Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                              Vargha Domokosné:

                          KIRÁLYI OBSZERVATÓRIUMOK

     (Forrás: Élet és Tudomány, 1993. május 28., 22. szám, 691-693. o.)


   Európában  a  XVII.  században,  az  újkori  természettudományok  rohamos
fejlődésével  forradalmian  új  szerep  jutott  a  csillagászatnak  - igy az
obszervatóriumoknak    is.   A   robbanásszerű   fejlődéshez   nagymértékben
hozzájárultak  Tycho  Brahénak  különösen  pontos  észlelései. Ezek Prágában
Kepler  kezébe kerültek, és segítették őt abban, hogy új, valóban tudományos
alapokra helyezze a csillagászatot.

   Száz  évvel  Regiomontanus  halála után, 1576-ban, II. Frigyes dán király
jóvoltából  pompás palota épült fel Hven szigetén, kizárólag a csillagászati
tudományok  szolgálatára: Uranienburg. Az építész nevét is ismerjük: Jan van
Sternwinkel. Műve ma már, sajnos, csak egykori képek alapján rekonstruálható

          
épület. Tycho Brahe, a kiváló dán csillagász működött itt egy ideig, az ő híres Historia Coe- lestis... címü műve örökítette meg az épület minden részletét, s őrizte meg a műszerek pontos leí- rását és használatuk módozatait. Uranienburg tüneménycsen szép és célszerű otthonnak, igazi, mai értelemben vett csillagvizsgáló- nak bizonyult. Épületének beosz- tásával, műszerezettségével még sokáig szolgált követendő példa- ként. Sajnos, csak rövid ideig használták. A csillagászok a min- denkori mecénásoknak voltak ki- szolgáltatva, maga Tycho Brahe is ''A párizsi obszervatórium (déli irányból)ď0 arra kényszerült, hogy obszer- vatóriumát 1598-ban elhagyva egy másik uralkodó, II. Rudolf császár prágai udvarába szegődjék. Két évvel később itt érte a halál. ''A cím kötelezď0 A XIV. Lajos alapította párizsi akadémia már megalakulásakor - 1667-ben - tervbe vette, hogy állami csillagvizsgálót létesít a fővárosban. Giovanni Domencie Cassini (1625-1712) olasz csillagász két évvel később Bolognából Párizsba költözött, és a francia építész, Claude Perrault mellett azonnal átvette az építkezés irányítását. A párizsi Királyi Obszervatórium nevében a "királyi" cím arra kötelezte az uralkodót, hogy az intézményben jó munkafeltételeket teremtsen. A párizsi csillagvizsgáló így hamarosan szellemi központtá nőtte ki magát, számos országos jellegű, sőt nemzetközi feladattal. Ezek közé tartozott például a pontos idő rendszeres jelzése, földrajzi koordináták meghatározása az újonnan készítendő térképek számára, valamint csillagászati táblázatok kibocsátása, elsősorban a hajósok használatára. A távcsöveknek mint észlelési eszközöknek a megjelenésével felépítésükben is megváltoztak az obszervatóriumok. Mechanikai és optikai műhelyekre is szükségük volt immár. Magukat a megfigyeléseket már nem csak szabad ég alatt végezték. Például a párizsi obszervatóriumnak hatalmas megfigyelőterme volt, melynek padlóján meridiánvonal (*) húzódott a csillagászati dél pontos idejének meghatározására. A távcsöveket óriási ablakokon keresztül irányították a megfigyelendő égitestek felé. ---------------------------------------------------------------------------- (*) MERIDIÁNVONAL: a földünk északi és déli pólusát összekötő bármely gömbi kör (= hosszúsági kör). A 0-meridiánkör a Greenvichen áthaladó meridiánvonal. Az égi meridiánvonal a két égi pólust és a zenitpontot összekötő gömbi félkör. Az égi meridiánvonal a látóhatárből (a horizontból) az észak- és a délpontot metszi ki. ----------------------------------------------------------------------------
A párizsi csillagvizsgáló külön érdekessége, hogy az alapító Cassini család csillagászdinasztiaként több mint egy évszázadon át vezette az intézményt. Az utolsó Cassini a csil- lagda élén Jean-Dominiqué (IV.; 1748-1845) volt, ő 1793-ban ment nyugdíjba. 1795-ben Párizsban megala- kult a Bureau des Longitudes (Hosszú- sági Hivatal). A párizsi csillagvizs- gálót ettől fogva a Hivatal által kijelölt tudósok irányították. A pá- rizsi obszervatóriumnak mint önálló intézménynek az első kinevezett igaz- gatója a Neptunusz bolygó felfedező- je, Urbain-Jean-Joseph Leverrier lett '
'Uranienburg (modell, a müncheni Deutsches Museumban)ď0
1854-ben. Az obszervatóriumban már a Cassiniek idején is igen jelentős tudo- mányos munka folyt. Rendszeres megfigye- lési sorozataik különleges értéket kép- viseltek, különösen a későbbi évszázadok számára. Jellemző Simon Newcomb (1835-1909) esete. A kiváló amerikai csillagászt 1871-ben még a kommün sem tudta visszatartani attól, hogy a csil- lagvizsgálót felkeresse, és az ostrom- lott városban minden idejét a régi meg- figyelések tanulmányozásának és feldogo- zásának szentelje. A történeti hagyományoknak megfele- lően a párizsi csillagászok sajátos mun- '
'Greenwich legrégibb épülete: a Flamsteed-ház, északrólď0 kastílust alakítottak ki, amelyet Simon Newcomb "go as you please system"-nek ("menj, ahogy szeretnél rendszer"-nek) nevezett el. A párizsi obszervatórium mindmáig megőrizte kiemelkedő szerepét Európa nagy csillagvizsgálói között, s az intézmény vezetői legfőbb értéknek - ma is - a kutatók teljes tudományos szabadságát tartják. ''Telivér és teodolitď0 A magyar csillagászokat máig élő kapcsolat fűzi a párizsi csillagdához. Zách János Ferenc (175-1832) az első csillagászati folyóirat, a Monatliche Correspondenz megalapítója két évig (1781-től 1783-ig) dolgozott ott, s oda tért vissza élete utolsó éveiben. Tittel Pál (1784-1831) a Gellért-hegyi csillagvizsgáló későbbi igazgatója 1817-ben félévig tartózkodott Párizsban. Gauss ajánlólevelével kereste fel az obszervatóriumot, ahol igen szívesen látták, és engedélyt kapott arra is, hogy az intézmény műszereivel megfigyeléseket végezzen. Konkoly Thege Miklós (1842-1916) többször is ellátogatott a párizsi csillagvizsgálóba. 1875-ben Meudonban megalakult a Csillagászati Fizikai Obszervatórium (az Observatiure Astronomiqe Physiqe). Az új intézet igazgatója a kiváló napkutató Pierre Jules Cesar Janssen (1824-1907) lett. Konkoly Thege "Körültekintés néhány nyugat-európai Obszervatóriumban" című írásában hosszan és mulatságosan számol be ennek az intézménynek a megalakulásáról. Íme ízelítőül: "Mint tudjuk, a meudoni kastély császári birtok volt, s az 1871-ben lebombázott kastély egy része lett csillagdává átalakítva... A laboratóriumok pedig az istállókban találták helyüket. Nagyszerű a sors játéka! Az istállókban ma is megvannak a »Boxok«, de ahelyett, hogy az egyikben egy telivér arab mént találnánk, ott van egy háromlábú faasztalon egy theodolith..." A meudoni csillagvizsgálóban, az asztrofizikai kutatások egyik nemzetközi központjában ma több százan dolgoznak, a világ minden részéről. A királyi istálló most is ott áll; külsejében ma is őrzi egykori funkciójának jegyeit, ám a legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel. ''Londonban másď0 A greenwichi (londoni) obszervatórium megalakulását hasonló körülmények előzték meg, mint a párizsiét. A londoni Királyi Társaság 1660-ban alakult meg, s II. Károly 1675-ben létesítette a királyi csillagvizsgálót a greenwichi parkban. John Flamsteed (1646-1719), az első királyi csillagász, saját költségén látta el műszerekkel az obszervatóriumot. (A ma múzeumként működő egykori Flamsteed-házat a csillagászatban jártas Christopher Wren, neves építész tervezte.) Belső berendezésében hasonlított a párizsi csillagdára; ott is megtaláljuk a meridiántermet, a meridiánvonallal és a hatalmas észlelőablakokkal. Az angol királyi obszervatóriumra is számtalan országos feladat hárult. A legfontosabb cél a pontos térképrajzolás elősegítése és a hajósok szakszerű
táblázatokkal való ellátása volt. Ám Greenwichben egészen más munkastílus uralkodott, mint Párizsban. A kutatást itt egyetlen tudós, a királyi csillagász elképzelései határozták meg. Minden más személy - akár csillagász volt, akár kutatási segédszemélyzet - az intézet igazgatójának közvetlen utasításai alapján, egy közös kutatási program keretében végezte munkáját. Ennek a munkastílusnak a kifejlesztője Sir George Biddel Airy (1801-1892) volt, aki 1835-től 1881-ig töltötte be a királyi csillagász tisztét. Tittel Pál 1817-ben néhány hétre Greenwichbe is ellátogatott a párizsi '
'Meridiánház északi oldal (Greenwich)ď0 csillagvizsgálóból.Önéletrajzában írja: "a greenwichi csillagvizsgáló szerény épületében az egész világ legdrágább csillagászati műszerei találhatók, örökös törvény biztosítja az elegendő létszámot... A csillagda különleges értékének tekinthető az a kvadráns és a függőleges szektor, amelynek segítségével Bradley az aberráció (*) és a nutáció (**) jelenségét felfedezte." ---------------------------------------------------------------------------- (*) ABERRÁCIÓ: az állócsillagok helyének látszólagos megváltozása az égbolton a fény véges terjedési sebességének és a Föld napi forgása miatt néhány tized szögmásodperces, a Föld Nap körül keringése következtében körülbelül 20 szögmásodperces pozícióeltolódás következik be. (**) NUTÁCIÓ: a forgó anyagi rendszerek (például a Föld) forgástengely- irányváltozásához, a precesszióhoz kapcsolódó rövid periódusú, kis ingadozás. ----------------------------------------------------------------------------
'
'Észlelés a Flamsteed-házban (rézkarc, XVIII. század) Konkoly Thege többször is felkereste Greenwichet; saját bevallása szerint tizenkétszer járt ebben az intézményben. Bradley szelleme őt is megérintette, bár a maga kritikus szemével másképp írt a látottakról: "A greenwichi csillagda Európa legrégibb intézeteinek egyike, s kezdettől fogva a mai napig folyton tökéletesítik, azaz foltozzák... Innen magyarázható a folytonos foltozás eredménye: a sok lik-luk. Mindennek dacára Greenwichre rengeteg pénzt költenek, hogy ésszerűen-e, arra a kérdésre talán adósok maradunk." Konkoly fentebb idézett útinaplójában (Budapest, 1908) a csípős megjegyzéseken túl részletesen beszámolt az akkori csillagvizsgáló épületeiről és csillagászati műszerekről. Greenwichet mindenki számára ismertté teszi a rajta áthaladó Kezdő Délkör (Prime Meridian), mely 1884 óta a világ időmérésének egyezményes alappontja. A greenwichi Obszervatórium azonban - London levegőjének szennyezettsége és a város fényei miatt - 1948-ban elköltözött Londonból a tőle 70 kilométer távolságban lévő herthmonceux-i kastélyba (a greenwichi parkban maradt Flamsteed-házban a Hajózási Múzeum kapott helyet). Néhány évtized múlva, sajnos, már ez a hely sem volt alkalmas a királyi obszervatórium számára. Az intézmény 1991-ben könyvtárával és irodáival együtt Cambridge-ben, az egyetem területén kapott új otthont. Csillagászati megfigyeléseiket távolí tájakon felszeret obszervatóriumokban végzik. A 2,8 méteres Isaac Newton és a 4,2 méteres William Herschel távcsövet a Kanári-szigeteken lévő La Palmán állították fel a csillagvizsgáló újjáalakított régi műszereivel együtt.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.