Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                              BOLYGÓKÖZI ANYAG

   A  bolygóközi (interplanetáris) anyag kifejezés alatt azt a ritka anyagot
értjük, amely a Naprendszerben a bolygók közötti térségben található. Két fő
összetevőre bontható: bolygóközi gázra és porra.

   Bolygóközi  gáz:  főleg ionizált hidrogénből és héliumból, azaz protonok,
elektronok  és  alfa  részek  elegyéből áll. Ennek fő forrása a Nap, ahonnan
nagysebességgel  áramlanak  kifelé. A gáz nagyrésze ionizált állapotban van,
ezt  szokták  napszélnek  nevezni,  amelynek intenzitása a Nap aktivitásának
megfelelően  változó.  A  plazma  elektromos  vezetőképessége révén mágneses
teret is visz magával, ez hozza létre az interplanetáris mágneses teret.

   Bolygóközi  por:  nagy,  lapult  ellipszoid  alakban veszi körül a Napot,
szimmetriasíkja  az  ekliptika.  Tulajdonképpen a kisbolygók, üstökösök és a
kis  porszemek  között  folyamatos  az  átmenet,  a méretskála minden részén
találunk szilárd testeket, ez a porfelhő főleg 0,1 - 0,001 mm-es szemcsékből
áll.  A porszemcséken szóródó napfényt szabad szemmel is meg lehet figyelni,
mint  halvány derengést az ekliptika síkjában, ezt nevezik állatövi fénynek.
A  nagyobb  porszemcsék  látványos  meteorjelenséget  válthatnak ki bolygónk
légkörében,  míg a kisebbek észrevétlenül hatolnak be a Föld atmoszférájába,
és  keverednek  el  azzal. A Föld felszínére hulló bolygóközi por mennyisége
100-1000  tonna  naponta.  Annak  ellenére,  hogy  a  bolygók a por jórészét
felsöprik, az üstökösök és kisbolygók anyagából állandó utánpótlást kap.

   A  napszél  a  naptevékenységtől  függően  nagyságrendileg  10^4  Cs.  E.
távolságban  találkozik  a  csillagközi  anyaggal,  itt egy lökéshullámfront
keletkezik.   A   rendszer   határát   nehéz   meghúzni,   ugyanis   ezen  a
lökéshullámfronton kívül is találhatunk üstökösmagokat - így általában a két
fényéves  távolságon  belül  elhelyezkedő objektumokat szokták a Naprendszer
tagjának tekinteni.

   A   Naprendszerben  lévő  égitestek  egyidőben,  egyazon  folyamat  révén
alakultak  ki egy ősi felhőből, 4,6 milliárd évvel ezelőtt. Naprendszerünk a
környezetében  található  csillagokhoz  képest 19,4 km/s sebességgel halad a
Herkules  csillagkép irányába, és a szomszédos csillagokkal együtt 220 km/s-
os sebességgel kering a Tejútrendszer középpontja körül, 250 millió évenként
megtéve egy fordulatot.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2021
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.