Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                        ARISZTOTELÉSZ (I. E. 384-322)

   Platón  tanítványa,  Nagy  Sándor  nevelője  volt.  Korának szinte minden
tudományával igen elmélyülten foglalkozott. Bár a csillagászatban viszonylag
kisebb sikereket ért el, jelentősen hozzájárult annak fejlődéséhez.

   Eudoxosz   szférarendszerét   tökéletesítve   olyan   képet   alkotott  a
Világmindenségről,  amely jó összhangban volt kora megfigyelési tényeivel. A
szférák  számát  55-re  emelte, így a rendszer már igen bonyolulttá vált. (A
rend  kedvéért  említsük  meg,  hogy a szférák számát első ízben Kallipposz,
Eudoxosz  barátja  és  követője  bővítette  ki  49-re,  s  ehhez tette hozzá
Arisztotelész a sajátjait).

   A  földközéppontú  világképet  ezzel  természetesen  ő  is elfogadta, bár
megvizsgálta  azt  a  lehetőséget is, hogy a Napot helyezze a központba. Ezt
gyorsan  elvetette,  hiszen  ha  így  volna, akkor a Föld keringése miatt az
állócsillagok  látszólagosan  elmozdulnának.  Ez hibátlan indoklás, csakhogy
nem   vette  figyelembe  a  csillagok  óriási  távolságát,  amely  miatt  az
elmozdulás szabad szemmel nem észrevehető.

   A  Föld  gömb  alakját  erős  érvvel  támasztotta  alá. Holdfogyatkozások
alkalmával  a  Föld  árnyéka a Hold korongján mindig ív alakú és nem egyenes
vonal.

   Arisztotelész  kimondta, hogy a Kozmoszban rend van és mindennek megvan a
maga  helye.  A  görög  Kozmosz kifejezés szó szerinti fordításban "Rend"-et
jelent,   amelyet   Platón,   Arisztotelész  tanítómestere  vezetett  be.  A
Világmindenségben   ugyanis   "rend   van"  -  mondotta  -,  ellentétben  az
ősállapottal, ami a Káosz volt, és amiből minden megszületett. Arisztotelész
szerint  az  ég változatlan, tökéletes és örök, anyaga az éter, amely minden
földi  anyagtól  különböző. Az égitestek istenek és maguktól mozognak, míg a
földi  mozgások  csak  külső  hatásra  jöhetnek  létre.  A  Földön  a testek
természetes   állapota   a   nyugalom,  a  Föld  pedig  természeténél  fogva
mozdulatlan.

   Kimondta,  hogy  a  csillagokon  kívül  csak  hét  mozgó  égitest van. Az
égitestek  mozgását  a  szférák  forgása idézi elő. A szférák egymást hozzák
mozgásba.  A  legkülső  szféra  pedig  az  úgynevezett "első mozgató", amely
minden mozgás okozója, bár ő maga mozdulatlan.

   Arisztotelész  az  ókor  tudományának legfőbb rendszerezője és tekintélye
volt.  Véleménye a XII. század óta egyeduralkodónak számított Európa-szerte.
(Előtte  inkább  Platón tanításait ismerték el.) A középkorban egy elméletet
nem  azért  fogadtak  el,  mert  bebizonyítható  volt, hanem azért, mert már
Arisztotelész  is  úgy  gondolta. Ennek természetesen az ellenkezője is igaz
volt.  E  tekintélytisztelet  volt  a  legfőbb oka annak, hogy a középkorban
megállt a tudomány fejlődése. Nem vádolhatjuk azonban Arisztotelészt e sötét
évszázadokért.   Ennek   bizonyítására   álljanak   itt   az  ő  szavai:  "A
csillagászati   bizonyítások   időszakos  jellegűek,  mert  valószínű,  hogy
pontosabb megfigyelésekből más következtetéseket lehet majd egykor levonni."
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2023
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.