3. A nőemancipációval kapcsolatos alapfogalmak
A világban - így Magyarországon is - számos könyv és tanulmány
foglalkozik a nőemancipációs törekvések történetével. E munkák általában
komoly kutatásokon alapulnak, és jól rávilágítanak e törekvések időbeli
alakulására, azokra a tartalmakra és eseményekre, melyek egy-egy korszakot
jellemeznek. Gyakori azonban a fogalmak használatának zavara az egyes művek
esetében. E fejezet elején néhány dolgot tisztáznunk kell. Egyrészt azt,
hogy külön fogalomként használjuk és értelmezzük a nőemancipációs küzdelmek
megnevezést és a feminizmust. Bár napjainkban számos kutató a két fogalmat
szinonímaként használja, történeti és szóetimológiai okokból mégis helyesebb
különválasztásuk. A feminizmus szó értelmezését legalaposabban Cott végezte
el, az az amerikai történésznő, aki korabeli (újság)szövegek
szóhasználatának vizsgálatából indult ki. [16] Ő is, miként sokan mások,
lényeges különbséget lát a XIX. század végéig kibontakozó női törekvések és
a századforduló - századvég táján éledő feminista mozgalmak között.
Kutatásai alapján megállapította, hogy csak a századforduló után kezdett
elterjedni a Feminizmus (kezdetben így, nagy kezdőbetűvel írva),
megkülönböztetve az új irányzatot a korábbi, akkor már "archaikusnak" ható
"női mozgalom"-tól. Cott véleménye szerint a feminizmus bizonyos tekintetben
szélesebb jelentéskörű, mivel e szóban kifejeződött a nemek közötti
kapcsolatokban bekövetkezett forradalom; ugyanakkor támogatói körét tekintve
szűkebb irányzat volt, és nem valamennyi nőt érintette a feministák
tevékenysége. [17]
Ha a magyarországi sajtótermékeket és kiadott könyveket vizsgáljuk, akkor
is jól látszik a szóhasználat eme megváltozása. Az 1890-es évekig nálunk sem
volt használatos ez a fogalom, addig általában a "nőemancipáció"-t
használták az írók, politikusok, sőt erre bőven akadt példa még a későbbi
évtizedekben is. [18] Sokat változott a fogalom tartalma is, például
1854-ben Madarassy Klotild még egészen mást értett rajta, mint későbbi
követői. Szegvári Katalin azt írta, Madarassy a nők művelődési jogát a
század derekán még bizonyos határok közé szorítva képzelte el: a
nőemancipáció határa szerinte a nők művelődési joga, de ezen ne lépjen túl a
nő, és sem a társadalmi élet terén, sem a politika mezején ne igyekezzék
szerepet játszani. [19]
A "feminizmus" kifejezés csak lassacskán került a köznyelvbe. A fogalmat
Franciaországban használták először a latin "femina" szóból képezve;
elsőként Hubertine Auclert írta le e szót az 1880-as években. [20] Az
1890-es évtizedre a fogalom már teljesen általánossá vált a francia lapokban
illetve női szervezetek, egyletek névhasználatában. A "Le Monde Moderne"
című lap például "Le chronique feministe" címmel közölt terjedelmes
tanulmányt 1895-ben. [21]
1897-ben Magyarországon az "Új Idők" című lap újságírója már használta a
szót, ráadásul elválasztva és megkülönböztetve a nőemancipációtól. [22]
Lesueur asszony szómagyarázatát közlik az írásban (ami egyébként egy
hölgyolvasó kérdésére adott válasz), aki így fogalmazta meg a két kifejezés
közti különbséget:
"Az emancipáció hívei az anyagi egyenjogúságot követelik, a
feministák a szellemit. Az előbbiek agitálnak, az utóbbiak
dolgoznak. Amazok a nagy tömegre akarnak hatni, ezek a tudósok
köztársaságára." [23]
A XX. század elején aztán már számos mű látott napvilágot hazánkban is,
amelyek címében vagy szövegében szerepelt a "feminizmus" szó. [24]
Mára pedig a kutatók világszerte gyakran szinonímaként használják e
kifejezéseket, és visszamenőleg - gyakran a középkorig nyúlva - a feminizmus
szóval jelölnek mindenféle női törekvést. Így tesznek a téma legismertebb
nemzetközi szakértői is, Evans, Capmany, Andersson, Zinsser és mások.
A harmadik kifejezés pedig, melyet meg kell említenünk: a szüfrazsett
szó, amely az angol kifejezésből eredően valamennyi ország nyelvhasználatába
átkerült, és gyakorta alkalmazzák a nőmozgalmak megnevezésére - az
emancipációs küzdelmek és/vagy a feminizmus szavak mellett illetve helyett.
Mindazonáltal érdemes aláhúznunk, hogy a szüfrazsett-mozgalom - legalábbis
eredeti jelentésében használva a fogalmat - a nők választójogi küzdelmét
jelentette. (Igaz, ez helyenként és időnként egyet jelentett az emancipációs
küzdelmekkel, és fontos eleme volt a feminizmusnak is, de mégis, mindkét
előbbi fogalomnál szűkebb jelentésű.) [25]