PTOLEMAIOSZ (I. SZ. 83-161)
A nagy ókori csillagászok sorát Klaudiusz Ptolemaiosz zárja. Utána hosszú
időre a sötétség évszázadai következnek.
Alexandriában született és élete végéig itt is működött. Több nagy művet
is írt, de ezek közül is kiemelkedik az a 13 kötetes munka, amely kora
csillagászatának teljes összefoglalása volt. A címe "Megálé Szüntaxisz"
("Nagy összefoglalás"), amelyet később csak "Megiszthosz-nak" ("A
legnagyobbnak") neveztek. A IX. században az arabok lefordították, "Tabrir
al maghesti" címen. Ennek eltorzításából ered a közismert Almagest (ejtsd:
Almageszt) cím. Európába a XII-XIII. században került át, arab
közvetítéssel. Először természetesen latinra fordították le ("Magna
constructio astronomiae"), de a XV. században megismételték a fordítást a
rengeteg hiba miatt. Még Galilei is ezt tanította Itália egyetemein, bár
később szembefordult a ptolemaioszi tanokkal.
Szinte fájó érzés arra gondolni, mennyi eredeti gondolat veszhetett el
vagy alakulhatott át a műben a fordítások során. Ennek ellenére egy olyan
tudós képe bontakozik ki előttünk, aki mindenképpen tiszteletet és
csodálatot érdemel. Ptolemaiosz világképe másfél ezer évig rendíthetetlen
maradt. Nem volt versenytársa.
Miért? Hiszen ő is a Földet állítja a Világmindenség középpontjába, pedig
ma már minden kisiskolás tudja, hogy ez nem így van. De ne feledjük el, hogy
ennek bizonyítása nem olyan egyszerű dolog. Ptolemaiosz feladata - akárcsak
elődeié - az volt, hogy az égbolton megfigyelt mozgásokat megmagyarázza és
előre jelezze. Az előrejelzés nagyon fontos. Ha ugyanis beigazolódik, akkor
alátámasztja az elméletet. Ptolemaiosznak az égitestek, főként a bolygók
helyzetét kellett előre jeleznie, s ez szinte tökéletesen sikerült neki,
annak ellenére, hogy elképzeléseiben a Föld áll középen! Modellje tehát
alapvetően rossz, mégis igen sikeres volt. Vajon hány olyan elméletünk lehet
ma, a XX. század végén, amelyekkel hasonló a helyzet? Honnét tudjuk, nem
hibás alapokra építettük-e pl. a modern fizikai világképet? A jövő majd
eldönti a kérdést. Ptolemaiosz ügye már eldőlt. Tévedett. Mégis zseniális
volt.
''Ptolemaiosz bolygórendszere
Ptolemaiosz bolygórendszere az antik tudományos műveltség egyik
csúcspontját jelenti. A mozgásokat helyesen írja le, ami kiváló
bolygótáblázatok elkészítését tette lehetővé, hosszú időre pontosan
megjósolva a bolygók helyzetét. Munkája a földközéppontú világrendszer
matematikailag tökéletes kifejlesztése. Ptolemaiosz nagysága nem az
alapgondolat eredetiségében áll, hiszen a Hipparkhosz által kikövezett úton
haladt tovább. Ő is az epiciklusok rendszerét használta, csak sokkal
bonyolultabban.
Nincs módunk belemenni a részletes elemzésbe, de megnyugtatásul hadd
jegyezzük meg, hogy Ptolemaiosz bolygórendszerét a maga teljességében még ma
is igen kevesek értik igazán.
Végezetül álljanak itt Ptolemaiosz általános csillagászati tételei,
amelyek Arisztotelész tanaival megtámogatva közel kétezer esztendeig
meghatározóak voltak a csillagászatban.
1. Az égbolt gömb alakú és forog.
2. A Föld gömb alakú.
3. A Föld a Világegyetem közepén van.
4. A Föld csak pont az éghez képest.
5. A Föld nem mozog.