A CSILLAGOK ÉLETKORA ÉS A POPULÁCIÓK
A csillagok életkorának meghatározásában azok fémtartalmára szoktunk hi-
vatkozni. Mint azt a "Csillagok élete" című fejezetben megismertük, a hé-
liumnál nehezebb elemek (kivétel Li, Be, B) a csillagok belsejében keletkez-
nek, és azok egy része a csillagok élete végén kilökődik az űrbe. Így az idő
előrehaladtával fokozatosan növekszik a csillagközi anyag nehézelem-tartal-
ma. Éppen ezért azok a csillagok, amelyek később alakultak ki, sokkal több
nehéz elemet tartalmaznak. (A csillagászatban az egyszerűség kedvéért a hid-
rogénnél és héliumnál nehezebb elemeket fémeknek nevezik.) A csillagokat
fémtartalmuk, azaz életkoruk alapján több populációba sorolhatjuk, ezek kö-
zül a két legfontosabbat érdemes megemlíteni. A II. populációba tartoznak a
kis fémtartalmú, tehát idős csillagok, ezek galaxisunk életének korai sza-
kaszában keletkeztek, főleg a haloban és a magban találhatók. Az I. populá-
ciós csillagok később jöttek létre, nagyobb a fémtartalmuk, fiatalabbak.
Ezek a fősíkban helyezkednek el, Napunk is I. populációs csillag. (A megne-
vezés tehát megtévesztő: a II. populációs csillagok jöttek létre először,
majd utánuk az I. populációba sorolt csillagok.)