6.2 ŰRÁLLOMÁSOK, ŰRBÁZISOK
Bár e tevékenység ma még elsősorban kutatás (lásd az 1. részben), a
Nemzetközi Űrállomás (ISS) működésének megkezdődése után várható gyakorlati
hatások miatt a tevékenység ezen részére külön is ki kell térni. Az
űrállomások nyitották és nyitják meg az utat ugyanis két különösen fontos
alkalmazási irányban: a biológiai és gyógyászati vizsgálatok
kiterjesztésében, valamint a űrbeli termék gyártásban. A biológiai
vizsgálatok a hosszú időtartamú űrrepülések hatásainak vizsgálata mellett
kiterjednek a földitől gravitációsan és időbeli ciklusaiban (a világos és
sötét időszakok hossza stb.) tökéletesen különböző környezetben működő
emberi és más élő szervezet működésének tanulmányozására. Ez már eddig is
sokban alapvetően megnövelte a tudásunkat és segítette a gyógyítási
eljárások fejlesztését, növelte eredményességüket. Ez tovább folytatódik,
intenzívebben az ISS-en megnövekedő lehetőségek következtében. Egyidejűleg
az ügyben is biztosabb ismeretekhez jutunk, hogy egy hosszú idejű űrutazás,
pl. egy Mars-utazás, megkockáztatható-e. De ami ennél sokkal fontosabb, az
is kiderül valamennyire, hogy egy tervezett Hold-bázison mennyi ideig
dolgozhat a személyzet nagyobb élettani kockázatok nélkül. Utóbbi a
tervezett bázis gazdasági hasznosíthatóságát vélhetően érdemben
befolyásolja. Végül ugyanezen körbe sorolom a gyógyászati anyagok
űrállomáson gyártására vonatkozó kísérleteket, ami új gyógyszerek
kifejlesztésének ígéretét hordja magában.
A másik fő irány az űrbeli termék-gyártás előkészítése. Amint tudjuk [pl.
2], a Föld körüli pályán a földitől gyökeresen különböző és anyag gyártási
szempontból nagyon előnyös technológiai körülmények állnak rendelkezésre.
Ezek a következők: súlytalan környezet, amelyben a felületi feszültség, a
kristályosodásnál fellépő belső erők, az elektrosztatikus vonzás és taszítás
stb. zavarmentesen érvényesülnek és hatnak az anyaggyártási folyamatokban;
rezgésmentes környezet; az extrém nagy vákuum, amely egyben nagy tisztaságot
is biztosít; a pontosan ellenőrízhető és a legtöbb vonatkozásban jól
szabályozható elektromágneses és részecske-sugárzási környezet; a
napsugárzás jelenléte következtében a lényegében elvi korlátozás nélkül
rendelkezésre álló energia; a rendelkezésre álló óriási szabad tér. Mindezek
alapján már a '60-as évek végétől folynak az űrbeli gyártás előkészületei,
amit lelassított az ISS kiépítésének késlekedése. Azonban az előkészületek
intenzíven folytak világszerte. Így várható, hogy a sok szempontból ipari
titkokat is jelentő előkísérletek eredményeire támaszkodva az ISS fedélzetén
gyors fejlődés indul meg a gyártási kísérletekben. Az előkészületek alapján
sok ipari megbízás várható űrbeli munkák elvégzésére. Azok eredményeitől
függően pedig nemsokára megjelenhetnek az első automata gyártó egységek Föld
körüli pályán. A reményteli területek nem változtak érdemben a korábban
megismertekhez képest. Ma is a kristályosítás, a homogén és irányított
egykristályok gyártása, a szerves kristályok gyártása, a szabályos gömbök
gyártása, a nagyon tiszta alapanyagok gyártása az eddig felismert lehetőség,
amit a félvezető gyártásban, a fém szerkezeti elemek (pl. gázturbina lapát)
gyártásában, a különleges detektor anyagok (infra érzékelők stb.)
gyártásában, jobb hatásfokú napelemek gyártásában remélnek hasznosítani. A
félvezető elektronikai remélt előnyök elérésénél a helyzet némileg
változott. Ugyanis a földi technológiával is lassan elérjük ipari szinten is
azt a tranzisztor méretet, aminél kisebb már kvantumfizikai okokból nem
készíthető. Így az űrbeli gyártás előnyei értékelésénél a várhatóan
megjelenő kvantum-kapcsolók könnyebb gyártásának szempontjait kell
figyelembe venni.
Ez az út gazdaságosan és biztonságosan csak a mai űrrepülési technika
alapvető továbbfejlesztésével lehetséges. A nagyméretű, állandó
űrállomás(ok) Föld körüli pályán üzemeltetése és az onnan majd tovább
indítandó űreszközök létrehozása és elindítása, a nyersanyagok mozgatása, a
késztermékek Földre hozatala mind megkívánja a Föld-világűr, pontosabban a
felszín - Föld körüli pálya útvonalon a gyors, olcsó, egyszerű és nagyon
biztonságos közlekedés megoldását. Ennek mai lehetőségét a hiperszónikus
repülés és az ezzel és a rakéta-technikával kombinált "egy lépcsőben az
űrbe" űrrepülőgép kifejlesztése nyújtja. (Single-Stage-To-Orbit, azaz SSTO.)
Az előkísérletek intenzíven folynak. A valódi kísérleti repülések pénzügyi
hátterének biztosítása részben kikerülhetetlen, részben még ma is sok
szempontból bizonytalan. Oroszországnak alapvető pénzügyi gondjai vannak.
Kína nincs még erre felkészülve. Európa és az USA egymástól függetlenül
fejleszt. Az európai pénzügyi háttér a tényleges repülésekhez még nincs meg,
s az USA-ban sem egyértelmű a politikai elszántság. Pedig a késlekedés e
téren általános, gazdaságilag is mérhető hátrányokkal jár a globális
űrtevékenységben.
Ezek a változások bizonyosan meghozzák az ipari tevékenység egy részének
űrbe kitelepítését, s megindítják azt a folyamatot, amelyben az űrben
fellelhető anyag és energia források kis részeit megkíséreljük a
civilizációnk üzemeltetésénél felhasználni. Ez az út azonban csak teljeskörű
nemzetközi összefogással járható, akkor is a sok ismeretlen tényező miatt
lassan. A siker a civilizáció földi fennmaradásától függ, beleértve az új
vállalkozásokra nyitottságot is, és viszont.