JOHANNES KEPLER (1571-1630)
A közép- és újkor határán tevékenykedő Kepler különös alakja a
tudománynak. Kiváló matematikus volt, ugyanakkor erősen misztikus
beállítottságú. Nevezetesen erősen hitt az "öt szabályos mértani test"
létében, amelyek szerinte az égitestek keringési pályái között helyezkednek
el. Kétségtelen, hogy foglalkozott asztrológiával. Keplernek igen
szerencsétlen családi viszonyai voltak.
Kepler fenntartás nélkül bízott Tycho Brahe megfigyeléseinek
pontosságában, de minden erőfeszítése ellenére sem tudta ezeket
összehangolni a bolygók mozgásaira vonatkozó, akkoriban elfogadott
elméletekkel. Munkásságát a Marsra összpontosította, s végül eljutott ahhoz
a rendkívüli horderejű felfedezéshez, hogy a bolygók keringési pályáinak
alakja ellipszis, nem pedig tökéletes kör. Ezt elfogadva a számítások
eredményei tökéletesen egyeztek a nagy dán csillagász megfigyeléseivel.
Kepler ugyan nem szenvedett a Galileiéhez hasonló üldöztetésektől, élete
mégis szerencsétlenül alakult. Folyton egyik helyről a másikra költözködött,
s állandó pénzhiánnyal küzdött. A halál is utazás közben érte, 1630-ban,
amikor esedékes járandóságáért kelt útra.