2.1 AZ ŰRTEVÉKENYSÉG SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYOZÁSA
A K+F területek mind nemzeti, mind nemzetközi téren érdemi állami illetve
nemzetközi szervezeti felügyelet mellett, állami illetve nemzetközi központi
tevékenységként, állami-nemzetközi finanszírozással működnek. A nyereséges
piaci-alkalmazási tevékenység és a szorosan ahhoz kapcsolódó K+F is a
szokásos piaci körülmények között a szabad piacon megszokottól el nem térő
szabályozás mellett és egyéb feltételek között folyik, egyre élesebb
versenyben.
Az állami irányítás alatt folyó úgymond központi K+F űrtevékenység bevált
irányítási szervezeti formája, ami ma a legtöbb országban a lényegét
tekintve azonos, a következő: Közvetlenül az adott ország kormánya alá
rendelve "űrügynökség" (NASA, RSA stb.), "űrhivatal" vagy "űriroda" működik
elkülönített és a parlament által ellenőrzött költségvetéssel. Ez az
intézmény koordinálja, irányítja az űrtevékenységet, pontosabban annak az
adott ország költségvetése, központi K+F alapjai bázisán működő
intézményeit, illetve az ott, ezen ügynökség-hivatal-iroda tudományos-
technikai döntési fóruma által elfogadott programjait. Különösen nagy
jelentőségű és nagy anyagi vonzatú programok esetén az adott parlament
illetve az ezen tevékenységet is felügyelő parlamenti bizottság közvetlenül
is megvitatja egy-egy program támogatását vagy továbbfolytatását. Az
operatív kormányzati felügyelet módja változó. A leggyakoribb, hogy ezen
intézmény közvetlenül a K+F területeket felügyelő kormánytaghoz rendelt, de
jól működik a csak a parlamenti bizottságnak alárendeltség is. Nagyon
lényeges, hogy semmiféle más szakterületi vagy tudományos alárendeltség
nincs e téren, mert egyszerűen nem vált be, mindig működési zavarokat
okozott.
A nemzetközi szervezeti irányításra ma (még csak) egyetlen működő példa
van, az Európai Űr Ügynökség (European Space Agency), az ESA. - Az
Interkozmosz alapvetően rossz szervezeti és gazdasági kialakítása
következtében a '89-90-es társadalmi-politikai fordulatot nem élte túl,
pedig semmiféle politikai szándék nem játszott közre a megszűnésében.
Viszont mind az Interkozmosz egésze, mind az ún. nemzeti tanácsai,
bizottságai nem feleltek meg a fentebb elmondottaknak, s így egyszerűen nem
volt mód tovább működtetni. - Az ESA nem az Európai Unió (EU) része, azaz
tagjai nemcsak EU tagok lehetnek, de mégis az integrálódó Európa közös
űrügynöksége. Működését a tagországok (elsöprő többségben az EU tagországai)
megbizottaiból álló "miniszteri tanács" felügyeli. Működése gazdasági
bázisát a tagok által befizetett pénzek (tagdíjak) adják, amely pénzek aztán
az ESA programjai megvalósítása során megrendelések formájában visszafolynak
az országok űripari és kutatási cégeihez, intézményeihez. Az ESA tudományos,
technikai, innovációs vezető testületei önállóan működnek. Különösen
jelentős, nagy anyagi kihatású stb. programok esetén a felügyelő miniszteri
tanács vagy egy-egy tagország az adott program megvalósítása vagy elvetése
ügyében természetesen érdemben szót emelhet. Igen fontos, hogy sem az ESA
tagság, sem előfokozatai (Prodex, társult tagság) nem adnak lehetőséget
arra, hogy az egyes nemzeti kormányok folyamatosan közvetlenül
beavatkozzanak a programok megvalósításába és a pénzek felhasználásába. Ez
az ESA jó működésének egyik legfontosabb biztosítéka. (Az ezzel ellentétes
működési mód volt az Interkozmosz elmúlásának egyik fontos oka.) Érdemes
felfigyelni arra, hogy a nemzetközi és a nemzeti-országos jó szervezési mód
az űrtevékenység esetében lényegét tekintve azonos. Várható, hogy a
tényleges űrtevékenységet folytató, a jövőben megszülető regionális, esetleg
már globális nemzetközi szervezetek hasonló intézményi formában működnek
majd. Ahogyan pedig az általános integráció intézményrendszere egyre jobban
kialakul, az űrtevékenység irányítása is egyre inkább hasonlít majd
részleteiben is a mai bevált nemzeti-országos irányító intézmények
működésére.