Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

             3.1 A FŐ SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE

   * Fix műholdas szolgálatok:

   Ez  a  terület  a teljes, ún. klasszikus űrhírközlés, annak minden részét
felöleli.  Az  alkalmazási céloktól, vagyis a szolgáltatás pontos jellegétől
függetlenül  közös  jellemzője,  hogy  a műholdak - ma már műszakilag nagyon
fejlett  -  átjátszókat  (transzpondereket)  hordoznak,  amelyek vagy távoli
pontok  közötti  (pont-pont jellegű stb.) hírátvitelt (információ átvitelt),
vagy  a  műhold  által "belátott" területen (régión) belüli hír-, információ
átvitelt  biztosítanak. E téren egy évtizeddel ezelőtt egyrészt az átjátszók
(transzponderek)  számának  nagymértékű növekedését, másrészt a nem-műholdas
optikai  (kábeles)  átvitel  és  a  műholdas  átvitel kiélezett konkurrencia
harcát  jeleztük  előre. - Ebből az átjátszók számának igen gyors növekedése
megtörtént.  Mára  ezer  körüli  átjátszó  számmal lehetett kalkulálni. (Egy
átlagos   műholdas   transzponder   kb.   36  MHz  sávszélességű  és  százas
nagyságrendben  visz át telefoncsatornát.) A növekedés gyorsabb a vártnál, s
a  jelentős  műszaki fejlődés következtében mind az FSS műholdak száma, mind
az egy műholdra telepített illetve telepíthető átjátszók száma még a vártnál
is   gyorsabban   nő.   A  távközlési  igények  rendkívül  gyors  növekedése
következtében  a  globális szolgáltatások mellett regionális vagy dominánsan
egy  régióra  orientált szolgáltatások is megjelentek. Példaként az EUTELSAT
európai  űrhírközlési szolgáltató cég 1995-ben kezdte meg a Hot Bird műhold-
sorozat telepítését. 1998-ban a sorozat ötödik tagja repül fel az űrbe. Csak
e  műholdcsalád  eddig mintegy 100 átjátszót működtet, s e műholdak csak egy
nagyobb,  dominánsan  európai  régiót  szolgálnak  ki,  ezért  mind a keleti
hosszúság  13.  foka  táján  vannak  geoszinkron pályán. Ráadásul ezen régió
kiszolgálásában   más   szolgáltatók  és  műholdrendszerek  is  résztvesznek
(Intelsat,  SES  az  Astra  holdakkal stb.). Az említett műholdak a régebben
szokásosnál   nagyobb   adóteljesítményekkel  működnek,  azaz  csökkentik  a
különbséget  az  ún.  professzionális,  azaz szigorúan FSS szolgáltatás és a
közvetlen  fogyasztót  kiszolgáló  (BSS és PSCS) szolgáltatás között. Így ma
már   bizonyos,  hogy  a  korábbi  helyzetképben  [2]  2000-re  előrejelzett
transzponder-számot  a  valóság felülmúlja, hiszen csak az EUTELSAT Hot Bird
műholdjai  1998-ban  100  körüli  átjátszójukkal  a  korábban  2000-re  várt
1500-1600  globális  átjátszó  mennyiség  7-10%-át  elérik. E gyors fejlődés
következtében már közelebb kerültünk a globális átjátszószámban majd várható
telítődéshez,  azonban  a  következő tíz évben ez még nem érhető el, mivel a
Föld nagyon nagy régiói még igen távol vannak távközlési alapszolgáltatásban
a  telítődéstől.  A  lassan  telítődő  európai,  északamerikai  és  ausztrál
régióban  viszont  kiéleződik  a  konkurrencia  harc,  az  árverseny.  Az új
fejlemény,  hogy  a  technológiai  fejlődés  következtében  ma már csökken a
fedélzeti  adóteljesítmény  növelésének  árfelhajtó  szerepe,  s  a  nagyobb
fedélzeti  adóteljesítmény  műszakilag realizálható. Ezért új jelenségként a
jövőben  az  FSS  és  BSS  szolgáltatások  közeledése  várható.  Más  szóval
ugyanazon  átjátszók klasszikus távközlési célra is és műsorszórási célra is
felhasználhatók  lesznek  a  bérlő  (a  szolgáltatás igénybevevője) aktuális
céljától  függően. - A másik meghatározónak jelzett trend az optikai kábeles
és  a  műholdas  távközlés  (hírközlés)  éles  piaci  versenye  volt azzal a
várakozással,  hogy különösen rövidebb (600 km - 2000 km-es) távolságokon az
optikai  kábeles  szolgáltatásnak  a futási idő rövidsége, a kábelre rálépés
egyszerűsége  stb.  miatt  jelentős  piaci előnye van a műholdas megoldással
szemben.  Ebből az éles verseny valóban kialakult. Azonban az űrszegmens nem
szorult  háttérbe.  Ennek  oka  részben az űripar árbeli versenyképességének
gyors  növekedése,  részben  a  gyorsan  mozgatható  és telepíthető, illetve
relatíve  nagyon  olcsó  földi adó-vevő végállomások megjelenése volt. Ennek
következtében  ma  a  kétféle  műszaki megoldás és szolgáltatás együtt él, s
mindkettő  nagy profitot termel. A következő években e téren érdemi változás
nem várható. - Ugyanakkor a műszaki fejlesztés következményeként a belátható
jövőben (kb. 10 év) még folyamatosan csökken a berendezések mérete, miközben
a  jelkezelési  és  sugárzási  teljesítmények változatlanok maradnak illetve
növekszenek.  Példaként  említem, hogy csak az egyszerű fedélzeti tápegység-
méret  térfogatban  1984  és 1996 között a kiinduló érték 15-20%-ra csökkent
(pl.  a  Hughes-nál).  Ugyanez  a  fejlődés  a  többi  egység  területén  is
lejátszódott  és  a  folyamat  nem  áll  meg.  Így  az  egyes holdak műszaki
bonyolultsága  és  a  fedélzeten  megvalósítható  intelligens szolgáltatások
mennyisége   tovább  növekszik.  Tovább  javul  az  űrtávközlési  rendszerek
megbízhatósága.  Ez  a  változás  természetesen nem korlátozódik csak az FSS
területére, hanem jellemzi a BSS-t is, és látványos lesz a PSCS területen.

   * Műsorszóró műholdas szolgálatok:

   Műszaki,  K+F  szempontból  ez a terület nagymértékben hasonló helyzetben
van,  mint  a  már  tárgyalt  FSS.  Ma  még  az  átjátszók  adóteljesítménye
értékelhető különbséget teremt a BSS célra is alkalmas műholdas átjátszók és
a csak FSS célra alkalmas átjátszók között. A jövőben azonban ez a különbség
csökken,    majd   eltűnik,   kapcsolódva   az   egész   hírközlés-távközlés
átalakulásához.  Magát  a BSS területet a gyors fejlődés mellett a stabil és
bővülő piac jellemzi globálisan. E folyamatot azonban nagy-régiónként eltérő
társadalmi  folyamatok mozgatják. Az északi ipari övezetben és Ausztráliában
a  növekvő  fizetőképes  kereslet mögött a nagy TV műsorszórási igény, a TV-
társaságok  éles  és  növekvő  versenye  húzódik meg. A Föld más területein,
amire  India  talán  a  legjobb  példa,  a  társadalom  működtetésének  és a
fenntartható  társadalom  biztosításának  kényszere a meghatározó tényező. A
felhozott  példára  gondolva,  például  a  társadalom informálása mellett az
elemi  szintű  és  korhatár független közoktatás biztosítása. Ennek célja az
adott  esetben  az elemi higiéniai szabályok megismertetése és elfogadtatása
társadalmi  szinten (pl. ivóvíz tisztántartása, tisztálkodás), a földművelés
néhány  alapfogásának  megtanítása  (pl.  a  termőföld  megforgatása mintegy
arasznyi  mélységben), a kiterjedtebb és más infrastruktúrával alig ellátott
terület  alapfokú  egységes irányítása stb. E folyamatok egyelőre bővülő BSS
piacot  jelentenek  régiónként eltérő űripari háttérre támaszkodva és eltérő
szolgáltatási  igényt  kielégítve.  -  A  műszaki  fejlődés  ezen  a téren a
hullámterjedési   és   antenna-tervezési   területeken   sajátos,   amit   a
szolgáltatást  igénybe  vevő  TV-társaságok  igényein túlmenően a nemzetközi
szabályozás    valamint    a    frekvencia-tartomány   végessége   és   jobb
kihasználhatósága is kényszerít. Az egyik feladat egy-egy átjátszó sugárzási
nyalábja  földi  "lábnyomának" megtervezése, a kívánatos alak, azaz területi
fedés  biztosítása  mind  az  elsőosztályú, mind a másodosztályú jelszinttel
ellátott zónát értve ez alatt, s a zónákban a jelszint garantálása különféle
időjárási-légszennyezettségi helyzetekben az igénybevételi idő meghatározott
és  ma  már igen nagy részében. A másik feladat a műholdak és átjátszók nagy
száma  miatt  az  ugyancsak  különféle időjárási helyzetekben az áthallások,
interferencia-zavarok   előírt   szint   alatt   tartása.   Mindkét  feladat
természetesen  nagy  fejlesztést  igényelt  és  igényel  ma  is  a fentieken
túlmenően   a  műholdak  fedélzeti  szolgálati  rendszereiben,  különösen  a
fedélzeti  időszolgálatuk  pontossága és a pályastabilitásuk biztosításában,
továbbá a tájolási és antenna-vezérlési rendszereiknél is.

   * Személyes  műholdas  távközlési  szolgáltatás  vagy  a  globális  mobil
     távközlés:

   Jelenleg  e téren zajlik a robbanásszerű változás. A cél valódi és teljes
globális   fedéssel  a  bárhonnan  bármikor  bárhová  kapcsolást  kisméretű,
hordozható (mobil) készülékekkel biztosító távközlési rendszer létesítése. A
valódi  és  teljes  globális  fedés,  valamint  a  kis,  személyi előfizetői
készülékek    követelménye   új   műholdas   távközlési   rendszer-filozófia
kialakításához  vezetett.  E  rendszerek  előfutárai  voltak a katonai mobil
műholdas   rendszerek,   de  a  "civil"  változat  igényei  minőségi  ugrást
követeltek  meg,  nem  utolsó sorban a szolgáltatás várható áraiban és ebből
adódóan  kikerülhetetlenül  a  műszaki  megoldásokban,  hiszen a fizetőképes
kereslet  kell eltartsa ezt a szolgáltatást. Ez a terület a következő néhány
év   űrtevékenységének  "nagy  bulija".  Hatásai  az  egész  űrtevékenységre
jelentősek.

   A  jelzett  követelményekből  adódik,  hogy  a  feladat  a szokott módon,
geoszinkron   pályán  lévő  műholdakkal  nem  oldható  meg.  A  BSS  és  FSS
szolgáltatás  szempontjából  a  magas  északi és déli szélességek legfeljebb
másodlagos  fontossággal bírnak. Ezért e szolgálatok geoszinkron pályán lévő
műholdakkal   működhetnek,   legfeljebb  egy-két  Molnyija-tipusú  műholddal
kiegészítve.  Az  új szolgálat azonban a sarki régiókban is, az óceánokon is
teljesértékű  szolgáltatást  kell  nyújtson.  Így, bármennyire is kellemes a
geoszinkron  pálya (GEO), hiszen a hold az egyenlítő egy helye fölött "áll",
s  így  a  földi  antennáknak  nem  kell  követni,  mégis más megoldást kell
keresni.  Az  alacsony  magasságú  pályákon  (LEO)  és  a  közepes magasságú
pályákon  (MEO  illetve  ICO)  keringő műholdak a teljes föld-felszín felett
bárhol  lehetnek,  azaz biztosíthatnak valódi globális fedést, de mozognak a
felszínhez  képest,  követni kell mozgásukat, vagy nem-irányított antennával
kell  dolgozzon  a  felszíni, azaz az előfizetői készülék. A hold használhat
irányított  antennát,  többet  is,  de  azok  felszíni  fedése  (lábnyoma) a
felszínen  fut.  Mivel ezek a lábnyomok az új mobil szolgálat celláit hozzák
létre  (egy  nyom  több  cellát),  a  holdhoz  kapcsolt  cellák  mozognak  a
felszínen.  Így  bármely előfizető, akár áll, akár mozog a Földhöz képest, e
távközlési rendszerben mozgónak minősül. Az alacsonyabb pályáknak van előnye
is, hiszen így a jel futási ideje a föld-űr-föld útvonalon akár 20 ms körüli
értékre  is  csökkenhet,  szemben a GEO-pálya esetén tipikus 500 ms-mal. LEO
(és  MEO)  pályák esetén a földi adóteljesítmény szükséglet is jóval kisebb,
mint   GEO  holdaknál,  illetve  a  műhold  által  a  felszínen  létrehozott
térerősség  is  nagyobb,  egyszerűbb vevővel lehet venni. Ezek a tényezők az
egyszerű,  olcsó és kisméretű egyéni előfizetői készülék használatát segítik
elő.  Így  ma  a  legtöbb  társaság,  amelyik e piacot (részben) megszerezni
akarja,  LEO  vagy MEO holdak alkalmazásával alakítja ki rendszerét. Viszont
ebből  adódik  az is, hogy alacsonyabb pályák használata esetén a Föld egész
felszíne nem fedhető le, nem sugározható be néhány műholdról. A teljes fedés
biztosításához  nagyszámú  műholdból  álló  rendszer(eke)t  kell telepíteni.
Megjegyzendő,  hogy  egy-két  esetben  - korábbi rendszer-determinációból is
következően  -  GEO  és MEO holdak kombinációját is, illetve Molnyíja-tipusú
műholdpályák használatát is tervezik.

   A  rendszer  maga  három fő részből áll. Az egyik az előfizetői készülék,
természetesen  nagy  számban  a  Föld felszínén szétszórtan. A másik rész az
űrszegmens,   azaz   a  műholdak  együttese.  A  harmadik  rész  a  rendszer
irányítását is ellátó földi nagyállomások hálózata, amelyek fő feladata ezen
műholdas hálózat és a hagyományos földi távközlési hálózatok összekapcsolása
(gateway-ek).  A  műholdas szolgáltatóknak persze a saját bevétel növelése a
céljuk. Ezért olyan rendszerek kialakítására törekszenek, amelyekben a saját
előfizetőik közötti hívások lehetőleg egyáltalán ne használjanak hagyományos
földi  hálózatot,  s a saját előfizetői készülékek és más (hagyományos földi
stb.)  hálózatban  üzemelő  készülékek  közötti  hívások  a lehető legkisebb
mértékben  vegyék  igénybe  a  nem saját rendszert. Így a díjmegosztásból ők
részesednek  nagyobb  mértékben.  Ezért viszont nagyszámú kapu, azaz gateway
telepítése   szükséges,   s   a   műholdak  fedélzetén  intelligens  vezérlő
rendszernek  és  kapcsolóközpontoknak  is  működni  kell, továbbá az egy-egy
rendszer műholdjai közötti űr-űr átvitel kikerülhetetlen. Ez utóbbi igény az
egyébként   is   gyorsan   fejlődő   optikai  hírközlés  hullámterjedési  és
berendezés-fejlesztési  részét  egyaránt  fellendítette.  Új fedélzeti opto-
elektronikai  egységek  születtek  meg, s meg kellett oldani a műhold-műhold
optikai  átvitelben a stabil kapcsolat biztosítását, ami az optikai nyalábok
nagy  irányítottsága  következtében  elég  nehéz  feladat.  De a földi oldal
fejlesztése  sem  kisebb  feladat.  Például a hullámterjedési problémákat is
olyan  szinten  kell megoldani, hogy garantálni lehessen akár folyamatos eső
esetén  is  (trópusi viszonyok, tartós hóviharok stb.) egy-egy földi végpont
(gateway) zavarmentes, elsőosztályú térerősségi viszonyok melletti működését
az  idő  99,95%-ban,  ami  ma  a  BSS  rendszerekben  nincs  meg,  s  az FSS
rendszereknél is gondot okoz. Az ár mellett a szolgáltatás megbízhatóságának
kérdései is előtérbe kerültek.

   E   rendszerek   kiépítői  ma  már  egyidejűleg  törekszenek  a  globális
távközlési   szolgáltatás  és  a  legkorszerűbb  információs  világhálózatok
megvalósítására is. Más szóval a kiépülő rendszerek ezt igénylő előfizetőnek
eleve  legalábbis  ISDN,  B-ISDN  szolgáltatást  tudnak  nyújtani, általában
azonban  többet  is.  E  folyamatra  visszatérünk. Példaként vegyük az egyik
rendszert,  amelyik  jelenleg a fejlesztés záró és a holdak építésének kezdő
szakaszában  tart,  a  Skybridge-rendszert. A rendszer induló állapotában 64
LEO  szolgálati  műholdból  áll,  amelyek mellett tartalék holdak is lesznek
folyamatosan  pályán,  mivel  a  szolgáltatás  műhold-meghibásodás miatt nem
csorbulhat átmenetileg sem. Az átmeneti kieséseket ugyanis a mai fizetőképes
kereslet  már nem viseli el, akkor az előfizető más szolgáltatóhoz fordul. A
holdak  tervezett  élettartama  8  év! A műholdak felbocsájtása 2001 és 2002
folyamán  történik  meg.  A rendszert alapvetően a 16 kb/s előírások szerint
építik  ki.  Így normál felhasználóknál 2 Mbps a gateway-hez a visszaút, míg
60  Mbps  a  terminál a felhasználó felé. De professzionális termináljaiknál
nagyobb  sebesség  is  elérhető. A holdak tervezett pályamagassága mindössze
1457  km, amivel egy hold földi lábnyoma 3000 km sugarú a felszínen. Egy-egy
hold  tömege  800  kg  alatt marad, amiből 300 kg a távközlési hasznos teher
(37,5%).  A  távközlési  rész  fogyasztása - ami a fedélzeti adóteljesítmény
forrása  is  -  2,5 kW alatt marad, azaz 8,3 W/kg, a szokásos űrelektronikai
fogyasztásnak  majd tízszerese! A holdak az előfizetőkkel a kapcsolatot a Ku
sávban   (11/14   GHz)   tartják,   míg   a  gateway-ekkel  a  nagysebességű
összeköttetést a Ku illetve a Ka (20/30 GHz) sávban. Mivel az FSS és BSS GEO
holdakkal interferencia léphet fel, ezért a rendszer azon holdjairól a kapuk
(gateway-ek)  más  holdra  lépnek  át,  amelyek  átmenetileg egy GEO holdhoz
10º-os  látószögnél  közelebb  kerülnek  a  földről  nézve. A rendszerben az
indulásnál  250 gateway (kapu) működik majd, a remélt piac több, mint 90%-át
már  kezdetben  kiszolgálva.  Az  adatok  mutatják  a léptékváltás tényét és
méretét.

                               2. sz. Táblázat
                ┌──────────────┬──────────┬──────────────┬──────────────┐
                │      CCI     │ Iridium  │   Odyssey    │  Globalstar  │
┌───────────────┼──────────────┼──────────┼──────────────┼──────────────┤
│  műhold-szám  │      46      │    66    │      12      │      48      │
├───────────────┼──────────────┼──────────┼──────────────┼──────────────┤
│    h  (km)    │     2000     │   780    │    10000     │     1414     │
├───────────────┼──────────────┼──────────┼──────────────┼──────────────┤
│tarifa ($/perc)│    0,25-1    │    3     │     0,65     │   0,35-0,5   │
├───────────────┼──────────────┼──────────┼──────────────┼──────────────┤
│ szolgáltatás  │csak rendsze- │teljes díj│csak rendsze- │csak rendsze- │
│   tartalma    │ren belüli díj│          │ren belüli díj│ren belüli díj│
├───────────────┼──────────────┼──────────┼──────────────┼──────────────┤
│     start     │ 1997 végétől │ 1997-ben │ 1998 végétől │ 1997 végétől │
├───────────────┼──────────────┼──────────┼──────────────┼──────────────┤
│  nyaláb/hold  │      32      │    48    │      37      │      16      │
├───────────────┼──────────────┼──────────┼──────────────┼──────────────┤
│  összköltség  │     1,7      │   3,37   │     2,5      │      1,6     │
│  (millirád $) │              │          │              │              │
├───────────────┼──────────────┼──────────┼──────────────┼──────────────┤
│előf. készülék │     1500     │   2500   │   300-500    │    400-500   │
│   ára ($)     │              │          │              │              │
├───────────────┼──────────────┼──────────┼──────────────┼──────────────┤
│ műhold tömeg  │     <500     │    700   │    -1952     │     <700     │
│     (kg)      │              │          │              │              │
└───────────────┴──────────────┴──────────┴──────────────┴──────────────┘

   A  következőkben táblázatosan (2. sz. Táblázat) bemutatom a legmarkánsabb
és  már  épülő  rendszereket.  A  megcélzott  felhasználói  kör  kezdetben e
rendszerek  esetén  a  ma  még ellátatlan terültek lakossága, az üzleti élet
szereplői,   a  kormányzati  szolgálatok  és  a  tehetősebb  utazó  réteg  -
természetesen  a  Föld  egészén!  A  rendszerek  sok  szempontból hasonlóak,
közülük  három  LEO  holdakat,  míg  egy  MEO  holdakat használ. A tarifa ma
átlagos   távközlési,   telefonálási   helyzetet   véve  alapul,  amikor  is
szükségképpen  ki  kell lépni a klasszikus távközlési hálózatokba, mert csak
az  egyik  fél  beszél  globális  mobil  állomásról,  a néhány $ (kb. 3-5 $)
percenként,  vagyis  700-1100  Ft/perc  mai  árfolyamon.  Vagyis lesz magyar
előfizetői  része  is  e  szolgáltatásnak,  már a kezdeti időszakban is. Így
például  a  MATÁV  is  tervezi  e  szolgáltatáshoz  csatlakozását valamelyik
szolgáltatóval  megfelelő  szerződés  keretében. Várható a piac felfutásával
párhuzamosan  a  tarifa  nem  gyors csökkenése illetve a szükségképpen egyre
szélesebb  megcélzott  potenciális előfizetői réteg lehetőségeihez igazítása
is.

   Sajátos  helyzetben  van az előző helyzetképben már kiemelten említett, a
tengeri  forgalom-irányító  és hajózás-segítő távközlési rendszert létrehozó
Inmarsat.  Az  eredeti  rendszerük  kizárólag  GEO  holdakkal működik. Hamar
elhatározták  a  globális  mobil  szolgálat  kiépítését,  s meg is kezdték a
megvalósítását  [11,  12]. A teljes globális fedést biztosító műholdrendszer
felbocsájtása  1998-tól  esedékes,  kiegészítve a Föld nagyrészét lefedő GEO
holdjaik  rendszerét. Mivel GEO holdakkal indultak, a fejlesztési irányuk is
más, lényeges újat hoznak az űrtávközlésbe. Ugyanis első lépésként az új GEO
holdak  fedélzetére  nagyon  nagy  irányítottságú  antennákat  telepítettek,
amelyek  így rendkívül keskeny nyalábot (spot beam) sugároznak. Ezzel együtt
jár   természetesen   a   hold   pozicionálási   és   az  antenna  irányzási
stabilitásának  rendkívüli megnövelése. Az Inmarsat-3 műholdak (GEO) ezt már
tudják.   A   szolgáltatás  kezdetben,  másfél  évtizeddel  ezelőtt  hajókra
telepíthető, nagyméretű és drága földi készülékeket használt beszéd és lassú
adat,  fax  stb.  illetve  opcionálisan  64  kbit/s  átvitelt biztosítva (35
e$/készülék).  1997  óta már használhatók az Inmarsat-3 műholdakon keresztül
távközlésre  és adatátvitelre a mindössze laptop méretű, 2 kg tömegű és 3 e$
árú  Mini-M készülékek; s a tarifa ma a teljes távközlési útra 3-5,5 $/perc.
Mivel  pedig  az Inmarsat eredeti szolgáltatása, a tengeri forgalomirányítás
eleve  tartalmazta  a  mentési  igényt  is,  így földi előfizetői készülékei
csatlakoztathatók a globális földi illetve műholdas navigációs rendszerekhez
(Decca,  Loran C, Glonass, GPS, Transit). Sajátos előnyük, hogy a GEO holdak
rendszerben   tartása  következtében  az  azok  által  ellátott  területeken
műszakilag  kevés kapura (gateway-re) van szükségük, azok számát kizárólag a
más  hálózatoknak  átadódó  forgalom-mennyiség  csökkentése  határozza  meg,
vagyis  nem műszaki, hanem kizárólagosan gazdasági döntés. Ma az Inmarsatnak
globálisan  már  több  tízezer  felhasználója  van, s a piaca gyorsan bővül.
2005-re  legalább  egy millió előfizetővel számolnak. A most bevezetendő új,
legkisebb  készülékük  pedig már csak akkora, mint egy 450 MHz-es sávú mobil
telefon,  s  az  ára  is  mindössze  1500  $,  tömege 0,5 kg. Az Inmarsat is
természetesen bevezeti a korszerű szolgáltatásokat (ISDN, HSD, B-ISDN stb.).
-  Érdemes megjegyezni, hogy például a leginkább a BSS szolgáltatásban aktív
EUTELSAT  nemcsak az FSS felé nyitott, hanem nyit a PSCS felé is: diszpécser
szolgálat bevezetését tervezi járművek részére...

   A  PSCS  megjelenése  következtében  az  egyszerű  (és  olcsó) előfizetői
készülékek  adási  frekvenciája  megnő. De valamennyivel megnövekszik e kézi
készülékek  adóteljesítménye  is.  Így  meg  kell gyorsuljon a fej (agyvelő)
által  elnyelt  összes  elektromágneses  dózis hatásának kutatása, részben a
szolgáltatást  veszélyeztető  hiedelmek  elterjedése megelőzésére, részben a
valóban   fellépő   hatások  tisztázására  és  ezek  kivédése  technikájának
kidolgozására.  Ugyanis  az  bizonyos,  hogy  a kisugárzott teljesítmény egy
(kicsi) része a koponyában elnyelődik, s időben a dózis halmozódik.

   A   világ-falu  kialakulása  megállíthatatlan,  s  ennek  létrehozója  és
fenntartója  az  űrtevékenység. A következőkben néhány markáns új jelenséget
veszünk számba e folyamattal kapcsolatban.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.