Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                            A BOLYGÓK FELOSZTÁSA

   A   nagybolygókat   belső  szerkezetük  és  elhelyezkedésük  alapján  két
csoportra  oszthatjuk:  belső vagy Föld-típusú és külső, Jupiter-típusú vagy
óriásbolygókra.  Belső  bolygók  a  Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars, ezek
keringési  távolsága  a  Naptól  0,4-1,5  Cs. E. közötti. (Egy csillagászati
egységnek,  Cs. E.-nek nevezzük a Föld átlagos naptávolságát: 149 millió 598
ezer  km-t.)  Az  óriásbolygók:  a  Jupiter,  a  Szaturnusz, az Uránusz és a
Neptunusz;   keringési   távolságuk   5-30  Cs.  E.  közötti.  A  kilencedik
nagybolygónak  tartott  objektum,  a Plútó besorolásáról a későbbiekben esik
szó.  Az  összes  nagybolygó  direkt  irányban kering a Nap körül, közel egy
síkban.

   A  Föld-típusú  bolygók jellemzői: Átmérőjük 13 ezer - 5 ezer km, tömegük
1 - 0,055 földtömeg közötti. Főleg nehéz elemekből, fémekből, szilikátokból,
szén alapú vegyületekből, különféle oxidokból épülnek föl, átlagos sűrűségük
nagy,  3,9  -  5,5  g/cm3.  A  bennük található radioaktív elemek bomlásából
kifolyólag  saját  hőtermeléssel  rendelkeznek.  Ez  a  belsejüket folyékony
állapotban  tartotta  illetve  tartja, így az elemek bennük fajsúly szerinti
rétegekbe rendeződtek, differenciálódtak. (A differenciálódásban a fémes mag
kialakulása  során  felszabaduló  gravitációs  potenciális energia is fontos
szerepet  játszott.)  Szilárd  felszínnel  rendelkeznek,  amelyen a belső hő
hatására létrejött aktivitás nyomai láthatók.

   Az óriásbolygók jellemzői: Átmérőjük 140 ezer - 50 ezer km, tömegük 200 -
15  földtömeg  közötti.  Főleg  könnyű  gázokból,  hidrogénből és héliumból,
valamint szénhidrogénekből, vízből épülnek fel. Átlagos sűrűségük kicsi: 0,7
-   1,7  g/cm3  közötti.  Jelentős  belső  hőtermeléssel  rendelkeznek,  ami
általában    a    bolygó   lassú,   globális   összehúzódásából   származik.
Középpontjukban  fémeket  és  kőzeteket  tartalmazó  mag  található, ezt egy
folyékony hidrogénből vagy vízből álló köpeny vesz körül, amit vastag légkör
takar.  Szilárd  felszínük  nincs, anyaguk gáz és folyékony halmazállapotban
van. Gazdag hold- és gyűrűrendszerrel rendelkeznek.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2021
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.