A NAP ÉS A CSILLAGOK ARÁNYA
A különböző tömegű fősorozati csillagok mérete eltérő. A csillagok
átmérőjében mutatkozó legnagyobb különbségek azonban az egyes fejlődési
állapotokkal függenek össze. A vörös óriás fázisban a csillag átmérője közel
százszorosára nő a fősorozati értéknek, vörös óriás: fősorozati csillag 100
: 1. A csillagfejlődés egyik végállapota a fehér törpe stádium, ekkor a
fősorozati értéknek a századára csökken az átmérő, fősorozati csillag: fehér
törpe 100 : 1. A nagytömegű csillagok élete végén kialakuló neutroncsillag
sokszorta kisebb a korábban említett égitesteknél, fehér törpe:
neutroncsillag 1000 : 1. Itt már olyan nagy mérettartománnyal van dolgunk,
hogy azt az osztályteremben nem tudjuk szemléltetni. Amennyiben a vörös
óriás állapot során az átmérőt 100 km-re kicsinyítjük le (azaz akkorára,
mint a Balaton hossza), a fősorozati méret 1 km-es lesz (közel akkora, mint
egy kerület átmérője Budapesten). Az 1 km-es fősorozati csillag mellett egy
fehér törpe 10 méteres lesz, azaz akkora, mint egy osztályterem, egy
neutroncsillag pedig mindössze 1 cm-es, azaz egy borsószem méretével egyezik
meg. (A borsószem méretű neutroncsillagnál nem sokkal kisebb egy
csillagtömegű fekete lyuk, amely nagyobb gombostűfej méretű. A jelenségben a
legérdekesebb, hogy közel ugyanakkora tömeg található a modellünkben 100 km-
es vörös óriásban, mint a borsószem méretű neutroncsillagban.