CSILLAGLEGENDÁK
(In: Kulin Gy. - Róka G.: A távcső világa, Gondolat, Bp., 1980, 793-800. o.)
A következőkben néhány kedves csillagmesét, csillaglegendát közlünk.
Minden népnek vannak ilyen legendái, ezek közül a görög és magyar eredetűek
egy részét ismertetjük.
''Ursa Maior (Nagy Medve, Nagy Göncölszekér)ď0
A görög monda szerint Lykaon, Árkádia királya az országba jövő minden
idegent megöletett. E kegyetlenségéért Júnó istenasszony Lykaon leányát,
Kallisztót és fiát, Arkaszt medvévé változtatta. Kallisztó a Nagy Medve,
Arkasz a Kis Medve. Az istenek e büntetést azzal súlyosbították, hogy soha
ne fürödhessenek meg az óceánban, ami azt jelképezi, hogy mindkét csillagkép
cirkumpoláris, azaz soha nem buknak a látóhatár alá. Más változat szerint
Kallisztó Diana vadásztársnője. Jupiter beleszeret Kallisztóba, s ezért
Júnó, haragos féltékenységében, medvévé változtatja Kallisztót és fiát,
Arkaszt.
A magyar monda szerint Göncöl híres táltos volt, aki az emberek közt
járva gyógyította a betegeket, beszélni tudott a fákkal és a madarakkal.
Egyszer eltört szekerének rúdja, de senki nem segített neki. Haragjában a
lovak közé csapott s felrepült az égbe. Azóta ott kocsizik görbe rúdú
szekerén.
Más változat szerint Göncöl nem más, mint Konrád császár, akit Lehel,
mielőtt kivégezték volna, kürtjével agyonütött.
A Göncölszekér rúdjának középső csillaga a Mizar. Mellette halvány
csillag az Alcor, amit népünk Ostorosnak, Kocsisnak, Béresnek, Kisbéresnek
nevez. Mondai eredete: Egyszer Jézus egy kocsin utazott. Kocsisának bérül az
örök üdvösséget ajánlotta fel. A kocsis azt kérte, ha teljesülhet kívánsága,
inkább azt szeretné, hogy az örökkévalóságig kocsijának bakján ülhessen.
Jézus teljesítette a kérést, de mivel ily könnyelműen elutasította az örök
üdvösséget, azzal a büntetéssel sújtotta, hogy kocsiján mindig visszafelé
kell haladnia. (Égi útja során valóban a Göncölszekér a rúddal ellentétes
irányban halad).
A Göncölszekér hajtása nagy dicsőség, ezért mondják a kevélyekre: "mintha
ő hajtaná a Göncölszekeret".
''Draco (Sárkány)ď0
A görög mitológiában azt a százfejű sárkányt ábrázolja, amely a
Heszperidákkal Júnó istenasszony aranyalmáját őrizte az Atlasz hegység
közelében elterülő kertben. Csak Herkules tudta e szörnyet legyőzni.
''Cepheusď0
Cepheusnak és Kassziopeiának leányát, Andromedát egy tengeri szörnynek
kellett áldozni, ezért egy sziklához láncolták Andromedát. A hős Perszeusz a
Medúzafej segítségével győzte le a szörnyet, ugyanis e levágott fej láttán
mindenki kővé meredt. A megszabadított Andromedát Perszeusz feleségül vette.
A magyar hagyomány Részegembernek nevezi. Jézus Szent Péterrel ment az Ég
útján (Tejúton), s itt találkoztak egy részeg emberrel, aki elől Jézus
kitért, de Szent Péter tovább folytatta útját. (Így magyarázza népünk, hogy
a Tejút itt két ágra válik.)
''Cassiopeiaď0
Magyar elnevezése Korcsma, innen jött ki a Részegember.
''Andromedaď0
Halászcsillagnak nevezi népünk a csillagkép néhány csillagát. Fentmaradt
mondás: "Ha a kecés addig mög nem fogi a halat, míg a halászcsillag fön' van
az égön, azután halászhat."
''Auriga (Szekeres, Fuvaros)ď0
A görög monda Erikhthoniosz királyt, a szekér feltalálóját látja e
csillagképben. A Capella az a kecske, amely az újszülött Jupiternek tejet
adott.
Tavaszi és nyári estéken a látóhatár közelében jár, s népünk a Capella
színjátszásából jósolja meg az időt. Ennek alapja, hogy a szcintillációt a
légkör állapota befolyásolja. Ma már e jelenséget a tudomány is felhasználja
a betörő frontok előrejelzésére.
''Corona Borealis (Északi Korona, Ariadné koronája)ď0
Adókötelezettségük fejében az athéniaknak Minósz király számára athéni
fiatalokat kellett felajánlani, akiket Minósz a labirintusba zárt
szörnyetegnek áldozott fel. A szörnyeteget Thészeusz ölte meg, aki Minósz
lányától, Ariadnétól kapott gombolyag fonala nyomán tudott a labirintusból
visszatalálni. Utána Ariadnéval Naxosz szigetére menekült, ahol a
királyleányt magára hagyta. Bakkhosz talált rá és feleségül vette.
Népünk koszorúcsillagnak nevezi: "Az boldogságos Szűz Máriát mikor
eljegyezte Szent József, akkor koszorúzták meg vele, azért hívják úgy."
''Lyra (Lant)ď0
(Görög eredetét lásd a Hattyúnál.)
A magyar mese Csősznek nevezi a Lyra fényes csillagát, a Vegát. "A cigány
(Altair a Sasban) szénát (szalmát) lopott, s a csősz észrevette, utánament,
de nem bírja utolérni. Az elhullott szalma az országutat (Tejút) jelöli."
''Cygnus (Hattyú)ď0
A hattyúvá változtatott Orpheuszt ábrázolja, aki Eurüdiké után az
alvilágba ment, ahol a bakkhánsnők széttépték. A hitvesi hűség jelképeként
helyezték az égre az istenek hattyú képében, mellette lantjával.
Más görög változat: A kis Pha‰thon átvette atyjától a Nap szekerének
hajtását. A lovak megbokrosodtak, patkóik szikráiból keletkezett a Tejút. A
szekér az Eridanus folyóba zuhant. Phaéthon legjobb barátja, aki csodálatos
hanggal volt megáldva, mérhetetlen nagy fájdalommal bánkódott Pha‰thon
halálán. Az istenek szíve megesett rajta, s a baráti hűség jelképeként az
égre helyezték Pha‰thont mint hattyút. A panaszdalt tiszta szívű emberek ma
is hallhatják mint hattyúdalt az égboltnak eme tájáról.
''Cetus (Cet, Cethal)ď0
Az a tengeri szörny, amelynek Andromedát feláldozták, de Perszeusz
megölte.
''Taurus (Bika)ď0
A hófehér bika, amellyel Európa föníciai királyleány a tengerparton
találkozott. Európa a szelíd bika hátára ült s az szép zsákmányával a
tengerbe vetette magát, s csak Kréta szigetén szállt partra. A bika nem más,
mint Jupiter, aki most szép ifjúvá változva jelent meg Európa előtt.
A Bikában található Pleiadok (Fiastyúk) görög mondai vonatkozását az
Orionnál mondjuk el.
A Fiastyúk a szélanyótól ajándékba kapott aranytyúk a hat csibével.
Kevély emberekre mondják: "Azt hiszi, ő ültette a fastyúkot."
''Orion (Kaszás)ď0
A görög monda szerint Orion a vadász Neptunusz és Berylle fia volt. Orion
beleszeretett a Pleiadokba (hét szép nővér), akik szerelmét nem viszonozták.
Homérosz szerint Orion szép ifjú volt, akire Aurora szerelme miatt
irigykedtek az istenek, és Diana nyilával megölte Ortygia szigetén. Az
istenek kutyájával együtt az égre helyezték.
''Canis Maior (Nagy Kutya)ď0
A Kis Kutyával (Canis Minor) a vadász Orion kísérői. Legfényesebb
csillaga a Sirius. A magyar legendában ő az Ebédhordó, Szilkehordó,
Sántalány, Sántakata. Sántakata viszi az ebédet a három kaszásnak. Sánta
lett, mert megbotlott a kaszában. Más változatban alacsony, látóhatár
feletti magassága miatt erős vibrálása, sántikáló fénye miatt nevezik Sánta
Katának.
''Gemini (Ikrek)ď0
Kasztor és Pollux, Zeusz két fia. Pollux halhatatlan, Kasztor halandó, és
elesik a csatában. Pollux Jupitertől halhatatlanságot kér Kasztor számára,
amit Jupiter megtagad, de választást enged Polluxnak: állandóan az Olümposz
lakója lehet, vagy felváltva egyik nap az Olümposzon lakhat, másik nap a
testvére társaságában, az alvilágban lehet. Pollux ez utóbbit választja,
ezért a testvéri szeretet örök jelképeként mindkettőjüket az égre helyezték.
Talán az Ikrekkel azonos a Két árva csillag, melynek meséje: "Egy kis
gyerök meg egy kis lány elmaradt az anyjuktól meg az apjuktól, siratták az
apjukat, anyjukat, egymás mellett mentek mindig. Amerre mentek, vad
gyümölcscsel éltek, úgy élősködtek, nem adott nekik senki semmit, az Isten
osztán magához szólította őket. Ott látszanak az égen, hogy az embörök
lássák, hogy az árváknak segíteni kell."
''Cancer (Rák)ď0
Jupiter egy szép nimfát követett, akit menekülésében egy rák ollójával
megfogott. Ezért Jupiter azzal jutalmazta a rákot, hogy az égre helyezte.
''Hydra (Északi Vízikígyó)ď0
Apolló egy hollót (Corvus) azzal bízott meg, hogy arany serlegében hozzon
friss vizet. A holló hosszan elidőzött egy fügefán, és azt hazudta, hogy egy
vízikígyó akadályozta az isteni parancs teljesítésében.
''Leo (Oroszlán)ď0
A némeai oroszlán, melynek bőrét semmilyen dárda nem tudta átjárni.
Herkules a barlangba szorította az oroszlánt, és ott megfojtotta. Júnó
irigyelte Herkules dicső tettét, és Herkules bosszantására az oroszlánt is
az égre helyezte.
''Coma Berenices (Bereniké haja)ď0
Bereniké gyönyörű aranyhaját Aphroditének ajánlotta fel, ha férje III.
Ptolemaiosz a hadjáratból épségben visszatér. Az oltárra tett haj másnapra
eltűnt, de Konón - szamoszi csillagász - mint csillaghalmazt megtalálta az
égen. A hitvesi hűség jelképe e csillagkép. Berenikét később meggyilkolták,
s fia Alexandriában szép síremléket állított számára.
''Virgo (Szűz)ď0
Egyik változat szerint Cerest, a termékenység istennőjét jelképezi,
kalásszal a kezében.
Másik változatban Aurora, a hajnalhasadás istennője, aki állandóan lent
járt az emberek között, de később az emberek gonoszsága miatt az égbe
költözött. Nyári éjjeleken csak azok pillanthatják meg, akiknek érzékük van
a szép csillagok iránt.
''Libra (Mérleg)ď0
Az igazság istennőjének, Iustitiának a mérlege.
''Ophiuchus (Kígyótartó)ď0
Aeskulapot (görögül Aszklépioszt) ábrázolja, aki Apollo egyik fia volt, a
gyógyító erő jelképe. Egy kígyó (Serpens) gyógyfüvet hozott Aeskulapnak,
amellyel csodákat művelt, s még a halottakat is életre hívta. Gyógyszertárak
ma is Aeskulapot és a kígyót használják jelképül.
''Aquila (Sas)ď0
A monda szerint egy sas a Trója melletti Ida hegységen elragadta
Ganümédészt, s az Olümposzra vitte, ahol mint pohárnok szolgált az
isteneknek.
Fényes csillagát, az Altairt egyik mondai változatban Juhásznak, Tévelygő
juhásznak nevezik. A juhász elaludt az erdőben, s közben nyája elbódorgott.
Az országúton (Tejút) Szent Pétertől tudakozódott birkái után. Keresd meg az
országúton, felelte Szent Péter, s az máiglan is keresi. "Nyája az országút
fordulóján méne át, ahol a Sas farka vagyon. Bárhogy siet, a távolság nem
fogy közte s birkái közt, ha utol is ér egy-kettőt, nyája odaveszett."
''Sagittarius (Nyilas)ď0
A görög monda szerint az íj feltalálóját ábrázolja, akit a múzsák az égre
helyeztek hálából, mert oly lelkesedéssel és áhítattal hallgatta éneküket.
Nálunk Koldusszekér, Sántakoldus, Törökszekér a neve. "A sántakoldus elöl
jár a talyiga rúdjánál. Felesége a szépasszony (Antares a Skorpióban) hűtlen
lőn, s a koldus nem akarván talyigáját elhagyni, messze az asszony mögött
marad."
''Scutum (Pajzs)ď0
Eredeti neve Sobieski pajzsa volt a lengyel király emlékére.
''Sagitta (Nyíl)ď0
A fény jelképe, Apollónak, a fény és a Nap istenének jelvénye.
''Delphinus (Delfin)ď0
Arión, a híres korinthoszi énekes és hárfaművész sok arannyal tért haza
egy dalversenyről. A hajósok azt tervezték, hogy aranyát elveszik, de Apollo
egy delfint küldött megmentésére.
''Equuleus (Csikó, Kisló)ď0
A Merkur által Kasztornak ajándékozott csikót ábrázolja.
''Capricornus (Bak)ď0
Az erdők istenét, Pánt ábrázolja, aki, hogy az őt üldöző Tüphón óriástól
megmeneküljön, haltestű kecskebakká változott. Az isteneknek annyira
tetszett ez az ötlet, hogy mint különös állatformát, a csillagok között
megörökítették.
''Aquarius (Vízöntő)ď0
A görög mitológiai Vízöntő Deukalion, a görögök ősatyja, aki feleségével,
Pürrhával megmenekült az özönvízből. Az istenek megígérték, hogy teljesítik
egy jobb emberi nemzetség iránti óhajukat. Deukalionnak és Pürrhának közös
anyjuk csontjait kellett hátuk mögé vetni. Ezalatt Gaeát, a Föld anyját
kellett érteniük, akinek csontjai a kövek. Ezeket maguk mögé dobálva, a
kövekből egy új, jobb nemzetség származott. A régi rajzokon ábrázolt
Deukalion urnájából kifolyó víz emlékeztető az özönvízre.
''Pegasus (Pegazus)ď0
Pegazus a mesebeli szárnyas ló, mely a Perszeusz által megölt Medúza
véréből származott. E ló patája nyomán fakadt a Helikon hegyén az a híres
forrás, melynek vize költői ihletet ad. A szárnyas ló a szárnyaló gondolat
megtestesítője. Erre emlékeztet a kifejezés: a Pegazuson lovagolni.
A Pegazus gammáját népünk Pálinkásasszony, Részegasszony néven ismeri, ő
viszi a halászoknak a pálinkát.
''Tejút
A görög mitológia szerint Zeusz és Alkméné fia, a kis Héraklész oly módon
esett Júnó keblének, hogy a kifröccsenő tej az égig szökött, s abból lett a
Tejút.
A nagyon sok magyar változatra a magyar csillagnevek között találunk
utalásokat. A magyar csillagmesék között is több esetben említést tettünk
róla.
* * *
Különös, hogy minden népnek mennyi élménye fűződik a csillagos éghez.
Mesék és legendák formájában legszebb érzéseit kívánta az ember megörökíteni
talán már akkor, amikor még nem írt történelmet.
Megőriztük ezeket a kultúremlékeket annak ellenére, hogy csak jelképek és
a mesékbe szőve csak itt-ott fedezhető fel valamilyen megfigyelési tény.
Elődeink belső világáról, megörökítésre érdemesnek ítélt gondolatairól
mesélnek az ősi legendák őrzői, a csillagképek és csillagnevek.
Jó elüldögélni a csillagos ég alatt, és hallgatni e meséket. A mai
emberhez azonban új mondanivalója van az égnek. Az érzések és gondolatok
szimbólumaként ragyogó csillagok levetik isteni, hősi öltözéküket, irány és
időjelző csillagokká, atommáglyákká, az elemek kohóivá lesznek, az élet
energiaforrásaivá, s a még fel nem fedett titkaik feltárulásával szerezhető
ismeretekkel jövendő tudományunk és technikánk formálóivá.