Drótos László:
(kondrot@gold.uni-miskolc.hu)
A HÁLÓZAT HASZNÁLATA AZ ISKOLÁBAN
(IIF információs füzetek I/14, IIF, Budapest, 1994.)
Lektor:
Zawiasa Róbert (bozo@libra.bibl.u-szeged.hu)
Kiadó:
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program
+------------------------------+
| EZ A DOKUMENTUM A |
| 'MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR' |
| ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZIK |
+------------------------------+
Tartalom: o Bevezető
o Hálózati ábécé
o A hálózatok és az oktatás
o Jellemző alkalmazási formák
. Egyetemek, főiskolák
. Középiskolák
. Általános iskolák
o Oktatási témájú információforrások a hálózaton
. Chatback Trust és Chatback International
. Consortium for School Networking
. Educational Resources Information Center (ERIC)
. EdWeb
. KIDLINK Society
. Kidsphere
. K12Net
. NASA Central Operation of Resources for Educators (CORE)
. Teacher*Pages
o Tájékozódási lehetőségek, ajánlott irodalom
Bevezető
--------
##########################################################################
# #
# Az a csodálatos a hálózatokban, hogy lehetővé teszik az elszigetelt #
# vagy közös érdeklődési körű embereknek, hogy összejöjjenek és #
# segítsenek egymáson, illetve közös tevékenységekbe kezdjenek. #
# Ezeknek a kezdeményezéseknek egy része az egymástól távol levő #
# tanárokat és tanulókat kívánja összehozni, hogy az elektronikus #
# kommunikáció segítségével megbeszéljék a speciális problémáikat, #
# megosszák egymással az információkat és a tudásukat, vagy közös #
# akciókban vegyenek részt. #
# National Public Telecomputing Network #
# Academy One Project List #
# 1993/94-es iskolai év #
# #
##########################################################################
"Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk" - szól a közhelyes mondás.
Az életben pedig egyre fontosabb szerepet töltenek be az
információfeldolgozó és -továbbító eszközök. A számítástechnika mindig
komoly kihívást jelentett az oktatási intézményeknek. Egyrészt elég drága és
az iskolai körülményeket nehezen elviselő eszközök kellenek hozzá, másrészt
olyan gyorsan változik és terebélyesedik, hogy szinte lehetetlen követni
tankönyvvel, tanári felkészültséggel, óraszámmal. A hetvenes években a
számítástechnika terminálokkal körülvett nagy központi egységeket, zárt
géptermeket, rejtélyes gépi nyelveket jelentett. Ekkor még elegendő volt a
felsőoktatás egyes területein oktatni a számítógépek felépítését, a
nagygépes operációs rendszereket és az akkoriban kialakuló magasabb szintű
programozási nyelveket. A nyolcvanas években a PC-k rohamos elterjedése volt
a meghatározó tényező. A személyi számítógépek már a középfokú oktatásba is
beépültek, a programozás mellett egyre fontosabb lett az alkalmazói
programok (szövegszerkesztők, grafikus szoftverek, adatkezelők stb.)
használatának oktatása. A kilencvenes évek egyértelműen a hálózatoké. Az USA
- s egyre több más ország - kormányzatának vezetői és a tömegkommunikációs
eszközök az "információs autópályáról" beszélnek; egy olyan nagysebességű
kommunikációs hálózatról, ami összeköti a számítógépeket és az embereket a
legeldugottabb helyeken is. A közeljövő számítógépes hálózatai már az
általános iskolákba is eljutnak, és a gépek programozása, a programok
használata helyett egyre inkább az információkhoz való hozzáférés, a világ
más részein levő emberekkel való elektronikus kommunikáció megtanulása kerül
az iskolai informatikai oktatás középpontjába.
Ez a füzet általános áttekintést próbál adni arról, hogy miért érdemes a
hálózatok használatát beépíteni az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásba,
milyen lehetőségek vannak a kapcsolódásra, s hol lehet további, részletesebb
információkat szerezni. Közben bemutat néhányat a - sajnos még elsősorban
külföldi - jó példák, sikeres alkalmazások közül.
Hálózati ábécé
--------------
##########################################################################
# Van benne valami a hatalom érzéséből. Egy telefonhívás, egy #
# bejelentkezés, és máris kapcsolatban vagy a világgal, része lettél #
# valaminek, ami sokkal nagyobb, mint te; része egy rendszernek, mely #
# segített a Berlini Fal ledöntésében és a Szovjetunió szétesésében; #
# valaminek, ami informál és szórakoztat,de semmi köze a televízióhoz. #
# Beléptél az Internetbe. Akár egy terminál előtt ülsz az iskolában, #
# vagy a munkaidődből lopsz el egy kicsit, vagy a saját pénzedet #
# költöd azért, hogy valaki más rendszerét használhasd, a lényeg az, #
# hogy csatlakoztál a "kibervilághoz", a valóságnak ahhoz a részéhez, #
# melyet csak az elektronikus impulzusok tartanak fenn. #
# #
# Lee Hauser: A "hasznos hálózat" #
# The Amateur Computerist - 1992. ősz #
##########################################################################
A "hálózat" szó ebben a szövegben a nagytávolságú hálózatokat jelenti,
vagyis, amikor országnyi, kontinensnyi vagy világméretekben kötnek össze
egymással számítógépeket. Az első ilyen hálózatok még a hatvanas években
jelentek meg Amerikában, hazánkban pedig a nyolcvanas évek elején váltak
elérhetővé. Ezeket a kezdeti rendszereket még csak egy igen szűk csoport
használhatta: katonák, kormányzati hivatalok, kutatóintézetek, nagyobb
könyvtárak. Idővel azonban ez a kör egyre bővült, nyilvánossá és
megfizethetővé váltak a kommunikációs vonalak, megnyíltak a hálózatokon
elérhető (online) adatbázisok és egy sor olyan új szolgáltatás jelent meg,
amelyek mindenki számára érdekesek lehetnek: pl. elektronikus levelezés (e-
mail), számítógépes könyvtári katalógus (OPAC), elektronikus faliújság
(BBS), számítógépes programok gyűjteménye (public-domain software archive)
stb.
Magyarországon először az 1986-ban indult Információs Infrastruktúra
Fejlesztési Program (IIF vagy IIFP) keretében jött létre országos méretű és
széles felhasználói bázist kiszolgáló számítógépes hálózat, mely a
kilencvenes évek elejére már több száz - elsősorban felsőoktatási, kutatási
és közgyűjteményi - intézményt kötött össze. A MATÁV által üzemeltetett
vonalakon működő, ún. X.25-ös csomagkapcsolt hálózat pár éve nyilvános,
bárki csatlakozhat hozzá, sőt a telefonhálózatról is elérhető. (Az X.25 az
adattovábbítási szabvány neve, a "csomagkapcsolt" pedig azt jelenti, hogy az
adatok kisebb csomagokra darabolva és címzéssel ellátva utaznak a hálózaton,
így ugyanazon a vonalon több gép is kommunikálhat.) Az IIF jelentős pénzügyi
támogatást, hálózati eszközöket, kommunikációs szoftvereket és számos
hálózati szolgáltatást is nyújt a tagintézményeinek. A hazai hálózatok
felhasználóiból szerveződött HUNINET Egyesület pedig ezeken túl - az
1993-ban indult ELKöB projekt keretében - további intézmények (főiskolák,
középiskolák) és magánszemélyek számára is szeretné elérhetővé tenni az e-
mail levelezést. (Az ELKöB rövidítés feloldása: "az elektronikus levelező
kör bővítése".)
A hazai hálózatépítés másik jelentős fázisát a HBONE (Hungarian Backbone)
nevű, nagysebességű gerincvonal kiépítése jelenti. Ez egyelőre csak néhány
nagy egyetemet és kutatóintézetet köt össze, de ez a rendszer is bővülni fog
és már most is elérhető az X.25 hálózatba bekötött intézmények számára ún.
átjáró (gateway) gépek segítségével. A HBONE a TCP/IP nevű szabványt
használja az adatok továbbítására és így közvetlenül kapcsolódni tud a világ
leghatalmasabb hálózatához, az amerikai eredetű Internethez. Az Internet már
szinte minden országra kiterjed, számítógépek millióit és emberek
tízmillióit köti össze. Ezernyi - nagyrészt nyilvános és ingyenes -
szolgáltatást kínál, és évente a duplájára nő. A Clinton-kormányzat
beiktatásakor meghirdette egy, az Internet jelenlegi tipikus adatátviteli
sebességét nagyságrendekkel meghaladó, új hálózat kiépítését. Az NREN
(National Research and Education Network) feladata többek között az lesz,
hogy az USA minden polgára és a legeldugottabb helyen levő általános iskola
számára is biztosítsa az emberiség által felhalmozott tudáshoz való
hozzáférést, s egy olyan szabad kommunikációs csatornát nyújtson, amin
keresztül mindenki egyenlő jogokkal vehet részt a helyi, az országos, vagy
akár a világméretű ügyekben. Szerényebb, de némileg hasonló célokat tűz ki a
várhatóan 1995-től induló magyar NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra
Fejlesztés) projekt, aminek szintén egyik lényeges eleme, hogy a következő
években minél több emberhez juttassa el valamilyen formában a hálózati
szolgáltatásokat, s így a már most is több tízezres hazai felhasználói kör
jelentősen tovább nőjön.
A "hivatalos" hálózatok mellett szólni kell az "amatőr" rendszerekről is.
A számítógépek a meglévő telefonhálózaton át is összeköthetők egy modem
(modulátor/demodulátor) nevű, néhány ezer forintos eszköz segítségével, ami
a számítógép jeleit a telefonvonalon továbbítható hangokká alakítja át. Már
Magyarországon is száznál több ilyen BBS működik, részben a szintén
világméretű Fidonet hálózat részeként. Itt is lehet levelezni, programokat
cserélni és vannak szakmai BBS-ek is, például a környezetvédelem vagy a
csillagászat témájában.
A hálózatok és az oktatás
-------------------------
##########################################################################
# Elaine Blumenthal (hálózati nevén Bootzy), a Roosevelt Általános #
# Iskola (River Edge, N. J.) technikai koordinátora megírta nekünk, #
# hogy mire használta az Iskolai Hálózatot az idén. "Több tonna #
# információt töltök le róla és tovább adom őket a tanároknak, akik #
# felhasználják az óráikon." Az elmúlt hónapokban a Roosevelt diákjai #
# elektronikus leveleket váltottak a kaliforniai földrengés túlélőivel #
# a madarak szokásairól "beszélgettek" Charles Wolcott-tal, a Cornell #
# Egyetem ornitológusával; és csatlakoztak a Rágógumi Projekthez a #
# Tudomány Faliújságon. De a tanulók számára a Iskolai Hálózaton talán #
# a legnépszerűbb személy Bob Herzog, a Kids' World sportrovatának #
# újságírója volt. "Én nem vagyok egy sportrajongó" - jegyzi meg #
# Elaine. "De Bob Herzog hatalmas siker a gyerekek között." Nekünk úgy #
# tűnik, hogy Elaine számára az Iskolai Hálózat máris szerves része a #
# napi munkájának. "Nem múlik el nap, hogy ne használnánk." - mondja. #
# #
# This Week On Scholastic Network - elektronikus hírlevél (94/04/17) #
##########################################################################
A hálózatok használatának beépítése az oktatásba több szempontból is
fontos. Egyrészt egyre valószínűbb, hogy a mai diákok néhány év múlva olyan
munkahelyeken fognak dolgozni, ahol valamilyen - helyi vagy országos -
hálózat működik (pl. bankok, önkormányzatok, posta stb.). Sokkal fontosabb
azonban, hogy a hálózati szolgáltatások olyan képességek kifejlesztését
segítik, melyek elengedhetetlenek a modern, információs társadalmakban.
Megtanulható például, hogy hogyan kell tudatosan informálódni, válogatni a
lényeges és lényegtelen információk között, védekezni az információs
túlterhelés ellen, kommunikálni és együttműködni másokkal, globálisan
gondolkodni és helyileg cselekedni. A harmadik érv az, hogy a hálózat kiváló
szemléltető és motiváló eszköz lehet több tantárgy oktatásánál (pl. idegen
nyelvek, környezetvédelem, informatika, politika, csillagászat stb.), hiszen
"élőben" tanulmányozhatók egyes jelenségek, elérhetők az adott tudományág
legfontosabb kutatóintézetei és könyvtárai, megkérdezhetők az adott téma
szakértői. S végül: a távoktatásban is egyre nagyobb szerepet kapnak a
hálózatok, és már most is rengeteg elektronikus tankönyv, tanfolyami anyag,
önképzéshez használható segédlet, oktatóprogram, teszt tölthető le róluk.
A tanulók mellett a tanárok és az oktatási intézmények egyéb dolgozói is
sokféleképpen hasznosíthatják ezt az új kommunikációs csatornát. Kapcsolatba
kerülhetnek az ország és a világ különböző pontjain dolgozó kollégáikkal, a
levelezőcsoportok és elektronikus faliújságok segítségével ötleteket,
tapasztalatokat cserélhetnek; értesülhetnek a legújabb hírekről,
rendezvényekről; közös akciókat és projekteket szervezhetnek; szöveges
adatbázisokat és archívumokat építhetnek tantervekből, oktatási
segédletekből, tesztekből, saját fejlesztésű szoftverekből.
A lehetőségek korlátlanok már a mai rendszerekben is, és néhány év múlva,
az igazi multimédia (szöveg, hang, kép és video átvitelt biztosító)
hálózatok elterjedésével pedig tényleg csak a fantázia hiánya szab majd
határt. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a hálózati szolgáltatások csak
részben jönnek létre "központilag", többségüket magának a felhasználói
közösségnek kell kitalálnia, megvalósítania és fenntartania. Az USA-ban vagy
Nagy-Britanniában már 10-15 éve igen intenzíven folyik ez a munka és a
különböző oktatási szervezetek, egyesülések, tanintézetek, s lelkes oktatók
és diákok rengeteg, többségükben példamutatóan szervezett információforrást
és online közösséget hoztak létre. Nekünk ezen a téren igen nagy a
lemaradásunk; miközben a hálózati technika színvonala már Magyarországon is
megközelíti az európai átlagot (és a környező országokkal szemben bizonyos
előnyünk is van), addig az alkalmazások még csak egy nagyon szűk körre,
elsősorban számítástechnikai és egyes tudományos témákra korlátozódnak.
Jellemző alkalmazási formák
---------------------------
##########################################################################
# #
# KÜLÖNLEGES ESEMÉNY: a Nesput Centennial űrsikló #
# 24-órás szimulált repülése 1993. április 27-én #
# #
# Iskolák, tanárok, diákok, űrrajongók: #
# #
# Az április 27-i szimulált és telekommunikált űrsikló-repülés #
# egy nagyrészt valós idejű, 24 órás küldetés, mely számos űrbéli #
# tevékenységet foglal magában. A te iskolád akár az egész, 24 órás #
# időtartamban, akár egy sokkal rövidebb ideig (mondjuk a tanítási #
# idő alatt vagy csak néhány óráig) is részt vehet benne. A 24 órás #
# időszak alatt az iskolák kapcsolatban lesznek egymással, hogy #
# információkat cseréljenek a telekommunikációs vonalakon, s egy #
# sor olyan tevékenység folyik majd a hálózaton és az osztályokban, #
# amelyek nagy részét a résztvevő iskolák és tanulók találják ki. A #
# Centennial nevű űrrepülőgép a University School in Shaker Heights #
# (Ohio) egyetemen egy valódi és állandóan használható szimulátor, #
# mely ezúttal is működni fog és Houstonból kapja a vezérlést. A #
# mi igazi diák-űrhajósaink az élményeiket továbbítják majd a #
# levelezőcsoportnak és ezek megjelennek a menükben is az NPTN azon #
# tagintézményeinek rendszerein, amelyek az Academy One programban #
# részt vesznek. A te iskolád az alábbi "szereplők" bármelyikeként #
# működhet: #
# #
# - Egy másik amerikai űrsikló. #
# - Egy másik orosz űrhajó. #
# - A saját körzeted egyik időjárás jelentő állomása. #
# - A NASA valamelyik alternatív leszállóhelye. #
# - Egy tudományos intézmény, mely kérdéseket és feladatokat küld #
# a szimulált űrben dolgozó asztronautáknak. #
# - Egy információs központ, mely érdekes információkat továbbít #
# az űrsiklóról és az űrkutatási programról. #
# - Egy képi információs bázis, amely GIF állományokat küld a többi #
# iskolának (különösen akkor érdekes, ha van egy képdigitalizáló #
# a számítógépetekhez kötve). #
# - Bármilyen más űrkutatáshoz kapcsolódó intézmény vagy tevékenységi #
# forma, amit csak el tudsz képzelni. #
# #
# National Public Telecomputing Network #
# Academy One Project bejelentés (1993) #
# #
##########################################################################
Természetesen jelentős különbségek vannak az oktatás egyes szférái között
abban, hogy hogyan tudják elérni az ott dolgozók és tanulók a számítógépes
hálózatokat és melyek a tipikus alkalmazási területek. Nézzünk meg néhány
példát a felső-, közép- és alsófokú oktatás területéről:
Egyetemek, főiskolák:
A felsőoktatási intézmények vannak a legelőnyösebb helyzetben ezen a
téren. Mindenhol őket csatlakoztatják elsőként a nagytávolságú hálózatokhoz,
s ezeken a helyeken általában megvan a szükséges számítástechnikai ismeret
és (angol) nyelvtudás, így az itt dolgozók és tanulók alkotják a hálózatok
legaktívabb felhasználói és fejlesztői rétegét. Hazánkban most már
gyakorlatilag minden nagyobb egyetemet bekötöttek valamelyik hálózatba, és -
mint már korábban utaltunk rá - várhatóan a főiskolák csatlakozása is
megoldódik valamilyen formában. Mivel ezekben az intézményekben rendszerint
van helyi hálózat is, ezért ezen keresztül sokan a saját íróasztalukról, a
hallgatói kabinetekből, sőt egyes helyeken már a kollégiumi szobákból is
hozzáférnek az Internethez vagy valamelyik másik világméretű rendszerhez. S
végül nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a felhasználóknak a legtöbb
szolgáltatásért semmit sem kell fizetniük, mert a kommunikáció központi
pénzforrásokból bérelt vonalakon folyik.
A hálózatok használatát egyre több helyen beépítik a tananyagba,
általában az informatikai/számítástechnikai képzés keretében. De vannak már
olyan kísérletek is, amelyek az információforrások elérésére helyezik a
hangsúlyt és a szakirodalomban való eligazodást, az adatbázisokban való
keresést oktatják például "könyvtár- és információtudomány" címmel. A
szakirodalomhoz való gyors hozzáférés nagyon fontos szempont ennél a
felhasználói körnél, gyakran veszik igénybe az online bibliográfiai
adatbázisokat, könyvtári katalógusokat, és fizetnek elő az egyre nagyobb
számban megjelenő elektronikus újságokra, folyóiratokra. A különböző szakmai
levelező listák, elektronikus konferenciák és hírcsoportok a kollégákkal
való kapcsolattartás mind fontosabbá váló fórumai, s különösen hasznosak az
egyetemek és főiskolák hallgatói számára, mert már a tanulmányaik ideje
alatt megismerkedhetnek a később rájuk váró feladatokkal, gyakorolhatják a
nemzetközi szaknyelvet és bekerülhetnek egy olyan szakmai körbe, amire
egyébként csak évek múlva lenne lehetőségük.
Az oktatási hálózatok és a rajtuk működő szolgáltatások fejlesztésében
jelentős arányban vesznek részt egyetemi-főiskolai hallgatók (s nem csak
számítástechnika vagy informatika szakosok). Például az ún. CWIS (egyetemi
szintű információs rendszerek) készítése igen sokrétű, önállóan vagy
csapatban végezhető, felelősségteljes munkát kínál azoknak, akik érdeklődnek
a korszerű számítógépes technikák, a kommunikáció, az információszervezés,
vagy például az elektronikus publikálás iránt.
Nálunk ma még ritka, de a szuperszámítógépek hazai megjelenésével
várhatóan egyre fontosabb felhasználási terület lesz a különlegesen nagy
teljesítményű számítógépek távolról való használata. Ezzel olyan
számításigényes, élvonalbeli szoftverrendszerek (pl. modellező és szimuláló
programok) válnak elérhetővé, amelyek áruk, nagyságuk és a szükséges
speciális gépi háttér miatt eddig egyáltalán nem kerültek bele a magyar
felsőfokú képzésbe, hiszen egyetlen oktatási intézményben sincsenek meg
hozzájuk a feltételek.
Középiskolák:
A középfokú oktatásnak az a legfontosabb feladata, hogy a fiatalok egy
széles körét ellássa a mai világban való boldoguláshoz szükséges általános
ismeretekkel, továbbá megfelelő előképzettséget kell adnia azoknak, akik
tovább akarnak tanulni. Ennek megfelelően a hálózatok felépítésével,
működésével és használatával kapcsolatos alapvető ismereteket a következő
generációk oktatásába mindenképpen be kell építeni, célszerűen az
informatika tantárgyba az elavuló egyéb számítástechnikai ismeretek helyett.
Az itt megszerzett alapoknak elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy a
középiskola után munkába állók képesek legyenek hálózatba kötött
számítógépeket is használni, ill. a továbbtanulóknál már a hálózatok
alkalmazására lehessen a hangsúlyt helyezni az egyetemeken, az alapvető
tudnivalók megtanítása helyett.
A középiskolák közvetlen vonalakkal való csatlakozása nálunk még a jövő
feladata, az első jelentősebb fejlesztések az NIIF programtól várhatók. De
már most is folyamatban van néhány "szerencsés" iskola rákapcsolása a
hálózatra, elsősorban valamely helybéli felsőoktatási intézmény rendszerén
keresztül. A közvetlen, bérelt vonal helyett sokkal reálisabb és ennek a
felhasználói körnek (kezdetben) jobban megfelel a lényegesen olcsóbb és
egyszerűbb, modemmel való kapcsolódás. A telefonhálózaton át elérhetők
például a Fidonet BBS rendszerei vagy egy közeli egyetem Internet
szolgáltatásai. Az ilyen kapcsolódásnál az offline levelezés (amikor a
leveleket helyben összegyűjtik, majd rendszeres időközönként továbbítják a
hálózat legközelebbi szolgáltató gépének) és a számítógépes állományok
letöltése a leggyakoribb alkalmazási forma. Egy másik jó megoldás, amire már
nálunk is van példa, hogy a középiskolások szakköri foglalkozások keretében
ismerkednek a hálózattal, melyeket egy közvetlen vonallal rendelkező
intézményben (pl. egy egyetemen) tartanak.
Ma már a csak e-mail használattal rendelkezők is el tudják érni a
hálózatok szinte minden szolgáltatását a speciális gateway megoldásoknak
köszönhetően, bár így a kommunikáció valamivel lassabb, mint a közvetlen
kapcsolatnál. De így is rengeteg hasznos alkalmazási terület nyílik meg a
középiskolákban dolgozók és tanulók számára. A legkézenfekvőbb nyilván a
nyelvtanulás. Szinte minden elterjedt nyelvnek vannak olyan
levelezőcsoportjai, melyeknek az illető nyelv oktatása, gyakorlása a célja.
Ezek mellett vannak más levelező listák és hírcsoportok az egyes országok és
népek kultúrájával kapcsolatban, az ilyenek olvasása egészen más értelmet és
mélységet ad az iskolai nyelvtanulásnak. Szintén jó gyakorlási terepet
jelentenek a KIDS projekt elektronikus fórumai, amelyek kifejezetten azért
vannak, hogy a gyerekek levelezőpartnereket találjanak távoli országokban.
A másik jellemző alkalmazási forma a szemléltetés lehet. Egészen más úgy
tanulni az Antarktiszról, hogy közben az éppen ott dolgozó sarkkutatóktól
lehet megkérdezni az időjárást, és sokkal érdekesebb a NASA számítógépéről
letöltött legfrissebb űrszonda-felvételek és adatok alapján tanulmányozni a
Jupitert. Közös akciókat lehet indítani vagy csatlakozni ilyenekhez a
környezetszennyezés vagy a háborúk ellen és más hasonló globális témákban.
Országos vagy világméretű tanulmányi versenyek és vetélkedők rendezhetők.
Kapcsolatba lehet lépni az egyes tudományágak szakembereivel; a szakmai
témájú levelezőcsoportokban érdekesebb és átélhető lesz a legszárazabbnak
tűnő tudományág is; a diákok megtanulhatják, hogy hogyan kell vitatkozni és
másokkal elfogadtatni a véleményünket.
A középiskolai tanároknak a kollégákkal való kapcsolattartás, s az évek
során felhalmozott tudás és tapasztalat megőrzésének és megosztásának
lehetőségét kínálja a hálózat. Országos elektronikus fórumok és hírcsatornák
hozhatók létre az egyes tantárgyakhoz, a különböző kísérleti oktatási
formákhoz, a tanárokon kívüli egyéb iskolai dolgozók számára stb. Központi
dokumentum gyűjtemények építhetők például a Nemzeti Alaptanterv konkrét
megvalósításaiból tantárgyak szerint, valamint módszertani és oktatási
segédanyagokból. Az oktatásban használt saját vagy profi fejlesztésű
szoftverek legkézenfekvőbb gyűjtő és elosztó helye is a hálózat.
A legizgalmasabb formája az ilyen közös információgyűjtemény építéseknek,
amikor a pedagógusok és a diákok együtt dolgoznak egy országos méretű
projektben. Meghirdethető lehetne például az angol Domesday mozgalom
mintájára egy magyar kezdeményezés, melyben a közép- és általános iskolások
a közvetlen környezetükből összeszedett vagy saját készítésű dokumentumokat
(írásokat, interjúkat, fényképeket, rajzokat) egy központi adatbázisban
gyűjtenék össze. Ez az adathalmaz logikai kapcsolatok, utalók beépítésével
egy hatalmas hipermédia rendszerré alakítható át, mely bemutatná az évezred
végének "mikro" Magyarországát; érdekes és hasznos böngészni és kutatni
valót kínálna az oktatási, kulturális, néprajzi, helytörténeti, tájnyelvi,
szociológiai, politikai, környezetvédelmi, természettudományi stb. témák
iránt érdeklődőknek a távoli jövőben is. A szükséges technikai háttér
lényegében már most is rendelkezésre áll.
Hasonló együttműködési lehetőséget kínál az 1994 novemberében indult
Magyar Elektronikus Könyvtár projekt. Ennek az a célja, hogy könnyen
másolható, rugalmasan kezelhető és ingyenesen terjeszthető számítógépes
formában összegyűjtsön és szolgáltasson magyar vagy magyar vonatkozású
szöveges dokumentumokat, elsősorban tudományos és szakmai publikációkat,
valamint a magyar irodalom klasszikusainak műveit. A szövegek számítógépre
vitelének és ellenőrzésének, összegyűjtésének és terjesztésének munkájában
bárki részt vehet, hálózati kapcsolat sem kell hozzá. Bár a MEK fő
szolgáltatási helye a hálózat lesz, a könyvtár állományának egyes részei
mágneslemezen is terjeszthetők, s így ezek akár az általános iskolákban is
hasznosíthatók lesznek.
Általános iskolák:
Ahogy már az előbb is láttuk, már most is lennének olyan hazai hálózati
alkalmazások, amelyek az általános iskolákban is hasznosak lehetnek. Számos
külföldi példa van arra, hogy ez a technika sikeresen beépíthető még akár az
alsó tagozatos osztályoknál is az oktatásba. Az USA-ban például külön
országos hálózatokat üzemeltetnek ennek a körnek, természetesen különösen
könnyen kezelhető faliújság- vagy képújságszerű megoldásokkal. Az NREN
keretében pedig megkezdődött az általános iskolák bekötése az Internetbe is.
(1994 márciusában jelentették be az első általános iskolai World Wide Web
szolgáltatást. A minnesotai Hillside Elementary School diákjai a közeli
egyetem szakembereinek segítségével a legmodernebb hálózati
szoftvertechnikát felhasználva készítettek egy hipermédia anyagot, melyet
egy Macintosh számítógépről szolgáltatnak az egész világnak.)
Sajnos nálunk még csak elképzelések szintjén léteznek tervek egy, az
általános iskolák számára is használható országos hálózat kiépítésére (pl.
Neumann Társaság). Jelenleg arra van reális lehetőség, hogy egy-egy iskola,
ahol van ez iránt érdeklődés, modemmel kapcsolódjon egy helyi BBS-hez vagy
Internet csomóponthoz, ill. kiépíthető lenne egy telefonvonalakon
kommunikáló, ingyenes BBS szoftvert használó, PC-ken működő hírcsatorna és
szakmai fórum az általános iskolai pedagógusok számára. Ennek minimális a
költségigénye és csak a már más felhasználói körök (amatőr csillagászok,
számítógép rajongók, környezetvédők) által működtetett hazai rendszerek
példáját kellene követni. Elképzelhető továbbá a minnesotaihoz hasonló
együttműködés is az egyetemek és általános iskolák között.
Oktatási témájú információforrások a hálózaton
----------------------------------------------
##########################################################################
# #
# Van sok olyan különleges projekt, melyek érdekesek lehetnek önnek #
# is. Az egyik ilyen a KIDS-94 mozgalom (a szám évente változik), amit #
# a nem üzleti alapon szervezett KIDLINK Society működtet. Jelenleg #
# tíz különböző levelezőcsoportot és szolgáltatást fog össze, ezek #
# közül néhány kifejezetten csak a 10 és 15 év közötti gyerekeknek #
# szerveződött. Az Academy One projekt (National Public Telecomputing #
# Network) egy másik olyan hely, ahol érdemes "körülnézni", itt #
# rendszerint 5-10 projekt is folyik egyidejűleg. Az International #
# Education and Research Network (I*EARN) a Copen Family Fund #
# non-profit alapítvány egyik programja, amelynek az a célja, hogy #
# elősegítse a telekommunikáció használatát az iskolákban az egész #
# világon. A Chatback Trust azt a célt tűzte ki, hogy az Egyesült #
# Királyság és a világ más részein megteremtse az elektronikus #
# levelezés lehetőségét olyan iskolákban, ahol szellemi vagy testi #
# fogyatékos gyerekek tanulnak, akiknek kommunikációs nehézségeik #
# vannak. A Chatback International az Interneten elérhető minden #
# iskola számára érdekes lehet, s van egy hálózati szolgáltatásuk, #
# amit érdemes megnézni. A European Schools Project kb. 200 iskolát #
# érint 20 országban, s céljaik között szerepel egy tanácsadó hálózat #
# kiépítése a középiskolák tanárai számára. #
# #
# Válaszok az "általános- és középiskolai #
# Internet használók" gyakran feltett kérdéseire #
# 22. sz. FYI anyag - RFC 1578 #
# Network Working Group (1994. február) #
# #
##########################################################################
Az alábbiakban néhány hálózati információforrás címe található, melyek
többségéről említés történt ebben a szövegben. Ezek olyan központi
nyilvántartások is egyben, ahol hírek és ismertetők vannak más, hasonló
szolgáltatásokról, sőt esetleg közvetlen "átjárási" lehetőséget is
biztosítanak ilyen rendszerekbe. (Ezekről egyébként az irodalomjegyzékben
közölt forrásokból is tájékozódhatunk.)
Chatback Trust és Chatback International
Az angol Chatback Trust egy olyan szervezet, ami eredetileg a különböző
beszédhibákban szenvedő iskolás gyerekekkel foglalkozott. A Chatback
International ennek a projektnek a kiterjesztése az Internetre, de ez már
valamennyi gyermek oktatását célozza a hálózatok segítségével.
A hálózati szolgáltató gépük elérése az Internetről:
a Gopher programmal:
gopher sjuvm.stjohns.edu 70
Válassza az "Education and Teaching Resources" menüpontot az első
képernyőn. Majd válassza az "SJU Unibase Bulletin Board and
Conference System" sort az ezt követő menüből. Itt egyebként van
egy válogatás más oktatási témájú Gopherekből is, az "Education
related Gophers" menüpont alatt.
Consortium for School Networking
Az iskolák számítógépes hálózatokhoz való kapcsolódási lehetőségeivel és
alkalmazási ötletek cseréjével foglalkozó amerikai szervezet.
A levelezőcsoportjuk neve: Cosndisc
A feliratkozáshoz egy e-mail üzenetet kell küldeni a
listproc@yukon.cren.org címre, a levél első sorába a "subscribe
cosndisc Keresztnév Vezetéknév" parancsot írjuk. A csoportnak a
cosndisc@yukon.cren.org címre lehet leveleket küldeni. Ha ötleteit,
óravázlatokat, projektek leírásait stb. akarja az Interneten
másokkal megosztani, akkor küldjön egy levelet erre a címre:
ferdi@digital.cosn.org.
A hálózati szolgáltató gépük elérése az Internetről:
a Gopher programmal:
gopher cosn.org 70
Educational Resources Information Center (ERIC)
Az ERIC egy szövetségi pénzekből finanszírozott információs rendszer az
USA-ban, amely nagy mennyiségű oktatási témájú szakirodalomhoz, kutatási
jelentésekhez nyújt hozzáférést és egy sor különböző információs
szolgáltatást és terméket kínál az oktatás minden szintjéhez.
Az ERIC archívum elérése:
a telnet paranccsal:
telnet bbs.oit.unc.edu
login: launch
az FTP paranccsal:
ftp ericir.syr.edu
login: anonymous
password: az ön e-mail címe
cd pub
a Gopher programmal:
gopher ericir.syr.edu 70
Az Educational Resource and Information Center által üzemeltetett AskERIC
rendszer tanároknak, tanítóknak, könyvtárosoknak és az alap- és középfokú
oktatásban érdekelt egyéb foglalkozásúaknak kínál lehetőséget arra, hogy
információt kérjenek szinte bármiről. A központnak van egy e-mail címe
(askeric@ericir.syr.edu), ahol a kérdéseket fel lehet tenni és 48 órán
belül ígérik a választ. A Parents AskERIC egy új szolgáltatás azoknak a
szülőknek, akiknek tanácsokra van szükségük a gyermekeik nevelésével és
oktatásával kapcsolatban.
EdWeb
A Corporation for Public Broadcasting 1994 őszén indított szolgáltatása
híreket és érdekességeket közöl a számítástechnika iskolai alkalmazásával
kapcsolatban, valamint egy igen hosszú listát az Interneten elérhető
információforrásokról (The Online K-12 Resource Guide), melyekhez
közvetlen átjárót is biztosít. A legtöbb szolgáltatásról részletes
ismertetés is van és a szakkifejezések egy online értelmező szótárban is
megnézhetők. Elérhető a World Wide Web rendszeren, pl. a Mosaic
programmal az alábbi címen:
http://198.187.60.80
KIDLINK Society
A norvég központú KIDLINK az a szervezet, amely az évente meghirdetett
KIDS projekteket működteti, KIDS-94, KIDS-95, stb. Az 1994-es adatok
alapján mintegy 23 ezer 10-15 éves gyerek vesz részt ezekben az
akciókban, több mint 60 országból.
A KIDLINK projektekről a hírszolgálatra való feliratkozással lehet
megtudni részleteket. Ehhez küldjön egy üzenetet a
listserv@vm1.nodak.edu címre és a levél első sorába a "subscribe
KIDLINK Keresztnév Vezetéknév" parancsot írja. A KIDLINK általános
leírását tartalmazó állomány lekéréséhez küldjön egy elektronikus
levelet ugyanerre a listserv címre és a levél első sorába a "get
kidlink general" parancsot írja.
A hálózati szolgáltató gépük elérése az Internetről:
a Gopher programmal:
gopher kids.duq.edu 70
a telnet paranccsal:
telnet kids.duq.edu
login: kidlink
(nincs jelszó)
Kidsphere
A Kidsphere egy levelezőcsoport általános- és középiskolai tanároknak,
akik szeretnének közös projekteket indítani vagy a telekommunikáció
oktatási hasznosításáról vitatkozni.
A feliratkozáshoz írjon a kidsphere-request@vms.cis.pitt.edu címre
és kérje, hogy vegyék fel a listára. A csoportnak a
kidsphere@vms.cis.pitt.edu címre lehet leveleket küldeni.
A KIDS egy leszármazottja a Kidsphere listának; csak azoknak a diákoknak
szól, akik kapcsolatot keresnek más tanulókkal.
A feliratkozáshoz a joinkids@vms.cis.pitt.edu címre kell írni.
Hozzászólni a kids@vms.cis.pitt.edu címen lehet.
A USENET hírcsoport neve: alt.kids-talk
K12Net
Az amerikai eredetű K12Net elektronikus konferenciák együttese, amelyek
az általános és középfokú oktatásban dolgozó tanárok által szervezett
tantervekkel, az anyanyelvűekkel való levelezéssel, és az osztályok
közötti közös projektekkel foglalkoznak. A konferenciák anyagát amatőr
hálózatokon át terjesztik a FidoNet rendszerű elektronikus faliújságokon
át öt kontinensen, s a Usenet hírcsoportok között is elérhetők a "k12."
témacsoport alatt:
k12.chat.elementary k12.chat.junior
k12.chat.senior k12.chat.teacher
k12.ed.art k12.ed.business
k12.ed.comp.literacy k12.ed.health-pe
k12.ed.life-skills k12.ed.math
k12.ed.music k12.ed.science
k12.ed.soc-studies k12.ed.special
k12.ed.tag k12.ed.tech
k12.edu.life-skills k12.euro.teachers
k12.lang.art k12.lang.deutsch-eng
k12.lang.esp-eng k12.lang.francais
k12.lang.russian k12.library
k12.sys.projects
A K12Net rendszerről további információk az alábbi faliújságon
találhatók:
a Gopher programmal:
gopher gopher.psg.com 70
NASA Central Operation of Resources for Educators (CORE)
A NASA Spacelink nevű rendszere mindenféle kutatási jelentést, képet
adatot tartalmaz a NASA-ról, annak történetéről és az általa szervezett
különböző aktuális és múltbeli űrrepülésekről. Elérhető az alábbi
módokon:
a telnet paranccsal:
telnet spacelink.msfc.nasa.gov
login: guest
(Kövesse a képernyőn megjelenő útmutatót a regisztrációhoz.)
a Gopher programmal:
gopher spacelink.msfc.nasa.gov 70
az FTP paranccsal:
ftp spacelink.msfc.nasa.gov
Mitchell Sprague (Mendocino, Calif.) a NASA "K-12 Internet Project" nevű
kezdeményezése keretében, több mint 500 mutatót gyűjtött össze olyan
Internet információforrásokra, melyek az oktatásban is hasznosíthatók. A
gyűjtemény a quest.arc.nasa.gov címen érhető el a Gopherrel. A főmenünél
az "Internet Resources", majd a "Mitch's Internet Resources by Topic"
nevű menüpontot kell kérni.
Teacher*Pages
A Pennsylvania State University faliújságszerű szolgáltatása mindenféle
szintű oktatáshoz kínál rengeteg hasznos információs anyagot,
iskolatípusok és témakörök szerint csoportosítva. A kicsit "régimódi"
kezelőrendszerrel működő dokumentumgyűjtemény elérhető:
a telnet paranccsal:
telnet psupen.psu.edu
login: a hívó államának kétbetűs kódja (pl. TX)
Tájékozódási lehetőségek, ajánlott irodalom
--------------------------------------------
##########################################################################
# John S. Quarterman híressé vált "Mátrix" metaforája a Hálózatról #
# azt is sugallja, hogy e változatos sokdimenziós virtuális világban #
# valahol minden összefügg mindennel. Ez paradox módon nagyon #
# megnehezíti és egyben nagyon megkönnyíti a tájékozódást. Míg a #
# BITNET (h)őskorszakában egységes elvek szerint épült a nagy #
# mainframe gépeket összekötő hálózat, addig az egész világra #
# kiterjeszkedő Internet és szolgáltatásai első pillantásra elég #
# anarchikus képet mutatnak. Ennek okát - többek között - főleg #
# abban kereshetjük, hogy ma már bárki lehet adatszolgáltató, s az #
# egész egyetemi-kutatói közösség közvetítők nélküli fogyasztóvá #
# vált. #
# #
# Éppen ezért a hálózati adatforgalom jelentős része "meta-hálózativá" #
# vált, vagyis magáról a hálózatról, az információk információjáról #
# szól. Ezeknek az online, újságszerű, e-mailen terjedő kalauzoknak, #
# segédleteknek és faliújságoknak a világa éppen úgy végeláthatatlanul #
# kuszának tűnhet, mint maga a hálózat. Viszont van egy óriási előnye #
# is (hogy a kezdő paradoxonra utaljunk), ti. hogy lehetővé teszi, #
# hogy gyakorlatilag bármely szálon elindulva sikeresen fedezzük fel #
# az egészet, ízlésünk és szükségleteink szerint. Ugyanis a hálózat #
# önmagáról szóló "metavilága" lehetővé, sőt szükségessé teszi, hogy a #
# hálózatot magában a hálózatban tanuljuk meg. Erre a gyors változások #
# miatt más esélyünk nem is igen van. #
# #
# Bakonyi-Drótos-Kokas: Navigáció a hálózaton, IIF 1994. #
##########################################################################
A számítógépes hálózatok világa sokáig egy zárt szubkultúra volt. Csupán
az utóbbi két-három évben került be a téma a köztudatba, jelennek meg róla
nyomtatott könyvek és újságok, tartanak az egyes felhasználói körök szerint
szervezett konferenciákat, tanfolyamokat stb. (szerencsére most már nálunk
is).
A hazai rendezvények közül hármat érdemes megemlíteni. Ezeket minden
évben megrendezik, úgy tűnik, hogy hagyományossá válnak. Mindegyik
általánosabb, szélesebb tematikájú, de mindig van egy-két szekció, ami a
hálózatok oktatási célú felhasználásával foglalkozik. Az előadásokat könyv
formátumban is ki szokták adni.
- Networkshop (az IIF és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság
rendezi minden tavasszal, a hazai hálózatokról és a hálózati
alkalmazásokról);
- DAT (a Magyar Adatbázisszolgáltatók és -forgalmazók Kamarájának őszi
rendezvénye az online információforrásokról);
- Informatika a felsőoktatásban (valamelyik egyetemen szokták tartani, az
NJSZT szervezésében, újabban már a hálózati témákkal is foglalkozik).
A magyar nyelvű, nyomtatásban is megjelent anyagok közül az alábbiak
kapcsolódnak a témához, illetve szerepel rájuk hivatkozás ebben az anyagban:
- IIF felhasználói füzetsorozat - IIF, Bp. 1994-95. (a sorozat többi
darabja közül elsősorban azokat érdemes elolvasni, amelyek a hálózati
alapokkal, a kapcsolódási lehetőségekkel és a különböző hálózati eszközök
kezelésével foglalkoznak);
- Nagy Internet kalauz mindenkinek - IIF, Bp. 1994. (az amerikai könyv
magyar fordítása az Internet eszközeit és szolgáltatásait ismerteti,
köztük jó néhány, az oktatásban is használható információforrást, s egy
külön fejezet is van benne a hálózatok iskolai alkalmazásáról);
- Bakonyi G. - Drótos L. - Kokas K.: Navigáció a hálózaton - IIF, Bp. 1994.
(ez a könyv a hazai hálózatokat és a rajtuk elérhető információforrásokat
ismerteti, tankönyvszerűen bemutatva a használatukat);
- Hanák P. - Nagy G.: levele -hoz - Networkshop'94
konferencia előadásanyaga, Keszthely, 1994. (az élvezetes stílusú írás az
ELKöB projektet ismerteti, bemutatva az offline levelezés menetét, a
szükséges technikai feltételeket és a költségeket);
- Kovács Győző: Beszélgessünk az iskolák számítógép-hálózatáról -
Networkshop'94 konferencia előadásanyaga, Keszthely, 1994. (az előadás az
NJSZT terveit ismerteti a magyar iskolák hálózatba kötésével
kapcsolatban, külföldi példák alapján);
- IIF Hírek és HUNINET Hírlevél (ezek a néhány havonta megjelenő újságok a
legfrissebb hazai hálózati szolgáltatások, a különböző projektek és a
pályázati lehetőségek ismertetését tartalmazzák).
A hálózatról szóló dokumentumok legnagyobb és leghasznosabb része magán a
hálózaton található. Ez azért van, mert olyan gyorsak a változások, hogy nem
érdemes kinyomtatni őket a gyors elavulás miatt. A fenti irodalomjegyzékben
szereplő publikációk szinte mind olvashatók online is, például a Magyar
Elektronikus Könyvtár anyagában a Miskolci Egyetem vagy a BKE Gopher
rendszerén (gold.uni-miskolc.hu vagy gopher.bke.hu), ill. a KATALIST
levelezőcsoport archívumaiban (novell.aszi.sztaki.hu gép
pub/uploads/katalist nevű directory vagy PETRA/TRILLA archívum KATALIST,
KATAL100, KATAL200... alkönyvtárak).
Két további ajánlott irodalom, melyek (gyakorlatilag) csak számítógépes
formában érhetők el:
- Somogyiné Kovács Andrea: Számítógépes hálózatok használatának előnyei a
könyvtárakban és az oktatásban - Szakdolgozat, 1994. letölthető a
miskolci Gopherről (valószínűleg az első komolyabb hazai tanulmány a
témában, mely amellett, hogy összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat,
több érdekes javaslatot is tesz országos szintű információforrások
létrehozására);
- J. Sellers (Network Working Group): Válaszok az "általános- és
középiskolai Internet használók" gyakran feltett kérdéseire - 22. sz. FYI
anyag, 1994. február, letölthető a KATALIST archívumokból vagy a miskolci
Gopherből (ez az igen alapos és részletes dokumentum ugyan az amerikai
felhasználók számára íródott, de számos olyan kérdést is tárgyal, ami
mindenkit érdekel, aki az oktatásban szeretné alkalmazni a számítógépes
hálózatokat, s sok fontos információforrást is felsorol).
Végül néhány angol nyelvű írás és elektronikus kiadvány ebben a témában:
- M. Silva - A. Breuleux: The Use of Participatory Design in the
Implementation of Internet-based Collaborative Learning Activities in
K-12 Classrooms - Interpersonal Computing and Technology V.2. No.3. 1994
július, letölthető elektronikus levélben a listserv@guvm.bitnet címről a
GET SILVA IPCTV2N3 paranccsal (ez a tudományos igényű tanulmány a
hálózatok segítségével elérhető csoportos tanulás lehetőségeit elemzi és
bőséges irodalomjegyzéket közöl a téma angol nyelvű szakirodalmáról);
- Academy One Newsletter - havi elektronikus hírlevél, megrendelni és
információt kérni az a-1@nptn.org vagy aa005@nptn.org címre küldött
levéllel lehet (az Academy One egy nagyon népszerű projekt, amely
világméretű akciókat és vetélkedőket szervez közép- és általános iskolai
tanulóknak);
- Educator's Guide to Email Lists - online katalógus, ftp-vel tölthető le a
nic.umass.edu gépről a pub/ednet/educatrs.lst útvonalon (ez a terjedelmes
lista az oktatásban használható levelezőcsoportokat sorolja fel; az
ugyanott található edusenet.gde állomány a Usenet hálózat hasonló témájú
hírcsoportjait ismerteti);
- Directory of Scholarly Electronic Conferences - online katalógus, ftp-vel
letölthető a ksuvxa.kent.edu gépről a library alkönyvtárból, vagy e-mail
levélben a listserv@kentvm.kent.edu postafiókból egy GET ACADLIST README
paranccsal, de sok hazai archívumban is megtalálható (ez a rendszeresen
aktualizált, több részes katalógus, amelyet Diane Kovacs és munkatársai
készítenek, csaknem ezer tudományos/oktatási témájú levelezőcsoportot és
egyéb vitafórumot ismertet témák szerint rendezve);
- Incomplete Guide to the Internet and Other Telecommunications
Opportunities Especially for Teachers and Students K-12" - NCSA Education
Group, 1993. július, letölthető az ftp.ncsa.uiuc.edu gépről az
Education/Education_Resources/Incomplete_Guide útvonalon (nevével
ellentétben csaknem teljes, bár egyre jobban elavuló, katalógus az
Internet iskolai célokra használható információs forrásairól és
eszközeiről, valamint a jelenlegi és régebbi projektekről).
Befejezésül annak a két szervezetnek a címe, melyekre már többször
utaltunk és ahol további információk kérhetők:
- HUNINET Egyesület (ELKöB projekt)
"Az érdeklődők írjanak elektronikus vagy hagyományos levelet az alábbi
címre: Tárkányi Csongor, témafelelős, Tarkanyi@huninet.hu HUNINET
Egyesület, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19/21."
- IIF Program
"Az IIF Programban bármely intézmény, vagy intézményi részleg (kar,
tanszék, főosztály stb.) részt vehet, ha elfogadja az IIF Program
célkitűzéseit. Egyének nem kérhetik felvételüket az IIF Programba. Ha
valaki egyénileg szeretné az IIF egyes szolgáltatásait igénybe venni (pl.
elektronikus levelezés), akkor olyan intézményekhez kell fordulnia,
melyek hasonló szolgáltatást nyújtanak, de egyénekkel is tudnak
szerződést kötni. Ilyen lehet pl. az MTA SZTAKI. Ha valaki az ELLA
elektronikus levelezőrendszert szeretné használni, keresse meg Király
Lászlót (269-82-84). Internet szolgáltatás ügyében fordulhat például az
EuNet magyarországi képviseletéhez (Holló Krisztina, 269-82-84 vagy
Horváth Nándor, 149-69-86). Ha egy intézmény vagy annak önálló részlege
az IIF Program résztvevője szeretne lenni, az intézmény vagy részleg
vezetője csatlakozási szándékát juttassa el az IIF Koordinációs Iroda
vezetőjének (Nagy Miklós, 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22).
Válaszként küldünk egy kitöltendő és cégszerűen aláírandó nyilatkozatot,
űrlapot és a programról néhány ismertető anyagot. A visszaküldött
nyilatkozattal az intézmény/részleg a program résztvevőjévé válik."