CSILLAGÁSZAT, VALAMINT A RÉSZECSKEFIZIKA
A részecskefizika ugyancsak fontos szerepet tölt be a csillagászati
ismeretek elsajátításában. A legnagyobb probléma az általános iskolai (és
sajnos gyakran a középiskolai) korosztállyal, hogy nincsenek tisztában a
Világegyetem elem-eloszlásával, vagy azt csak "papíron" ismerik, és
világképükbe nem építették be. Amint az "Az elemek keletkezése" című részben
végigkövethető, a Világegyetemben lévő barionikus ("normális") anyagnak az
ősrobbanást követő nukleonszintézis során kb. 25%-a héliummá alakult, 75%-a
pedig maradt hidrogén. (Pontosabban fogalmazva ekkor még csak hidrogén és
hélium atommagok létezhettek.) Nagyvonalakban ma is ez az elem eloszlás
jellemzi a Világegyetemet, tehát az olyan elemek, mint pl. a szén, a
nitrogén, az oxigén, csak elenyésző kisebbségben vannak. A hidrogénnél és
héliumnál nehezebb elemek (pontosabban fogalmazva majdnem az összes nehezebb
elem) a csillagok nukleáris kohóiban keletkezett, majd egy részük
szétszóródott a világűrben, hogy később újabb égitestek anyagába épüljön be.
Tehát a hidrogén és hélium kivételével szinte az összes elem a csillagok
belsejében jött létre. A papír is, melyet most kezében tart a Tisztelt
Olvasó, a testében lévő összes nehezebb elem, de a nitrogén és oxigén is,
melyet minden pillanatban belélegez.
Gyakori félreértés még, hogy egyesek rendkívüli helynek tartják a Földet,
mert víz található rajta. A valóságban a víz egyike a Világegyetem
leggyakoribb vegyületeinek, és a Naprendszer külső térségében például sokkal
több található belőle, mint itt a belső vidékeken. Bolygónk azért rendkívüli
hely, mert a víz itt hosszú időn át folyékony formában létezhet.