Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

               7.2 A JELENLEGI IRÁNYÍTÁSI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYOZÁS

   Az   új  időszakot  a  hazai  űrkutatás-űrtevékenység  teljes  irányítási
újraszervezésével   lehetett   megindítani.  Ennek  során  az  űrkutatás  és
alkalmazás   irányításának   új   és  a  nemzetközi  gyakorlatnak  megfelelő
szervezete  jött  létre.  A  magyar  űrtevékenység központilag koordinálandó
részét  a  Magyar  Űrkutatási Iroda (MŰI) irányítja, amelyet a Kormány egyik
minisztere  felügyel.  1992-94 között tárcanélküli miniszter felügyelte, ami
jól  megfelelt  a célszerűségnek is és a mérvadó nemzetközi gyakorlatnak is,
magyar  viszonyokra  és  méretekre  átültetve.  Amint  a  tudomány  és a K+F
tevékenység  egésze  is,  az  űrtevékenység sem tartozik egyetlen specifikus
szakterülethez,  dominánsan  interdiszciplináris,  s  még  a K+F-en belül is
önállóan,  a  többi  tevékenységtől  elkülönülten  kezelendő. Így elvileg és
gyakorlatilag  is helytelen lett volna bármely tárcához rendelni. 1994 óta e
helyzetkép  írásáig  az  űrtevékenység  felügyelő minisztere a közlekedési-,
hírközlési  és  vízügyi  miniszter.  A  MŰI  költségvetését  a  költségvetés
részeként   az   országgyűlés  hagyja  jóvá.  A  programokról  és  a  pénzek
felhasználásáról az Űrkutatási Tudományos Tanács (ŰTT) dönt, míg a felügyelő
miniszter munkáját a Magyar Űrkutatási Tanács (MŰT) segíti egyben közvetítve
az  egyes tárcák igényeit, véleményét, céljait. Ez az irányítás - helyesen -
nem  terjed  ki  az  űrtevékenység  szabadpiaci részére, az a gazdasági élet
részeként  külön  speciális  ellenőrzés  nélkül  működhet.  Ezzel  a [2]-ben
jelzett  problémák  közül  kettő  is  megoldódott,  hiszen  az űrtevékenység
gazdasági hasznosítása szabaddá vált, s nemzetközileg korszerűnek tekinthető
a  központilag  irányítandó rész szervezeti rendje. Viszont nem oldódott meg
az  űrtevékenység  irányítása  és  szervezése  terén sem a hazai kutatást és
fejlesztést  általában is jellemző helyzet, azaz a kutatás egy részét az MTA
irányítja,  a  K+F  egy  másik  részét  pedig  az  OMFB.  Az  új és korszerű
űrkutatási  irányítás  megszületésének  -  remélhetőleg  átmeneti  -  zavaró
tényezője,  hogy  az MTA nem kooperál a MŰI-vel az űrtevékenység elősegítése
érdekében,  s  az  OMFB  is sok esetben nehezen vagy alig tud közreműködni a
feladatok   megoldásában.   E  gondok  megoldásához  rövid  úton  kiegészítő
államigazgatási lépések megtétele szükséges, amelyek előkészítése folyik.

   Az  új  irányítási  rend  következtében  államigazgatási akadályok nélkül
betört  hazánkba is az űrhírközlés és a műholdas helymeghatározás, amint azt
mindenki  a  napi  életében  megtapasztalja  (műholdas műsorszórás, műholdas
távközlés,  GPS  szabad  használata stb.). Ez elementárisan szükséges volt a
hazai  gazdasági  fejlődés  megindulásához  sok  más egyéb mellett. Ma tehát
hazánkban  is  korszerű  űrhírközlési  és helymeghatározási szolgáltatás van
illetve érhető el. Viszont nincs semmiféle érdemi ipari-fejlesztési-gyártási
részvételünk  e  szolgáltatások  fenntartásában  és  fejlesztésében,  sőt  a
további  változásokat  előkészítő  kutatásokban  sem.  A  vonatkozó  űripari
tevékenység   megszületéséhez   az  általános  iparpolitika  részeként  kell
lépéseket  tenni,  alapvetően  a  szabadpiachoz  és  az északatlanti-európai
integrációs  folyamatunkhoz  igazodva, s nem a MŰI feladataként. A MŰI ebben
segítőleg  kell  résztvegyen,  a  létrejövő űripari egységeket a hatáskörébe
tartozó  programokból  adódó  megrendelésekkel  is  támogatva. - Ugyanígy ma
nincs  semmiféle adminisztratív akadálya annak, hogy bárki kis, közepes vagy
nagy  felbontású műholdas adatokat vegyen és felhasználjon. Természetesen az
Országos   Meteorológiai   Szolgálatnak   (szintén   korszerűsítési   céllal
átszervezve  1990  után)  feladata  a  hazánkra  vonatkozó  illetve a hazánk
időjárását  befolyásoló információkat hordozó kis felbontású műholdas adatok
vétele,  míg  a  Földmérési  és  Távérzékelési  Intézet szolgáltat általános
céllal  távérzékelt  műholdas  adatokat  nagy  felbontással is. Megszűntek a
korábbi  értelmetlen  titkosítási  előírások is. A lehetőség megteremtődött,
azonban  a  szükséges  mértékben kiterjedt hasznosításig még hosszú az út. A
hazai közvélemény, a potenciális felhasználók általános tájékozatlansága, az
elmúlt  évtizedekből  is  fakadó  felkészületlensége  a  saját  kárukra nagy
mértékben  akadályozza  még  az  űrtevékenység eredményeinek felhasználását.
Ennek  leküzdése azonban már nem űrtevékenység-irányítási feladat. Úgymond a
szakmák szabadon művelhetők.

   Az  új  űrkutatási  szervezet,  az  ŰTT és a MŰI, a magyar helyzetet és a
globális   trendeket   szem   előtt   tartva   a   központilag   irányítandó
űrtevékenységi  szegmensre rangsorolást dolgozott ki. Ennek eredményeként öt
főirányt   határoztunk   meg,   s  egyidejűleg  a  részesedésüket  a  teljes
tevékenységből.  Nevezetesen: 1. Föld a világűrből (40%), 2. űrfizika (20%),
3.  űrélettan,  4.  űrhírközlés,  5. űrtechnika és technológia (utóbbi három
egyenlő súlyú és együtt 40%). Ez láthatóan megfelel a globális helyzetképnek
és  a  magyar  sajátosságoknak,  hasznosítás-központúságnak,  de  megfelel a
kialakult  magyar tevékenységnek is, a korábbi eredményeinknek és nemzetközi
elfogadottságunknak.  Ezen  belül  elsődlegesek  a  nemzetközi  programokban
végezhető  kísérletek  és  az űreszközök fedélzetén végzendő kísérletek úgy,
hogy  azoknak  hazai  tudományos  és/vagy gyakorlati hasznosítása biztosítva
legyen.  Az  ezzel kapcsolatos szakmai döntésekért az ŰTT felel. Nem része e
programoknak  a  már  tárgyalt  szabadpiaci  tevékenység,  lévén  az már nem
kutatás  vagy  fejlesztés.  Természetesen  nem  része általában sem a magyar
űrtevékenységnek  az  a  sok,  értékes  és  eredményes  munka,  amit magukat
magyarnak  valló  kutatók,  mérnökök  végeznek  más  nemzeti vagy nemzetközi
együttműködésben,  mások  pénzén  és  mások megbízásából, esetleg más ország
állampolgáraként,  amihez  azonban Magyarországnak nincs köze. Hasonlóképpen
nincs  semmiféle  magyar  irányítási vagy felügyeleti lehetőség olyan munkák
felett  sem,  amelyeket  hazai  szakemberek, (később, reméljük) intézmények,
cégek   végeznek   külföldi   megrendelésre.   Ezeknek  azonban,  szemben  a
szakemberek  által  külföldön  végzett  munkával,  általános  jó húzó hatása
itthon létrejön.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.