JEGYZETEK
[1] A csapók, más néven kallósok vagy ványolók a gyapjú alapanyagú posztó
készítésével, azaz a gyapjú tisztításával, finomabb feldolgozásra
történő előkészítésével foglalkozó mesteremberek voltak. A lazára
engedett húrt, vagy madzagot belecsapták a tisztítandó gyapjúhalmazba.
A nehezebb, durvább minőségű gyapjú így alulra, a könnyebb, a jó
minőségű pedig felülre került. A csapók által készített posztóból
azután a szűrszabók varrták a szűröket, nadrágokat és dolmányokat. A
posztóból pokrócok is készültek.
(források: 1, Palotavárosi írások, István Király Múzeum közleményei,
2, Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László:
Palotavárosi emlékek)
[2] A régebbi időkben a házak sorszámozása nem az utca, hanem a városrész
szerint történt. A Palotaváros 95. számú háza így valahova a Selyem
utcába került. Maga az utca egyébként 25-30 háznál nem volt hosszabb.
Az utcára merőlegesen álló hosszúkás házak több, a ház oldala mentén
futó pár méter széles közös udvarra nyíló lakásnak adtak helyet.
Terkánék lakása az új, azaz az utca szerinti számozással a Selyem utca
19 lett. Az 1980-as évek elején a régi Palotaváros eltűnt, s egy
panelrengeteg épült a helyén. Akkori neve Lenin városrész volt. Ma
ismét Palotaváros-nak hívják. Az egyes épülettömbök a régi utcákról
kapták a nevüket, majdnem, hogy véletlenszerűen. A halálra ítélt,
középkori hangulatot árasztó utcácskákat az István Király Múzeum
munkatársai szinte az utolsó percekben kapták lencsevégre. Az anyagot
dr. Lukács László és Gelencsér József a "Palotavárosi emlékek" című
könyvecskében tették közkinccsé. A régi városképre ma már csak a
panelházak tövében megbúvó skanzen emlékeztet.
[3] Terkán veje nem azonos a későbbi híres szegedi matematikus Kalmár
Lászlóval, bár évfolyamtársak voltak. Az egyetemen a "kis" és a "nagy"
jelzővel különböztették meg őket. A magasabb növésű "nagy Kalmár" lett
Terkán veje.
[4] Nagy Károlyról és bicskei csillagvizsgálójáról Bakos József: "Nagy
Károly 1797-1868 reformkori tertermészettudós élete és munkássága"
(Budapest, 1994.) kiadványából kaphat részletes információt az
érdeklődő olvasó.
[5] A tengerforgás nyilvánvalóan sajtóhiba a könyvben.