Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                                 KISBOLYGÓK

   A kisbolygó elnevezéssel azokat az égitesteket szokták illetni, amelyek a
Föld-típusú   bolygókhoz   hasonló  összetétellel  rendelkeznek,  de  mégsem
tartoznak  ebbe  az  osztályba.  Méretük a deciméteres, méteres nagyságtól a
néhányszáz  km-es  átmérőig  terjed.  Legnagyobb  képviselőik  alakja  közel
gömbszimmetrikus,  a  kisebbeké  szabálytalan. Többségük a Mars és a Jupiter
pályája   közötti   térségben   található,   ezt   nevezik  kisbolygó-  vagy
aszteroidaövnek. Pályájuk általában elnyúltabb és nagyobb pályahajlású, mint
a  nagybolygóké,  de  azért  az  ekliptika  síkjában mutatnak koncentrációt.
Tengelyforgási   idejük  többnyire  4-20  óra  közötti.  Kis  tömegük  miatt
légkörrel nem rendelkeznek, felszínüket kráterek borítják. Az eddig legalább
egy  alkalommal  észlelt  kisbolygók  száma  tízezer  körüli,  teljes számuk
milliós nagyságrendű.
   A  kisbolygókat  pályájuk  jellemzői  alapján  különböző családokba lehet
sorolni.  Egy-egy  család tagjai hasonló pályákon keringenek. Minden família
egy  nagyobb,  ősi  szülőobjektum feldarabolódása által keletkezett. A közös
eredetre  a  pályaelemek  mellett  felszínük fizikai jellemzői is utalnak. A
családokon  kívül  egyéb  csoportosulás  is  észrevehető  a  kisbolygóövben.
Bizonyos  zónáiban  sokkal  kevesebb  kisbolygó  található,  mint amit közel
egyenletes  eloszlás  alapján várnánk. Az ilyen üres tartományokat Kirkwood-
réseknek  nevezik,  melyeket  a Jupiter gravitációs zavaró hatása tisztított
meg  égitestektől.  A  kisbolygókat  összetételük alapján két nagy csoportra
lehet  osztani: S és C osztályra. Az S osztályba tartozó kisbolygók főleg az
aszteroidaöv  belső részén találhatók, sok szilikátot, vasat tartalmaznak. A
C  osztály  tagjai  nagyrészt  a  kisbolygóöv  külső részén helyezkednek el,
összetételükre a szén alapú anyagok jellemzők.

   A  kisbolygók  nem  egy  ősi, a Mars és a Jupiter pályája között létezett
bolygó  maradványai.  A  modern bolygókeletkezési elméletek rámutatnak, hogy
Naprendszerünk  korai  évmillióiban  itt  is, megindult az anyag összeállása
bolygócsírákká.   Azonban   a   közeli  Jupiter  gravitációs  zavaró  hatása
következtében  a  folyamat  nem  fejeződött  be,  és nem keletkezett belőlük
nagybolygó.  Több  nagyobb  méretű  őskisbolygó  alakult  ki, amelyek azután
kölcsönös   ütközéseik  során  felaprózódtak,  darabjaik  szétterjedtek,  és
létrejött  a mai aszteroidaöv. A kisbolygók tanulmányozása napjainkban egyre
inkább  előtérbe  kerül,  vizsgálatuk  során  kiderült, hogy gyakorlatilag a
Naprendszer   belső   részének   teljes   egészét  behálózzák.  Sok  közülük
veszélyesen   közel  merészkedik  bolygónkhoz,  ezeket  nevezzük  földsúroló
kisbolygóknak.  Mivel  számuk  nagy,  rendszeresen  összeütköznek a Földdel.
Kisebb  képviselőik  még a légkörben felrobbannak, a 10-20 méteresek illetve
nagyobbak azonban a felszínt is elérhetik. Nagyságrendileg évente száz olyan
légköri  robbanás  történik,  melyek  energiája  legalább  1  kilotonna  TNT
robbanásakor   felszabaduló  energiával  egyezik  meg.  Az  ennél  nagyobbak
természetesen  ritkábbak,  néhány  évente  csak  egy  olyan  akad,  amelynek
robbanása  összemérhető  a  Hiroshimára  ledobott  atombombáéval.  Az igazán
nagyok  emberi időskálán nézve csak elvétve fordulnak elő, a legutóbbi ilyen
az az 50-70 méteres kisbolygó lehetett, amely 1908 nyarán a szibériai Köves-
Tunguzka-folyó  felett  robbant.  A kisbolygók apró méretük ellenére érdekes
tulajdonsággal  bírnak:  előfordul,  hogy  kettős  rendszereket alkotnak, de
emellett több képviselőjük saját holddal is rendelkezik, van amelyikük pedig
mágneses  térrel. Számos kisbolygónál észleltek már gázkibocsátást, és egyre
valószínűbbnek  tűnik,  hogy  az aszteroidák és az üstökösök osztálya között
folyamatos átmenet van.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.