Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                  HOLDFÁZISOK, FOGYATKOZÁSOK ÉS AZ ÁRAPÁLY

   A  Hold  Földünk  kísérője. Földközelben 354 ezer km-re, földtávolban 404
ezer  km-re,  átlagosan  pedig 384 ezer km-re van bolygónktól. A Földet 27,3
nap   alatt   kerüli   meg.   Keringésének   időtartama  pontosan  egybeesik
tengelyforgásának  időtartamával, azaz mindig ugyanazt az oldalát fordítja a
Föld  felé,  ezt  nevezik  kötött  tengelyforgásnak. (A kötött tengelyforgás
természetesen  csak  a Földre vonatkoztatva igaz.) A Hold felszínén ugyanúgy
váltakoznak  a  nappalok  és  az éjszakák, mint bolygónkon, de egy holdi nap
hosszabb  az  előbb említett 27,3 napos időtartamnál. Ennek oka, hogy a Föld
kering a Nap körül, így változik a Nap csillagokhoz viszonyított helyzete. A
Holdnak  kicsit  tovább  kell  haladnia  pályáján,  hogy  ezt az elmozdulást
kompenzálja,  és  a  Nap  ismét  arról az adott holdrajzi pontról deleljen -
ehhez  2,2  nap  kell.  Egy  holdi  nap  időtartama  így  29,5 nap, és ennek
megfelelően figyelhetjük meg periodikus fényváltozását.

   A  holdfázisok kialakulása a Nap, a Hold és a Föld egymáshoz viszonyított
relatív  helyzetétől  függ. A Nap állandóan ugyanakkora részét világítja meg
égi  kísérőnknek,  a  fázis  nagyságát  az  határozza  meg,  hogy mi mekkora
hányadát  látjuk  ennek.  Amikor  Holdunk,  a  Földről nézve a Nap közelében
tartózkodik,  megvilágított  részét nem láthatjuk, ekkor van újhold. Az esti
láthatósága  során  napsütötte  részéből  egyre  többet figyelhetünk meg, és
amikor ennek fele válik láthatóvá, elérkezünk az első negyedhez. Teleholdkor
a  teljes  megvilágított  félgömböt  láthatjuk,  utolsó negyedkor, hajnalban
pedig  ismét  csak  a  felét.  Amikor a Hold relatíve közel látszik a Naphoz
(első  negyed előtt, utolsó negyed után), árnyékos oldalán megfigyelhetjük a
Föld  légköréről  a  Holdra vetülő, majd onnan ismét visszaverődő fényt, ezt
nevezik hamuszürke fénynek.

   A  Föld és a Hold is - mint minden átlátszatlan test - árnyékot vet a Nap
fényében.  Amikor a Hold árnyéka a Föld felszínére vetül, napfogyatkozásról,
amikor  a  Föld  árnyéka  a Hold felszínére, holdfogyatkozásról beszélünk. A
Hold kb. 400-szor közelebb van a Földhöz, mint a Nap, de kb. 400-szor kisebb
is  annál.  Ennek  következtében  nagyjából  azonos  méretű korongnak látjuk
mindkét égitestet.

   Napfogyatkozás  csak  újholdkor  következik  be.  Annak magyarázata, hogy
miért  nincs  napfogyatkozás  minden  újhold alkalmával, a Hold pályájának a
Földéhez  viszonyított  helyzetében  keresendő.  A  Hold pályasíkja 5 fokkal
hajlik  az  ekliptikához,  így  csak  akkor lehet fogyatkozás, amikor a Hold
ennek  a  két  pályasíknak  valamelyik metszéspontjában vagy annak közelében
tartózkodik. A Hold természetesen havonta kétszer áthalad ezeken a pontokon,
ez  azonban  ritkán  esik  egybe az újholddal vagy a teleholddal. Amennyiben
újholdkor ér a csomópontba, napfogyatkozás van. Ha a Hold teljesen eltakarja
a  napkorongot,  akkor teljes napfogyatkozás következik be. Mivel a Hold kis
égitest, ezért árnyékkúpja csak kis területre vetül a Föld felszínén. Teljes
napfogyatkozás  így  mindig  csak  egy  szűk  sávból látható. A legkedvezőbb
esetben  egy  adott  ponton a teljes napfogyatkozás maximális időtartama 7,5
perc.   A  teljes  fogyatkozás  zónáján  kívül  széles  sávban  részleges  a
fogyatkozás,  itt  a Hold nem takarja el az egész napkorongot. Amikor a Hold
földtávolban,  a  Föld  pedig  napközelben  van,  a Nap látszólagos átmérője
nagyobb a Holdénál. Ekkor a Hold nem tudja eltakarni a teljes napkorongot és
ilyenkor  következik  be  gyűrűs  napfogyatkozás,  maximális időtartama 12,5
perc.  Teljes  fogyatkozás  alkalmával  a nappali égen feltűnnek a fényesebb
csillagok és bolygók, valamint megfigyelhetővé válik a napkorona.

   A  Föld  árnyékkúpjának  csúcsa  elméletileg átlagosan 217 földsugárnyira
terjed,  a  Hold  átlagosan  60 földsugár távolságban kering. A Föld azonban
légkörrel  rendelkezik,  így  a Nap sugarait megtöri. Emiatt a teljes árnyék
kúpja  lerövidül, és közelebb kerül a Hold távolságánál, így az a valóságban
soha  sem éri el égi kísérőnket. A légkör által szórt fény nagysága és színe
a  légkör állapotától függ, így a holdfogyatkozások alkalmával több-kevesebb
fényt  kap  égi  kísérőnk, aminek következtében általában sötétvörös színben
dereng.  Teljes a fogyatkozás, ha a Hold teljes terjedelmében az árnyékkúpba
merül.  (Centrálisnak  nevezzük,  amennyiben  a  Hold az árnyékkúp tengelyén
halad  át, ekkor a fogyatkozás mindig teljes.) Részleges a fogyatkozás, ha a
Hold  nem  pontosan  a  csomóponton  halad át holdtöltekor, így csak részben
merül bele bolygónk árnyékába.

   Az   égitestek   egymásra   kifejtett  gravitációs  hatása  következtében
tapasztalható   -  többek  között  -  az  árapály  jelensége  is.  A  Földön
legerősebben  a  Hold  és  a Nap hatása érvényesül. Az általános tömegvonzás
törvénye  értelmében  a  vonzóerő  a távolság négyzetével fordított arányban
áll.  A Hold így nagyobb erővel húzza maga felé bolygónknak a hozzá közelebb
eső  részét,  mint  a távolabbit: azaz a Földnek a Hold felőli oldala enyhén
kidudorodik.  A  Föld  a  Föld-Hold  rendszer tömegközéppontja körül kering,
amely  bolygónk  belsejében  található.  Emiatt a Holddal ellentétes oldalon
centrifugális  erő lép fel, ez az átellenben lévő oldalon hoz létre dagályt.
Ugyanilyen  hatást  fejt  ki a Nap is, ennek mértéke azonban kisebb - a Hold
kis  tömegét ugyanis ellensúlyozza közelsége. A Hold és a Nap által a Földre
kifejtett   árapály  torzulás  egymásra  rakódik,  erősítik  vagy  gyengítik
egymást.  Újhold és telehold környékén, a Hold által keltett dagálykúp a Nap
által  létrehozottal  egybeesik, ekkor éri el az árhullám maximális méretét,
ez  a  szökőár.  Első  vagy  utolsó  negyed környékén pedig gyengítik egymás
hatását,  ezt  nevezik  vakárnak.  Bolygónk  a  tengelyforgás  következtében
elfordul  a  dagály  kúpok  alatt,  így  egy  adott földrajzi ponton egy nap
folyamán majdnem két alkalommal figyelhető meg apály és dagály. A valóságban
24 óra 50 perc alatt zajlik le két dagály és két apály. Ennek oka, hogy amíg
a Föld egyszer megfordul tengelye körül, a Hold kissé tovább mozog pályáján,
amit  bolygónknak  kompenzálnia  kell.  (24  óra 50 perc a Hold két delelése
közötti  időtartam.)  A  jelenség következtében a szilárd kéregben létrejövő
apály  és  dagály  hullámok  magasságkülönbsége  centiméteres,  a  folyékony
vízburokban  méteres  nagyságrendű. A Föld, tengelyforgása során megpróbálja
"magával  húzni"  a  dagálykúpot,  amelyet  a  Hold  nem enged. Mivel a Föld
folyamatosan  elfordul  a  dagálykúp  alatt,  súrlódás lép fel, ami bolygónk
tengelyforgását lassítja, és a Hold pályájának sugarát fokozatosan növeli.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.