Előszó
"A történelem csak n dimenzióban fogható fel."
(Ferdinand Braudel)
I.
A dualizmus időszaka Magyarországon a gazdasági, társadalmi, kulturális
átalakulások időszaka volt. A XIX. sz. vége és századunk eleje - a
megváltozott körülmények közepette - a nők helyzetének átalakulását, a
nőkről vallott korábbi felfogások átértékelését hozta magával mind a
nemzetközi színtéren, mind pedig hazánkban.
Értekezésemben azt vizsgálom, hogy milyen volt a magyar nők helyzete 1867
és 1914 között. Elsősorban azokat a jelenségeket, véleményeket vizsgáltam,
amelyek a korabeli nyomtatott művekben (sajtótermékek, könyvek)
előfordultak, és ezeket vetettem össze a tényekkel (statisztikai adatok,
törvények, jegyzőkönyvek, stb.). Vizsgálódásaim kiterjedtek a korabeli
európai és észak-amerikai történésekre, mert csakis ezek tükrében lehet
értelmezni a magyar eseményeket és jelenségeket, a hazai nőemancipációs
törekvések követeléseit és elért eredményeit.
II.
Kutatásaim során megpróbálkoztam azzal, hogy a magyar nők történetének
ezen szakaszát lehetőleg minél teljesebben mutassam be, ezért végeztem
társadalom-, politika-, eszme-, gazdaság- és neveléstörténeti
vizsgálódásokat. A nők helyzetének komplex vizsgálatára törekedtem a
hagyományosan tárgyalt és bemutatott dimenziók felhasználásával (mint pl. a
választójogi küzdelmek, nők munkábaállása, egyetemre kerülése stb.) és
kibővítésével. Kutatásokat végeztem a nőkről való vélekedések alakulásáról,
a női mentalitás történetének tárgyában, a divat- és sporttörténet,
sajtótörténet, valamint az egyleti mozgalmak vonatkozásában, mert szerettem
volna látni és láttatni azt, hogy hogyan függtek össze egymással különböző
jelenségek.
Ebből következően értekezésemnek nem egy szűkebb téma képezi az alapját,
noha bármelyik fejezet önállóan is disszertáció témája lehetne. Érzésem
szerint szükséges és lehetséges olyan átfogó bemutatás és elemzés
elkészítése, amilyennek egy változatát megpróbáltam ebben a dolgozatban
kibontani.
Értekezésem elkészítéséhez elsősorban a korabeli sajtó anyagát és a
könyvkiadás termékeit vizsgáltam át, a lehető legnagyobb változatosságra
törekedve a kiválasztott hírlapok és magazinok tekintetében. (A "Vasárnapi
Újság"-tól a "Pécsi Figyelő"-ig, a "Nemzeti Nőnevelés"-től a "Szocializmus"
című lapig.) Egyrészt azt kutattam, hogy a külföldi történések és jelenségek
hogyan jelentek meg és milyen mértékben kaptak helyet a nyomtatott
forrásokban, hiszen mindez jelentős közvélemény-formáló erővel bírt.
Kiemelten figyelmet fordítottam arra, hogy mely országok szolgáltak pozitív
vagy negatív példaként a magyar társadalom számára a nőkérdést illetően.
Másrészt próbáltam a sajtóanyag és korabeli könyvek segítségével hű képet
kapni a magyarországi nők történetéről, és a korabeli véleményeket a
tényekkel ütköztetni. Ez utóbbi kutatásaimat levéltári kutatásokkal is
kiegészítettem. Az általános (országos) folyamatokat, történéseket több
helyen alátámasztottam szűkebb lakóhelyem, Baranya megye (Pécs) adataival.
Végezetül két megjegyzés: Bár a dolgozat időhatárait 1867 és 1914-ben
jelöltem meg, esetenként, mikor az előzmények vagy következmények vázolását
szükségesnek véltem, korábbi és későbbi történésekről is szólok. Azért
választottam lezáró év számként 1914-et, és nem az Osztrák-Magyar Monarchia
utolsó évét, mert az I. világháború vizsgálatát nem szándékoztam elvégezni,
lévén, hogy 1914 után új szakasz következett a nők történetében.
A másik megjegyzésem az, hogy bár általában utalok arra dolgozatom egyes
részleteinél, hogy az idézett forrás mely társadalmi réteghez, osztályhoz
tartozó nőkről szól, dolgozatomnak nem az volt a célja, hogy a nők
történetét társadalmi tagozódás szerint vizsgáljam. Felhasznált forrásaim
tartalma alapján leginkább a közép- és felső rétegek asszonyai kerültek
kutatásaim homlokterébe, illetve a munkásnők; közülük is nagyrészt a
városiak, hiszen a szövegek róluk, nekik vagy általuk íródtak.
A számszerűleg megragadható tényeket a mellékletben található
táblázatokban emeltem ki, és ahol lehetséges volt, a változások intenzitását
is érzékeltettem.
(A dolgozatban dőlt betűvel szedtem az eredeti forrásokból származó
idézeteket, és minden esetben megtartottam az eredeti helyesírást illetve
írásmódot.)