c./ Egyéb magyar lapok a nőkről
A nőmozgalom erősödésének, a nők társadalmi, gazdasági, kulturális
színtereken való előrenyomulásának eredményeként a századvégen már egyre
több napi és hetilap közölt számos, nőkről és nőknek szóló hírt, cikket. Ez
persze azt is jelentette valószínűleg - mint fentebb is említettük -, hogy
egyre több nő vált rendszeres újságolvasóvá, sőt előfizetővé. A híres,
hosszú életet megélt, sokszor idézett "Vasárnapi Újság" volt az egyik ilyen
hetilap, mely 1853-tól jelent meg (1921-ig), s amelyben az évtizedek cikkeit
átvizsgálva jól érzékelhető a nők felé fordulás. Jókai Mór az első időkben
volt a lap főmunkatársa, a XX. század elején pedig Mikszáth Kálmán. A lap
enciklopédia-szerűsége miatt, gyors adatközlésének köszönhetően valóban a
korszak kiemelkedő és kedvelt újságja volt. [56]
Az 1870-es évektől kezdve a lapban a nőkről szóló írások nagyon
változatosak. Egyrészt a vezércikkek sorában megjelentek a híres nőket
bemutató írások. (A "Vasárnapi Újság" sajátossága volt, hogy mindig egy
neves személyiségről, élő vagy halott közéleti emberről, művészről vagy
tudósról szólt a vezércikke. Külföldi és magyar hírességek szerepeltek
arcképükkel együtt hétről-hétre a címoldalon. A bemutatott személy mindig
valamilyen aktuális esemény miatt került a címlapra, gyakorta halála kapcsán
emlékeztek meg róla. Máskor azért írtak valakiről, mert a politikai vagy
művészeti élet porondján szerepelt éppen az újság megjelenésekor.) Míg
korábban a nők alig szerepeltek az újság címoldalán, az 1870-es évektől
kezdve évente 2-3 nőt is bemutattak (például Mary Somerville-t, a híres
angol természettudós-csillagász asszonyt, Tisza Kálmánnét a kisdedóvás
kapcsán, vagy Nilssont budapesti vendégszereplése apropóján). Az újságban a
nőkről szóló rövidebb tudósítások többsége az "Egyveleg" rovatban jelent
meg, ezek többsége divat(hóbort)ról, női tanulmányokról, a nők
munkábaállásáról szólt. Hosszabb híreket, tudósításokat is közöltek nőkről,
például az országokat vagy híres városokat bemutató cikkek részleteként.
1876-ban például a philadelphiai világkiállítás kapcsán női alkotásokról is
szó esett. A lapban időnként nevelési tanácsokat is megjelentettek, és
tetemes mennyiségű hirdetés próbálta befolyásolni a nők vásárlói
magatartását. Vas-sparherdtől a "Csillag Anna" hajnövesztőszerig rengeteg
"női" holmit reklámoztak a Vasárnapi Újság hasábjain.
Kiemelt teret szentelt a nőknek az "Élet" című lap, mely különösen a
leányközépiskolák eszméjének támogatása miatt érdemel figyelmet; és a
"Természettudományi Közlöny", amely a Királyi Magyar Természettudományi
Társulat lapjaként 1869-től kezdve rendszeresen közölt írásokat a nő és
férfi biológiai-pszichológiai természetéről, és az agykutatásokról. Az "Új
Idők" című lap már a XX. század szelét hozta, 1895-től a magyar társasági
élet egyik meghatározó lapja volt. Ebből az újságból lehet talán leginkább
megérezni, hogy a Milleneum idején élt magyar nők - akik a cikkek témáit
átvizsgálva szép számmal lehettek Herczeg Ferenc lapjának olvasói - nagyon
érdeklődtek a francia kultúra iránt. A francia-imádat (talán nem túlzás ezt
írni) teljesen áthatotta a lapot: az olvasók francia divatról érdeklődtek
minduntalan, emlékkönyvükbe francia nyelvű verseket kértek, francia
regényrészleteket közöltek az újság szerkesztői, francia pezsgőket és
konyakokat hirdettek, sőt még a lap karikatúrái is a francia forradalmat
idézték 1896-ban. Az újság híres írói - Bródy Sándor, Herczeg Ferenc,
Mikszáth Kálmán, Pósa Lajos, stb - mellett gyakorta nők is leírták
gondolataikat. A ruha- és hajdivat, a kották, a báli beszámolók és a híres
nőket (Sarah Bernhardt, Vízvári Mariska, Blaha Lujza és mások ) bemutató
írások a női érdeklődés középpontjába állították a lapot. Az újságról
1896-ban Herczeg azt írta, hogy
"modern, előkelő, és minden ízében magyar folyóiratot kívánok a
művelt családok kezébe adni..."
A századvég Magyarországán csakúgy, mint Európa más országaiban, az
"élet fölgyorsult, a lapok nagyvárosi arculatot öltöttek,
mozgékonyak lettek, tele friss érdekességgel". [57]
A sajtó a XX. század elejére hazánkban is a mindennapi élet velejárója,
nélkülözhetetlen kelléke, információhordozója lett. Beépült valamennyi
társadalmi réteg életébe, a széles kínálat közepette mindenki megtalálhatta
a kedvére való - akár szakmai vagy rétegigényt kielégítő - lapot.
Az 1900-as évek elején megjelentek - a munkásmozgalmi- és
pártszerveződések velejárójaként a munkáslapok. A "Szocializmus" című lap,
mely a szociáldemokraták újságja volt, vagy a "Nőmunkás" című, melyet Gárdos
Mariska indított útjára.
A szabadidős elfoglaltságokról szóló lapok, mint például a "Kerékpár
Sport" és a szórakoztató vicclapok, mint a Pécsett szerkesztett "Veréb
Jankó" szintén tartalmaztak nőkről és nőknek szóló részeket.
Összegzésképpen megállapítható, hogy az országos és megyei könyvtárak
folyóirattárát, mikrofilm-állományát átvizsgálva hihetetlenül gazdag, és
jórészt feltáratlan sajtóanyag áll rendelkezésünkre a múlt század végének,
századunk elejének évtizedeit, az akkor élt nők történetét kutatva. A
következő fejezetekben - egyéb nyomtatott illetve levéltári források mellett
- különböző sajtótermékek segítségével készítünk metszeteket a korabeli nők
megítélésével, életmódjával kapcsolatosan.