
A számítástechnika oktatás általánosságban arra kell felkészítse a
tanulót, hogy később, napi tevékenysége, munkája során felismerje azt a
helyzetet, amikor munkáját hatékonyabbá, gyorsabbá és egyszerűbbé teheti a
számítógép alkalmazásával, amikor is mint munkavállaló, géphasználatot
integrálva tevékenységébe, versenyképesebb lehet mint az, aki ezt nem teszi.
Ez a roppant általános megfogalmazás nagyon sok mindent magába foglal. Ha
nem köthető meg a szakmacsoport, a szakterület, akkor az általános irodai
alkalmazások azok, amik - a gépkezelés, a géppel való információkezelés
mellett - beleértendők az elsajátítandó tevékenységek körébe.
A géphasználat oktatása mindenképpen az elemi tevékenységekkel, az
információ gépi megjelenésének kezelésével és kezeltetésével kezdődik. Ez
nem kíván feltétlenül hálózati munkát. A lemezmeghajtók kezelése, a
lemezformázás, a katalógus- és állománykezelés, az állománytömörítés, a
víruskeresés és vírusmentesítés, és kicsit később a szöveg- illetve a
táblázatkezelés, a bittérképes rajzolás vagy a vektorgrafika használata
olyan tevékenység, amit teljes értékűen meg lehet taníttatni hálózat
használata nélkül is. E lokális gondolkodásmód helyett azonban már akkor is
érdemes globális szemléletmód elsajátítására rávenni a tanulókat, ha a
rövidtávú napi munka ezt nem is igényli. Célszerű tehát egészen az elején, a
géphasználat elsajátíttatásával egy időben hozzászoktatni a tanulókat ahhoz,
hogy hálózaton dolgoznak, és hogy ennek alapfeltétele a bejelentkezés,
önmaguk azonosítása.
Ennek a szemléletmódnak több előnye is van. A tanulók gyakran tévesztik
össze az esetlegest az általánossal. A számítógép-használat egyébként is
olyan tevékenység, ami - a bevezetőben a tanulói populációval kapcsolatban
említett jellemzők miatt - a legtöbbjük számára sajátos, egyedi, különleges,
sohasem látott dolog. Semmiképpen sem napi gyakorlat! Így mindazt, amit
elsajátítanak, hajlamosak ahhoz a géphez kötni, mellyel dolgoznak. Ha már az
elején a hálózatos tevékenységet erőltetjük, a tanár számára számtalan
alkalom adódik annak hangsúlyozására, hogy a tanulók munkájuk tartalmát és
ne formáját tekintsék elsődlegesnek. (Ezen tovább lehet azzal segíteni, ha a
tanár óránként "rotálja" tanulóit, azaz erőszakkal megváltoztatja óráról
órára azt a gépet, amin dolgoznak a tanuló helyének változtatásával. Ez
természetesen csak akkor járható út, ha elég homogén a géppark!)
A globális szemléletmód, azaz az egyedi alkalmazások tanításával
párhuzamosan a hálózat használtatása számtalan más, bár nem teljesen
nyilvánvaló előnnyel is jár. Ha hálózaton dolgoztatjuk tanulóinkat - és ez
nem csak annyit jelent, hogy bejelentkeztetjük őket, de mindenekelőtt azt,
hogy munkájukat a hálózaton számukra kialakított munkaterületen helyezik el
-, akkor ezzel a munkájuk tanári előkészítése, illetve az órán végzett munka
(osztályozott vagy más módon történő) értékelése is egyszerűbbé válik.
A számítógép-használatot tapasztalatom szerint a gép használatának
oktatásával kell kezdeni, ha ezt megelőzi, de még ha ezzel egyenrangú is a
hálózatkezelés oktatása, az zavart okozhat. Végtére is önálló gépek
hálózatba kötésével kialakult architektúra képezi az oktatás alapját. Amint
azonban ebben gyakorlatot szereztek a tanulók, célszerű elemi LAN fogalmak
oktatása: a topológiai és a logikai struktúra elmagyarázása után a
kiszolgáló szerepének magyarázata. Nagyon jó (de ma még messze nem
feltételezhető) az a helyzet, amikor az oktatás alapját képező gépek minél
többféle hálózatnak részei. Nagyon hasznos, ha nem csak elméleti tananyag a
kiszolgáló és az egyenrangú hálózat, de a tanulók kezelhetnek is ilyet. Az
egyenrangú hálózat kiépítése látszólag egyszerűbb, hiszen a kábelezés és a
LAN kártyák mellett csak megfelelő szoftvert kíván, és mivel a ma
legelterjedtebbnek mondható GUI alapértelmezésből támogat ilyen LAN
kezelést, látszólag ehhez nem is kell különösebb eszköz-feltétel. A valóság
az, hogy elég erős munkaállomások szükségesek ahhoz, hogy valamennyi tanuló
gépe egyszerre részese lehessen egy egyenrangú hálózatnak - mindenképpen
erősebb, mint amennyit pusztán az egyedi alkalmazások oktatása megkívánna.
A kiszolgáló alapú hálózat kezeltetése szervert és szoftvert kíván,
mindkettő anyagi beruházás, nem is csekély. Mindenképpen megéri azonban,
mert ezen az alapon sokkal kevesebb hardverrel lehetséges a hálózatos munka,
arról nem is beszélve, hogy a következőben tárgyalandó IntraNetware ezen
környezetben egészen egyszerűen kivitelezhető. Mindezek előtt azonban
célszerű ilyen LAN létesítése, mivel ezáltal olyan környezet lehet a tanítás
alapja, ami a vállalati felhasználók nagy többsége (ha nem a többsége)
számára is alaprendszer, azaz a tanítás olyasminek a használtatására készít
fel, amire a képzettséget használó munkáltatók jelentős része számot
tarthat.
A hálózati fogalmak ismertetése során a hardver elemekre is érdemes
kicsit több időt fordítani, mint a PC használtatás során általában. Az a
tapasztalatom, hogy meglehetősen leköti a tanulókat az erről szóló tananyag.
Bár saját tapasztalatuk nincs arról, mi a különbség a sodrott érpáras és a
vékony ethernetes LAN között, de nem is ez az, amit célszerű ekkor elmesélni
nekik. Sokkal nagyobb érdeklődére tart számot, ha a galvanikus kapcsolattal
való LAN építés mellett legalább felemlítésre kerül az optikai illetve a
rádiós jelátvitel. Itt ki lehet térni egyfelől a műholdas kommunikációra,
másfelől a mobil kommunikációnak a számítástechnikát érintő részére illetve
ezek diszjunktjaként például a GPS rendszerekre. (Autós iskolában mindig
fokozott az érdeklődés ezek iránt.) A hálózati alapelvek, fogalmak,
struktúrák és architektúrák oktatásának mennyiségét csak a rendelkezésre
álló idő korlátozhatja. Ha azt is szem előtt tartjuk, hogy a
számítástechnika taktikai célja, azaz az információtechnológia
használtatásának oktatása mellett legalább olyan fontos a stratégiai célja
is, azaz a tanulók általános műveltségének gyarapítása, akkor ez egyáltalán
nem elhanyagolható. Feltehetően a heti két órás órakeretben erre alaposan ki
lehet majd térni - a heti egy órás időkeret csupán a legfontosabb alapelvek
és hálózatfajták megismertetésére elegendő.
Amikor az elméleti fogalmakat - pl. szerver, munkaállomás, felhasználó,
operátor, rendszergazda - már ismerik a tanulók, érdemes azonnal gyakorlatai
tevékenységet is a tananyaghoz kapcsolni. (Ez következik a tárgy jellegéből
is, de a bevezetőben említett, nem számítástechnika orientációjú tanulók
érdeklődése roppant hamar lankad, hacsak nincs tennivaló, hacsak nincs olyan
tanagyag, ami tevékenység is egyben...) A LAN oktatása ideális, mivel
kicsiny, önállóan elsajátítható elemből felépíthető egy LAN kezelése elemi
felhasználói szinten. Tulajdonképpen mindegy, NetWare alapú vagy UNIX
rendszerű hálózatról van szó. A vállalati (ma már inkább a kisebb
vállalkozási) alkalmazások inkább az előbbit preferálják, de például
szakkörön, az anyagban fokozottabban elmélyedni tudó és akaró tanulók
számára nagy haszonnal jár az utóbbi tanítása is. NetWare hálózat
használtatása esetén nagyon jól lehet a DOS alapokra építeni - még ha az is
a valóság, hogy itt nem DOS alapokon tevékenykednek a tanulók -, de UNIX
rendszerű LAN oktatása esetén számtalan eltérést és különbözőséget kell
elmagyarázni. Így arra, hogy ezt ne keverjék állandóan össze a tanulók, csak
az értelmesebb, motivált, gondolkodni is hajlandó diákok esetében van
remény.
A LAN használtatás során célszerű azt nyomatékosan tudatosítani, hogy a
felhasználó azonosítója és jelszava révén korlátozott, de állandó
mozgásteret kap. Ezért nagyon fontos - szakmailag? pedagógiailag? - ezen a
ponton a tanuló kezébe tenni saját azonosítóját és jelszavát. Ezt igazán az
teszi a szép szavakon túl és felett valóságos ténnyé, ha lehetőség van a
tanulók számára adott, nem csökkenő tárolóterület biztosítására a kiszolgáló
gépen. Tapasztalatom szerint szinte nem is lehet elégszer elmondani a
tanulóknak, miről is szól ez a szabadság... Folytonosan felbukkan: ez vagy
az eltűnt a hálózatról, mert a rendszergazda törölte. Ebben nem is az a baj,
hogy tudják, a rendszergazda ezt megteheti, hanem az (és ezt nem lehet
túlhangsúlyozni!) a baj, hogy elfogadják hogy ezt megtette (ha megtette), és
még csak nem is tiltakoznak ellene! Ha van a korszerű informatika oktatásnak
pedagógiai, általános értékközvetítési, nevelési feladata, akkor szerintem
az, hogy a 21. század munkavállalói ne fogadjanak el információs
rendszerekben ilyen korlátozhatatlan lépést, legyenek érzékenyek egy-egy
ilyen esetleges "atrocitással" szemben. Nagyon hasznos a rendelkezésre álló
óraszámok alapján adódó pedagógiai lehetőségekkel élve a tanulók köréből
lehetséges operátorok kijelölése, akik a "mezei" felhasználók alap- és a
rendszergazda felső szintje közzé beékelődhetnek...
A LAN tevékenység mindig az önazonosítással kezdődik és - jó esetben - a
LAN-ra kitett személyes adatterületen levő adathalmaz feldolgozásával
folytatódik. Ennek az "apróságnak" is messze hordó pedagógiai mondanivalója
lehet. A tanulók a hálózatos tevékenység során magukat azonosítják. Ha
szükségből - de javaslatom szerint nevelési céllal műszaki szükség nélkül is
- megteszi az óravezető tanár, hogy a tanulókat forgatja, nem hagyja egy
gépen tevékenykedni több órán keresztül, akkor előbb-utóbb meg lehet a
tanulókkal is értetni: nem a gép számít, hanem ők maguk. Az a fontos,
ismerik-e azonosítójukat és jelszavukat, hogy ennek használatával be tudnak-
e jelentkezni egy LAN-ra? Képesek-e ezeket a saját magukat azonosító
adatokat titkosan megőrizni és ezzel a valóban egyedi bejelentkezés
szükséges feltételét megteremteni.
Fontos dolog a LAN-os kommunikáció is. Ebbe több minden beletartozik.
Tapasztalatom szerint a LAN üzenetkezelő apparátusának használtatása olyan
tananyag, amelyet ritkán kell kétszer ismertetni: az élelmesebbje az
utalásokból megérti, mit kell (mit lehet) tennie, de a többség is elsőre
megérti és használja. A mi iskolánkban öt éve üzemel NetWare LAN, és az
oktatásban erre már akkor súlyt fektettünk, amikor XT PC-ken voltunk még
kénytelenek oktatni. A hatás alig leírató. Mivel a személyi azonosítók
tényleg név-jellegűek, az üzenetkezelés egyben a csapat (egyszerre egy fél
osztály) összekovácsolódását is elősegíti, támogatja. Azok a tanulók, akik
eddig egymás mellett koptatták az iskolapadot - a mi gyakorlatunkban ez a
tananyagrész az első osztályokban, úgy a harmadik hónap, azaz november eleje
környékén bukkan fel - nos ezek a tanulók innentől, mert érdekes módon (PC-
vel, LAN-on tehetik) kommunikálhatnak egymással, egyszerre érdeklődést
mutatnak egymás iránt. (A dolog alkalmas arra is, hogy a metakommunikatív
elemek súlyát csökkentse, hogy a tartalmi elemek súlyát növelje - erről
lentebb, a levelezésről szóló résznél bővebben...)
Sajátos momentum bukkan azonban itt fel - a személytelenségnek a szó
legrosszabb értelemben vett felszabadító hatása! Aki vett már részt főleg
fiatalabbak által látogatott fórumokon, Interneten keresztül megvalósuló on-
line kommunikációban, tudja mire gondolok: a durva, brutális, ugyanakkor
felszínes és üres nyelvhasználatra, arra, amint obszcén jelzők megfojtanak
minden tartalmi mondanivalót. A tanulók ugyan azonosítójukkal üzengetnek, ez
pedig egyedi, továbbá a nevük alapján képzett, de ez mégsem azonos a
nevükkel. Ráadásul üzeneteiket "csak" a címzett kapja. A címzett pedig nem
szemtől szemben áll, térben, esetleg időben is máskor, más helyen kapja az
üzenetet, amire legfeljebb hasonlóval reagálhat... Ez a két dolog azután
sajnos oda vezet, hogy az amúgy meglevő (bár olykor elég gyenge) önkontroll
is semmivé foszlik, ami a kommunikáció "szalonképességét" illeti. Ugyan a
LAN-on ennek talán nincs nagy jelentősége, de tapasztalatom szerint már
ekkor kell ezen jelenségek ellen fellépni, másként az internetes
kommunikáció során már csak a tények után kulloghat a tanár...
2.2. Az intranet oktatásának jellemzői
Az eddigiek alapján a tanulók ismereteket szereztek a számítógép-
hálózatok alkalmazásában. Tisztában vannak az alapfogalmakkal, habár erre a
pontra elérve ez a tudás még meglehetősen szorosan kötődik a konkrét helyi
körülményekhez. Ez természetes is, hiszen az előzőekben leírtaknak az volt,
az lehetett csak a célja, hogy a tanulók kilépve az egyedülálló gép köréből,
szokják azt, hogy a LAN-on nincsenek egymaguk.
Az Internet eléggé ismert fogalom. Sokszor bizony félreismert.
Használatát előbb "házon belül" taníttatjuk meg. Szintén divatos fogalommal
élve: az Internet használatát az intranet használata vezeti be. Az oktatás
legalapvetőbb korlátja, az anyagi-financiális korlátok is ezt támogatják.
Pedagógiai haszna-értelme is van azonban ennek a fokozatosságnak.
Az intranetes tevékenység alapja a hardvert, a LAN-t nem számítva a
telepített szoftver. Természetesen ideális lehetőség az, ha a megfelelő,
éppen erre a célra szolgáló szoftverrel van lehetőségünk tevékenykedni,
például a Novell IntraNetware szoftver rendelkezésre áll. Ennek azonban
tetemes az ára. A korábban elmondottak valamilyen kiszolgáló alapú szoftvert
feltételeztek, ennyi elég is. Csupán egy shareware levelezőprogramra
(esetleg egy SMTP/POP3 gateway kiegészítőre) illetve egy - gyakorlatilag
szintén ingyenes - HTML böngésző programra van feltétlen szükség.
Az intranetes tevékenységet célszerű - bár nem feltétlenül szükséges -
GUI környezetben tanítani. (Ennek fokozott hardver igénye kétségtelen, de
számottevő előnye, hogy egyszerű kezelni és tetszetős is, azaz a tanulók
ilyen környezetben motiváltabbak, mint karakteres felületen. Az otthoni,
vállalati alkalmazások körében is elterjedtebb a grafikus felület, ez is
amellett szól, hogy ebben a környezetben tanítsunk.)
Az első részletesebben tárgyalt témakör az elektronikus levelezés. Bár ez
messze nem annyira látványos, mint a HTML anyagok olvastatása, a böngészés,
de sokkal több benne az aktív elem, sokkal tágabb teret ad a tanulók saját
kifejezésére. A GUI alatt futó levelező programok használtatása számtalan
dolog megtanítására ad lehetőséget. Elsajátíttatható velük az ablakkezelés,
illetve általánosan sok olyan fogás, ami elsősorban a GUI-hoz kötődik, a
levelező program használata de az e-mail kezelés szokásai szintén. Nem
érdemes kihagyni azt a számtalan apróságot, szokást, ami az e-mail kezelés
velejárója. Tapasztalatom szerint a tanulók érdeklődve hallgatják a smiley,
a reply, a spam, a flame-war, a junk-mail idegen fogalmakhoz kapcsolódó
tudnivalókat, és nagy élvezettel vetik bele magukat azoknak a használatába.
Lényeges, hogy ne csak a műszaki eszköz használatát tanítsuk meg az
elektronikus levelezés során, de itt, a kezdeteknél kialakítsuk a helyesnek
vélt szokásokat a tanulókban ezzel kapcsolatban.
Kiszolgáló alapú hálózat szerverére léteznek elég "intelligens" SMTP/POP3
gateway programok, amelyek megfelelő felkonfigurálás után akár az intraneten
történő levelező lista kezelésre is alkalmasak. Ennek használata szintén
kimeríthetetlen tárháza fogalmak egész sorának. Számtalan dolgot el lehet
ezekkel kapcsolatban mondani (moderáció egy listával kapcsolatban, a digest
fogalma, a lista és a listakezelő címek közötti különbségek, stb.)
A tapasztalat az, hogy a levelező program használtatása során még a
gyengén motivált tanulókat is könnyű munkára fogni. Lehetőségük van az
időbeli korlátok átlépésére, azaz évfolyam- vagy iskolatársaikkal is
kapcsolatot tarthatnak, amivel általában élnek is. Egy egészen más
felhasználása a levélkezelésnek a számonkérés. A dolgozat-kérdéseket a
tanulók e-mail útján kapják meg és a tanult technikák felhasználásával kell
ezekre választ adniuk majd a feladónak, azaz a tanárnak visszapostázni. Bár
természetesen a számonkérés messze nem népszerű, de ilyen módon végrehajtva
sokat lehet a dolog kényszer jellegén csökkenteni úgy, hogy az
"elszámoltatás", a tudás elsajátításának mérése azért ne szenvedjen csorbát.
Meglehetősen ismert az Internet használat-lehetőségei közül a Web
böngészés. Sokan egyenesen ezzel azonosítják az Internetet, ebben számtalan
fél-szakmai publikáció is megerősíti sajnos a tanulókat. A levelezés első
helyen való gyakoroltatása sokat számít ennek a tévhitnek a tompításában. A
Web elérést a szerverre feltett HTML anyagok elérésével lehet "modellezni".
Természetesen az az ideális eset, ha IntraNetware szoftverrel rendelkezünk
és a Web böngészőt "egy-az-egy"-ben van lehetőségünk használtatni. Egy
komplett IntraNetware csomag azonban sokba kerül, egy egyszerű NetWare 3.x
(vagy más állomány-kiszolgáló) szerver esetén sem kell erről a lehetőségről
lemondani.
Iskolánkban a NetWare szerver egy, az összes felhasználó számára
elérhetővé tett tárolóterületére helyeztünk fel Web lapokat. Ezek egy része
Internet szerverekről származott. Letöltésükkor külön ügyelni kellett, hogy
a böngésző lehozza és saját cache-ében elhelyezze a lapon található képeket
is. A lapok másik része helyben készült. Szakkörösökkel és a HTML nyelv
alap-utasításaival meglepően tetszetős, sokrétű, információ-gazdag lapokat
lehet előállítani. A munkához nem kell a HTML nyelvet alaposabban
megismertetni, erre sem idő sem lehetőség nincs is. Az így összeállt anyagot
elhelyezve az állomány-kiszolgálón, az intranetes környezetben máris
kereshető valamelyik Web böngészővel.
A gyerekek számára természetesen a tevékenység elején nem világos, hogy
amit látnak az pontosan honnan származik. Bármennyire is kínálkozik az
alkalom elfedni a valóságot, ez még középtávon sem jó taktika: igaz, hogy
megtudva, hogy nem a "nagy" Interneten, hanem csak a belső, intranetes
hálózaton tevékenykednek ekkor, némileg lelohad a lelkesedésük, de ha elég
nagy mennyiségű HTML anyagot sikerül a kiszolgálóra feltelepítenünk és ha a
szűkebb környezetről szóló információ elég gazdag, erről hamar
megfeledkeznek. Utóbbi jelentősége elég nagy: sokat számít, ha az így
feldolgozott anyag nem csak nekik, de ha lehet, róluk is szól. Nagyon fontos
előny, hogy úgy gyakorolhatják mindeközben a Web anyagok kezelését, mintha
internetes környezetben tevékenykednénk, de munkájukat nem hátráltatja a
szűkös sávszélesség és nem akadályozza egy esetleges vonalszakadás. Az is
előny, hogy ezzel a módszerrel - bár nagyon sok előkészítést igényel az
intranetes Web anyag létrehozatala illetve kialakítása - teljesen és
egyszerűen kézben lehet tartani, mit is tekintenek meg a tanulók. Így ab ovo
nincs hozzáférésük fajgyűlölettel, erőszakkal, pornográf anyagokkal teli Web
site-okhoz!
Az Internet-használatnak a levelezésen és a Web anyagok elérésén kívül
számtalan más vetülete is van. Ezek azonban a mi gyakorlatunkban csak a
tananyag és nem a gyakorlati tevékenység részét képezik. Ennek nem elvi,
csupán gyakorlati oka van. Egyfelől a nagyon kicsi óraszám, másfelől a
szükséges szoftverek hiánya okozza ezt. Az FTP illetve a telnet használata
hasznos lenne, de leginkább UNIX (esetleg Linux) szerver felállítása révén
lenne kivitelezhető. Hasonlóan problémás a Gopher szerver elérésének
gyakoroltatása intranetes környezetben.
2.3. Az Internet oktatásának jellemzői
Fentieket követve, amikor az oktatás idáig jutott, a tanulók tisztában
vannak azzal, mi is az a ma oly sokszor emlegetett, divatos - és ezért aztán
sokszor, de nem mindig megfelelő helyen és értelemben említett - Internet.
Tudtukon kívül ekkorra már begyakorolták azokat a technikákat, fogásokat,
szokásokat és magatartásformákat, amiket az internetes munka megkíván.
Az Internet használatának oktatása elsősorban nagy sávszélességet kíván.
Egy átlagos középiskolai osztály 30 fős, illetve ennél is több. Nálunk ezek
az osztályok két csoportra vannak bontva. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a
számítástechnika alapfogásainak megismerését a tanulók önállóan végzett
munka során tehessék meg. Ez azt jelenti, hogy a számítógéplaborunk 18 PC-
ből áll. Az Internet használatának tanítása ezen 18 gépnek a Net-re
csatlakozását jelentené. Ezt sávszélességgel nem lehet megoldani, így
kisegítő megoldásokat kellett alkalmazni.
Az egyik megoldás az, hogy az Internet-elérést a levelezésre korlátozzuk.
(A Web anyagok elérése másként, nem "élőben" történik, lásd fentebb.) A
levélforgalmazást poll-ozással lehet megoldani a korlátozott sávszélesség
optimális kihasználásával, az on-line idő minimalizálásával. Ennek során a
tanulók a leveleiket ugyanúgy adják fel, mint az Internet elérés során, de
azok ekkor még nem kerülnek valóban a Net-re, "csak" a kiszolgáló számítógép
tárolja azokat. Adott időpontban a kiszolgáló gépen futó program felveszi a
kapcsolatot a telefonvonalon a hosttal, és elvégzi az addig az időpontig
összegyűlt levelek elküldését, valamint a hostról leszedi azokat a
leveleket, amik a kérdéses LAN-on definiált felhasználók számára lettek
elküldve. Ezután bontja a kapcsolatot. (Bár a fentebb leírt tevékenység
elvégeztetése ideális esetben időzítve, off-peek időszakban elvégeztethető,
de ennek kivitelezése bizonyos műszaki problémákba ütközik. Elég nagy a
kockázata annak, hogy a poll-ozást végző program "beleragad" a telefonos
kapcsolatba, nem hajtja végre a hang-up utasítást, ami egetverő
telefonszámlát okozhat. Így a gyakorlatban inkább tűnik járhatónak a "kézi"
poll indítás, még ha ezt olykor csúcsidőben is kell elvégezni. További
sajátossága a leírtaknak, hogy a szolgáltatónak a host konfigurálásával fel
kell az ilyen forgalomra készülni.)
A poll-ozott levélforgalom elég jól modellezi a teljesen on-line
levélkezelést. Fel is vet azonban problémákat. A műszaki jellegűeket már
említettem fentebb. Sajátos kérdés a levelezőlisták elérése. Ha a belső
hálózatról egynél több tanuló tagja ugyanannak a levelezőcsoportnak, a poll-
ozás a drága on-line időben elég jelenős redundanciát kénytelen átvinni. Ezt
elfogadva, ha a műszaki problémákon úrrá lehet lenni - hosszú kapcsolati
idő! -, akkor a levélkezeléssel kapcsolatban nem kell szigorításokat tenni.
Ha ez nem lehetséges, akkor a listák bejövő forgalmát esetleg a gateway
géppel kell elosztatni, illetve szigorúbb esetben a listák elérhetőségét
korlátozni.
3. Összefoglalás
A Nemzeti Alaptanterv által rögzített, a számítástechnika tantárgy
számára elvégzendő feladatok között, az alkalmazói programok között fontos
szerep kell hogy jusson a hálózatok használatának és használtatásának. Ezt
célszerűnek látszik előbb helyi szinten bevezetni és használtatni. A LAN
használat műszakilag, szakmailag az intranetes tevékenységet készíti elő és
alapozza meg. Pedagógiailag, általános értékek közvetítőjeként is nagyon
fontos a szerepe. Kapcsolatot teremt, ráébreszt, sőt jó esetben rászoktat,
hogy amint a PC-ink, úgy mi magunk sem vagyunk elszigeteltek. Többet
végezhetünk, ha másokkal kapcsolatot tartunk. Ez bizonyos esetekben - ilyen
a mai szakközépiskolai első évfolyam - a csoport- és osztály-
összekovácsolódásnak is lehet egy fontos eleme. Az így elsajátított fogások
és szokások lehetnek azok az eszközök, melyek birtokban a tanuló az
intranetből kiléphet az Internetre. Mindeközben rá van kényszerítve az
idegen nyelv (angol) használatára, aminek a motivációs hatását szinte
lehetetlen túlbecsülni. A számítástechnika oktatás fontos, ha nem elsődleges
feladata az, hogy alaposan átgondolt tartalmi előrelépések sorozatával
felkészítse arra a tanulót, hogy a kétségkívül elég bonyolult, sok
buktatóval terhes munkafolyamat során az értékeket, az előnyöket
tapasztalja, és a nehézségek ne riasszák el, ne vegyék kedvét a virtuális
világméretű barangolástól, kapcsolatkereséstől és -teremtéstől.