5. A nők jogi helyzete
Azok a jogászok, akik az ókortól a XIX. század végéig az ellen érveltek,
hogy a nőket különböző jogokkal ruházzák fel, általában hasonlóképpen
gondolkodtak szerte Európában. Egyrészt a régi pogány és ókeresztény
szerzőkre hivatkozva a nők "rossz" tulajdonságait emelték ki [38], másrészt
pedig arra hivatkoztak, hogy a jog rendszere olyan bonyolult, és olyan éles
logikát kíván, hogy nők sohasem lesznek képesek felfogni. A XVIII. század
jogászai által felelevenített római jog és a germán szokásjog elvei alapján
a nő az iparosodó, polgárosodó társadalmakban is jogilag a férfiaknak
alávetett maradt. Az 1804-es francia polgári törvénykönyv 213. cikkelye
például kimondta azt, hogy
"a férjnek védelmeznie kell a feleségét [39], a feleségnek pedig
engedelmeskednie kell férjének". [40]
(Minderre nem elég magyarázat Napóleon közismert nőellenessége.) A
nőnek mindig fel kellett vennie férje nemzetiségét, és több országban a
nevét is. [41]
Ami a büntetőjogot illeti, több nemzetközi jogtörténész elemzése azt
mutatja, hogy bár a nők képességeit számos területen kétségbe vonták,
bűntettek elkövetésére képesnek tartották és tetteiért felelősséggel
tartozott a törvény előtt, illetve férje felelt érte (pl. Angliában 1870-ig,
mert ott akkor ismerték el a nőt, mint jogi személyt).
A házassági vagyonjog és az örökösödési jog is csak lassan formálódott
olyanná, hogy a nő számára kedvező legyen, és valóban a férfi és nő jogi
egyenlőségét támassza alá. Ennek lépései közé tartozott például Angliában az
az 1857-ben hozott törvény, amely szerint a nő jogot formálhat arra a
vagyonra, amellyel a házasságban rendelkezik, 1882-től pedig a férjezett
angol nőknek külön vagyonuk lehetett. Franciaországban 1881-ben és 1895-ben
hoztak törvényt arról, hogy nő külön csekkszámlát nyithat, és 1907-től
kezdve joga volt béréről önállóan dönteni, ami szintén gazdasági
önállóságának és magánjogi helyzetének erősödését mutatja. A jogkiterjesztés
valamennyi lépése szorosan összefüggött a nők munkaerőpiacon betöltött
szerepének és súlyának változásával, a századvégtől kezdve pedig a
nőmozgalmak is hatást gyakoroltak ebben a tekintetben.
Máday Andor szerint a magyar nők nem voltak ráutalva a külföldi feminista
mozgalmak eszméire, mert Magyarországon a nők emancipációja már
évszázadokkal előbb elkezdődött a törvényhozás szintjén. [42] Természetesen
ő főként a magánjogra illetve a királynők jogaira gondolt. A múlt századi
magyar női jogok is valóban gyakorta középkori törvényekben gyökereztek. A
nők házasságkötésükkor váltak nagykorúvá, de 14 éves koruk előtt csakis
apjuk beleegyezésével köthettek házasságot. (A férfiak 24 évesen érték el a
nagykorúságot.) A nők férjhezmenésük után a férj családi nevét vették fel. A
nő számos jog gyakorlásából kizárt volt. Az 1840:XV. tc. értelmében nem volt
például "szenvedő váltóképes" (kivéve a bejegyzett céggel bíró teljeskorú
nőket), ami azt jelentette, hogy adhatott kölcsön váltóra pénzt, de nem
vehetett fel semilyen összeget. [43] Az 1876:XXVII. tc. a szenvedő
váltóképességet minden 24 évet betöltött nőre kiterjesztette, ami a nők
gazdasági térnyerését mutatja.
Báttaszéki 1872-ben azt írta, hogy az akkor érvényben lévő házassági
vagyonjog a nőre nézve nem volt túl kedvező, mert a feleség ingóságai a férj
rendelkezésére álltak, s a nő csupán annyi engedményben részesült, hogy a
monogramjával ellátott vagy más módon megjelölt holmijait nem lehetett
elárverezni. Máday Andor ezzel szemben egy későbbi művében kiemelte, hogy a
több évszázados magyar gyakorlat szerint a házassági vagyonjog a nők számára
kedvező, és a közszerzeményi rendszert a jogtudósok "magyar jog"-nak
nevezik. [44] A látszólagos ellentmondás a két korabeli szerző szavai között
azért áll fenn, mert a kérdést más oldalról közelítették meg. Feltétlenül
szükséges ugyanis kiemelni azt a különbséget, amely a jog birtoklása és a
jog gyakorlása között fennáll. Mint több esetben is a nők magánjogait
illetően, általában a jog gyakorlását nem engedélyezték számukra a
törvények. Így például a házasságon belül ugyan joga volt a magyar nőknek az
önálló vagyontárgyakhoz (női szabadvagyon, jegyajándék és hozomány), ám a
férj haszonélvezője volt ezen dolgoknak. [45]
A vagyonöröklés tekintetében különbséget tettek a férj foglalkozása
alapján. Eszerint a honoraciorok (művészek, írók, tanárok, orvosok, tudósok,
tisztviselők, ügyvédek, gyógyszerészek, stb.) feleségének a férj halála után
nem járt a vagyon fele, de a polgárok, földművesek, kereskedők feleségének
igen. [46] Az özvegyi jog szerint a feleségnek joga volt férje javait
megtartani és haszonélvezni mindaddig, míg újból férjhez nem ment. [47]
A feleség jogai több törvényben is benne foglaltattak. A régi magyar jog
szerint Magyarországon is férji hatalom alatt volt a feleség, azonban már az
Árpád-korban elkezdődött a férjes nők önjogúsítása. A férjes nők eszerint
nem voltak nemi gyámság alatt, cselekvőképességüket csak a lakóhely
megválasztásával kapcsolatosan korlátozták, illetve az 1876-os cselédtörvény
azon paragrafusában, mely szerint csak férjük engedelmével léphetnek
munkába. [48] A házastársak kölcsönös kötelmeit fejtegette több korabeli
magyar jogász, és az 1894:XXXI. tc. is ilyenekről szólt.
Évezredes jogszokás tükröződött a magyar középkorban a Werbőczy-féle
törvénykönyvben, amely szerint az a férfi, aki tetten éri feleségét egy
másik férfival, hirtelen felindulásában megölheti. (105. c. 1.) A XIX.
századra nagyot változott a helyzet. A századvégi törvénykezésben nem
tesznek különbséget férj és feleség házasságtörése között, az 1878:V. tc.
246. paragrafusa szerint 3 hónapig terjedő fegyházzal büntethető a
házasságtörés, ha amiatt kellett kimondani a válást. [49]
Természetesen más volt a törvénykezés és más volt a valóság a magyar
asszonyok esetében is. A szokások - főként a falusi népesség körében -
erősen tartották magukat. Erre vonatkozóan különösen a néprajzi kutatások
anyaga szolgál forrásként. A századforduló endrődi asszonyai - saját
bevallásuk szerint - éppúgy alávetettek voltak férjüknek, mint azon baranyai
vagy fejér megyei falvak lakói, akikre nézve az értekezés szerzője
kutatásokat folytatott. [50]