Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                                NAGY FORDULAT

   Ptolemaiosz után a középkor sötét évszázadai következtek. A kereszténység
térhódításával  a  "pogány  görög tanok" feledésbe merültek. A csillagászati
világkép a Biblia által sugallt primitív elképzelésekre szorítkozott. Izidor
gót  püspök  (i.  sz.  VI-VII.  század) szerint a Föld lapos korong. Micsoda
visszaesés!  Mások  még  elképesztőbb  ötletekkel  álltak elő: a világ Mózes
frigyládájához  hasonló,  a  Föld  pedig  téglalap  alakú. De találkozhatunk
tojásszerű  Földdel  is,  amely  félig  az  óceánba  merül,  míg  a  csúcsán
Jeruzsálem városa fekszik.

   A  görög  csillagászat  eredményeinek fennmaradása egyértelműen az iszlám
csillagászainak köszönhető. Az iszlám tudósainak csak kis hányada volt arab.
Volt  köztük  szír,  zsidó, perzsa, tadzsik, üzbég stb. Általában arabul, az
akkori   művelt  világ  tudományának  nemzetközi  nyelvén  írtak  (VIII-XII.
század).   Ptolemaiosz   világképét   fogadták   el   (Almagest),  de  sorra
lefordították   a   többi   antik   tudós   műveit  is.  Később  ezek  az  ő
közvetítésikkel kerültek át Európába.

   Ahová  csak  az iszlám eljutott, fordítóirodákat, könyvtárakat, botanikus
kerteket, egyetemeket és csillagászati obszervatóriumokat alapított. Nemcsak
őrizték,  de  tovább is fejlesztették a görög hagyományokat. Működésük egyik
legfeltűnőbb  nyoma  a  csillagtérképeken  ma  is látható, arab csillagnevek
formájában (Algol, Altair, Deneb, Aldebaran, Betelgeuze stb).

Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2023
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.