ISAAC NEWTON (1643-1727)
Isaac Newton egy Woolsthorpe nevű faluban született. Fogékonysága a
matematika iránt nagyon korán megmutatkozott. A cambridge-i egyetemen
folytatott tanulmányokat, a pestisjárvány idején azonban visszatért
Woolsthorpebe, ahol megvetette több későbbi művének alapját. (A lehulló alma
története nagy valószínűséggel megfelel a valóságnak.) Itt végezte el azt a
kísérletet is, amelynek során a fényt prizmán átbocsátva, a szivárvány
színeire bontotta.
1671-ben Cambridge-ben, a nem sokkal korábban alapított Királyi Társaság
(Royal Society) előtt bemutatta találmányát, a világ első tükrös távcsövét.
1687-ben jelentette meg "Principia" című nagy munkáját. Egyebek között
ebben a kötetben fejti ki az egyetemes tömegvonzás törvényét, amelynek
lényege, hogy a Világmindenségben az égitestek mindegyike vonzást gyakorol
egymásra, méghozzá tömegüktől függő nagyságú erővel, amely a köztük lévő
távolság négyzetével arányosan csökken. Két (m1 és m2 tömegű) test közötti
vonzerőt a következő képlettel fejezte ki:
m1 m2
F = G -----
d^2
ahol G a gravitációs állandót, d pedig a két tömeg közötti távolságot
jelöli. Newton kimutatta, hogy ugyanaz az erő szabályozza a Hold Föld
körüli, illetve a bolygók Nap körüli keringését, mint amelyik az almák
lehullását. Alkotó tevékenysége nem ért véget 1687-ben. 1704-ben újabb nagy
munkát publikált "Optics" (Fénytan) címmel.