CSILLAGOK A FŐSOROZATON
A fősorozati csillagokat jellemzőik alapján csoportokba sorolhatjuk, ezek
a jellemzők pedig elsősorban tömegüktől függenek. Minél nagyobb a tömeg,
annál magasabb hőmérséklet uralkodik a centrumban és a csillag felszínén.
Minél forróbb a felszín, annál rövidebb hullámhossz-tartományban fog az
intenzívebben sugározni. A csillagokat energiakibocsátási maximumuk alapján
különböző színképosztályokba soroljuk, ezek közül legismertebbek az O B A F
G K M színképosztályok. A skála O felé eső vége a nagytömegű, magas felületi
hőmérsékletű csillagokat tartalmazza. Az O csillagok átmérője közel
10-szerese a Napénak, felszíni hőmérsékletük néhány 10 ezer K. Sugárzásuk
nagyrésze így az ultraibolya hullámhosszakra esik, amelyhez az optikai
tartományból a kék van közel - ezek a csillagok kékes színűek. A
színképosztályok között jobbra haladva fokozatosan csökken a tömeg, a méret
és a hőmérséklet, a szín pedig egyre vörösebbé válik. (A Nap G2-es csillag,
felszíni hőmérséklete 6000 K.) Az M színképtípusú csillagok felszíni
hőmérséklete már "csak" 3000 K körüli, átmérőjük 0,7-0,9-e a Napénak. Az O B
csillagokat tradicionális okokból korai, a K M csillagokat késői
színképosztályúaknak nevezzük. A csillagok tengelyforgási sebességében is
tendenciát lehet megfigyelni a színképosztályoknak megfelelően: a nagytömegű
csillagok forgása gyors, a kisebb tömegűeké lassabb. (Elképzelhető, hogy a
kisebb tömegűeknél a bolygórendszer keletkezése "viszi el" az
impulzusmomentum egy részét.)
A csillagok alsó tömeghatára 0,08 naptömeg körüli. Ennél kisebb tömegű
objektumok belsejében már nem alakul ki olyan nyomás és hőmérséklet, hogy a
fősorozati csillagokra jellemző fúziós reakciókkal energiát termeljenek. Az
ilyen égitesteket barna törpéknek nevezik, számuk valószínűleg rendkívül
nagy. (Már több alkalommal készültek olyan megfigyelések, melyek barna
törpék létére utaltak, ezek azonban további megerősítésre szorulnak.)
Kialakulásuk, összehúzódásuk után néhány egyszerűbb fúziós reakció még
lejátszódhat belsejükben, de életük nagyrészében nem rendelkeznek fúziós
energiatermelő folyamatokkal - hatalmas gázbolygókra hasonlíthatnak.