TYCHO BRAHE (1546-1601)
A csillagászat jelentős alakja a dán Tycho Brahe. A csillagászatban első
jelentős eredményét 1572-ben érte el, amikor a Cassiopeia csillagképben
sikerült egy szupernóvát (szétrobbanó csillagot) megfigyelnie. Tycho Brahe a
dán udvar támogatásával a Balti-tenger (Oresund-szoros) egyik szigetén,
Hvenen létesített csillagvizsgálót. Távcsövei ugyan nem voltak, mérőműszerei
azonban a maguk idején a legjobbak közé tartoztak, s ily módon 1576 és 1596
között pontos csillagkatalógust állított össze, amelyben meglepően pontosak
az égitestek mozgásáról közölt adatai.
Figyelmét különösen a Mars kötötte le, ami azért volt szerencsés, mert a
bolygó keringési pályája sokkal kevésbé kör alakú, mint a Földé vagy a
Vénuszé.
Tycho Brahe felismerte, hogy a régi ptolemaioszi elmélet egyszerűen
használhatatlan. Azt azonban még ő sem hitte el, hogy a Föld mozog, s ezért
olyan kompromisszumos elméletet dolgozott ki, amely szerint a bolygók a Nap
körül keringenek, maga a Nap viszont a Föld körül.
Tycho Brahe 1601-ben bekövetkezett hirtelen halála után megfigyelései
egyetlen élő munkatársára, a német Johannes Keplerre maradtak.