3. Az értekezéshez felhasznált források
A téma feltárásához, az értekezés elkészítéséhez felhasználtam a múlt
század második feléből és századunk elejéről való forrásokat. Ami az európai
- különösen a dél- és nyugat- európai - illetve esetenként az amerikai
történéseket, jellegzetességeket illeti, elsősorban monográfiák, naplók és
életírások tanulmányozásával próbáltam képet alkotni a századvég nőinek
életéről. [12]
A fentebb már említett spanyol forrásgyűjteményen kívül haszonnal
forgattam egyes amerikai és francia szövegválogatásokat is a nők történetét,
múlt századi helyzetét illetően. [13] Egyes külföldi folyóiratok anyagát is
átnéztem, és így újabb adalékokat találtam az európai nők helyzetéről.
(Például a "Le Monde Moderne" című lapot.) Elolvastam az európai és amerikai
sajtó történetéről szóló alapműveket is, hogy a múlt századi magyar
sajtótörténet bemutatását nemzetközi kitekintéssel végezhessem el.
Körülbelül másfélszáz olyan magyar kötetet tanulmányoztam át, amelyek a
múlt század utolsó évtizedeiben vagy a századelőn íródtak, és vagy a nőkről
szóltak, vagy tartalmaztak róluk szóló részleteket. Értekezésem megírásakor
egyrészt az ezekben a művekben található "nőkép" leírásával próbálkozom.
Másrészt természetesen felhasználtam kiindulópontként azokat a
tanulmányköteteket, melyek az utóbbi évtizedekben íródtak.
Vizsgálódásaim során kiemelt szerepet kapott a korabeli magyar sajtó
számos terméke. Sok ezer oldalnyi anyagot olvastam át mikrofilmen vagy az
eredeti újságpéldányokat lapozgatva. Egyrészt a kifejezetten "női" lapokat
(például a "Magyar Háziasszony", a "Nők Lapja", az "Új Regélő" című
lapokat), másrészt olyan heti vagy havi lapokat, melyek bőségesen
tartalmaztak a nőkre vonatkozóan híranyagot (például a "Vasárnapi Újság", az
"Új Idők", "A Hét", az "Élet", a "Szocializmus", a "Nemzeti Nőnevelés"
voltak ilyenek), illetve egyes helyi (pécsi, baranyai) lapokat ( "Pécsi
Figyelő", "Pécsi Közlöny", "Veréb Jankó").
A levéltári anyagok között csak kevés olyan iratot találtam, melyek a
nőtörténeti vizsgálódásokat segíthetik, az egyes következtetéseket
alátámaszthatják. Főként egyleti tevékenységekre vonatkozó anyagok kerültek
elő (például az Országos Levéltárban a Feministák Egyesületének századeleji
anyaga, vagy a Baranya Megyei Levéltár forrásai a Pécsi Jótékony Nőegylet
vagy az Izraelita Jótékony Nőegylet működésére vonatkozóan). Több adalékkal
szolgáltak egyes személyes iratok, levelek, naplók, például Montenuovóné
hagyatéka a Batthyány család iratai között [14]; Nagy Ivánné naplója az
Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában és más hasonló dokumentumok.
Hasznos volt a nők életmódját, szokásait leíró, magzatelhajtással,
fényűzéssel, ruházkodással is kapcsolatos, tetemes mennyiségű anyag a Ráday
Levéltárból, melyek 1886 és 1887-ben íródtak. Ezek a canonica visitatio-k az
alsó- és felső-baranyai református községekre vonatkozóan tartalmaznak
adatokat. Érintőlegesen felhasználtam korábbi, a századelő paraszti
társadalmának fejér megyei jellegzetességeit bemutató néprajzi tárgyú
kutatásaimat is.
Fentieken kívül tanulmányoztam még egyes esetek kapcsán az országgyűlési
jegyzőkönyveket (például 1895, 1907); nőkkel - főként a nőneveléssel, nők
jogaival kapcsolatos jogi forrásokat (törvényeket és rendeleteket); a
népszámlálási statisztikák nőkkel kapcsolatos adattábláit (1881, 1891, 1900,
1910.); korabeli reklámanyagokat; vicceket, adomákat, karikatúrákat, melyek
a nőket, a női élet valamely jellegzetességét domborították ki, vagy tették
nevetségessé.