A METEOROLÓGIAI ÉS FÖLDMÁGNESSÉGI INTÉZET ÉLÉN
Az ógyallai Konkoly-kúria parkjában már 1867-től működött egy folyton
bővülő meteorológiai észlelőállomás. Konkoly, bár a légkörtan problémáival
elméletileg sohasem foglalkozott, már kezdettől fogva támogatta az 1870-ben
megalakított önálló M. kir. Országos Meteorológiai és Földmágnességi
Központi Intézet működését. Öszinte barátság fűzte a nála két évtizeddel
idősebb osztrák Schenzl Guidóhoz (1823-1890), a magyar meteorológiai és
földmágnességi intézet megalapítójához. Schenzl egyébként maga is szívesen
végzett csillagászati észleléseket, ő indította meg Budán (a mai Toldy
Gimnáziumban) 1867-ben a nyilvános pontosidő jelzést, és a meteorológiai
obszervatóriumot is felszerelte néhány kisebb távcsővel. [19] Konkoly,
tapasztalva, hogy a budapesti észlelőhelyeken a környező zavaró hatások
miatt már nem lehet földmágneses megfigyeléseket végezni, ógyallai parkjában
biztosított helyet a műszereknek. Három éven át folytak itt a mérések, az
1870-es években.
A központi meteorológiai és földmágnességi intézet elhelyezése,
felszerelése és ellátottsága működésének első két évtizedében igen szerény
volt. Az igazgató mellett két tudományos munkatárs és egy kalkulátor
dolgozott, a kisegítő munkát egy altiszt látta el. Az intézet irodáinak és
obszervatóriumának elhelyezése is szűkös volt. [29]
Schenzl elsősorban a meteorológiai észlelőhálózat, az ország mágneses
felmérése és az éghajlatkutatás terén szerzett múlhatatlan érdemeket. A
várható időjárás prognózisának kérdése nem foglalkoztatta, de erre módja sem
volt. Nem változott a helyzet nyugalomba vonulása után sem (1886). Talán a
meteorológia elhanyagolt helyzete indította arra a Magyar Tudományos
Akadémiát és az Intézet akkori felettes szervét, a Kultuszminisztériumot,
hogy 1890. szeptember 21-én Konkoly Thege Miklóst nevezzék ki a
Meteorológiai és Földmágnességi Intézet élére. Konkoly valóban beváltotta a
hozzá fűzött reményeket: igazgatóságának 21 éve alatt nem remélt módon
világszínvonalra fejlesztette az addig elhanyagolt intézetet.
Amint életrajízrói kiemelik, Konkoly nem volt szakmabeli meteorológus,
érdemei elsősorban a szervezés és fejlesztés terén jelentősek. Ez valóban
igaz, és Konkoly nagy érdeme az is, hogy vezető
munkatársait igen jól választotta meg. Első aligazgatói:
Kurl„nder Ignác (1846-1916) klimatológus és
földmágnesség-kutatóként; a sokoldalú Róna Zsigmond
(1860-1941) pedig széleskörű szakismeretei mellett mint
Magyarország éghajlatának első modern feldolgozója
szerzett hírnevet. Róna Zsigmond mellett Anderkó Aurél,
Héjas Endre, Marczell György, Raum Oszkát és a nagy
tudású Steiner Lajos (1871-1944) munkája nagymértékben
hozzájárult a hazai meteorológia és földmágnességi
vizsgálatok fejlesztéséhez. Munkájuk alapját, a
szükséges eszközöket és lehetőségeket, a külföldi
tanulmányokat azonban Konkoly biztosította.
Emellett azonban maga Konkoly is foglalkozott a
légkörkutatás néhány kérdésével. A meteorok magaslégköri
''Richard-féle szélsebességmérő Ógyalán
hatásáról már korábban megemlékeztünk. Foglalkozott azonban a felhők
fényképezésével - számos gyönyörű felhőfotóját ma is őrzik -, és
szorgalmazta a felhőmagasság-mérések rendszeresítését is. Konkoly nagy súlyt
helyezett arra, hogy a meteorológiai állomások a legjobb műszerekkel
legyenek felszerelve, és ennek érdekében sokat kísérletezett különböző
eszközökkel, azok tökéletesítésével és házi előállításával. Nem egyszer a
külföldön látott berendezéseket tökéletesítve készítette el itthon. [17]
[19] [30]
Legnagyobb érdeme kétségtelenül az intézet nagyarányú fejlesztése volt. Ő
maga így foglalta össze eredményeit 1904-ben:
"Ha visszapillantunk a múltba, igen meg kell elégednünk a
sorsunkkal, hiszen míg... az intézet 2 szobából állott, addig ma
Budapesten vagy 30 szobából, Ógyallán 25 szobából áll..., míg
1870-ben a személyzet az igazgatóból, 1 asszisztensből és egy
szolgából állott, ma 28 tisztviselőből, 1 mechanikussegédből... 5
tanoncból, 1 laboránsból, 9 szolgából és egy kertészsegédből, tehát
45 emberből áll. - Az intézet költségvetése 1871-től körübelül
13.000 koronáról 1904-ig 190.000 koronára emelkedett...". [19]
Hozzátehetjük, hogy Konkoly nyugalomba vonulásakor, 1911-ben a
Meteorológiai Intézetnek öt gazdagon felszerelt obszervatóriuma, 1438
észlelő állomása (1870-ben 190), 31 kvalifikált tisztviselője és öt
különböző (részben idegen nyelvű) szakkiadványa volt.
A nagyarányú fejlődést Konkoly úgy érte el, hogy a meteorológiát -
hivatkozva annak nagy mezőgazdasági jelentőségére - áthelyeztette a
Mezőgazdasági Minisztériumhoz, és az intézethez csatoltatta a vízügyi
szolgálat csapadékmérő állomásait. 1891-ben megindította az időjárás-
előrejelző szolgálatot, majd kiadatta a térképes napi időjárási
jelentéseket. Mindez alapot adott arra, hogy kérje a költségvetés emelését.
Őmaga is számottevő összegekkel járult a fejlesztéshez. Már 1893-ban
Ógyallára telepítette a földmágneses mérő és regisztráló berendezéseket. A
műszerek számára saját parkjában biztosított nyugodt elhelyezést. Amikor
pedig 1899-ben elérte, hogy Ógyallán egy nagy meteorológiai obszervatóriumot
építsenek, a telket a saját birtokából adományozta az új intézet céljaira.
Ugyanitt rendezett be egy földrengés regisztráló (szeizmológiai)
obszervatóriumot, amelynek műszereit maga tervezte, tökéletesítve az olasz
Vincentini-féle szeizmográfokat. Konkoly kitűnő műszerész műhelyt is
berendezett az Intézetben, itt a tehetséges Klassohn János műszaki tiszt
irányításával 4-5 műszerész tanonc tanulta a finommechanikát. Ez a műhely
egy modern hazai finomműszer gyár csírája lehetett volna. [30]
Meteorológiai munkásságára az intézet új budapesti székházának felépítése
és felavatása tette fel a koronát, 1911-ben. Azzal az érzéssel válhatott meg
a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatói székétől, hogy
évtizedekre biztosította az új tudós nemzedék munkalehetőségét. (Jelenleg is
ez az Országos Meteorológiai Szolgálat központja.) [32]
igaz, és Konkoly nagy érdeme az is, hogy vezető
munkatársait igen jól választotta meg. Első aligazgatói:
Kurl„nder Ignác (1846-1916) klimatológus és
földmágnesség-kutatóként; a sokoldalú Róna Zsigmond
(1860-1941) pedig széleskörű szakismeretei mellett mint
Magyarország éghajlatának első modern feldolgozója
szerzett hírnevet. Róna Zsigmond mellett Anderkó Aurél,
Héjas Endre, Marczell György, Raum Oszkát és a nagy
tudású Steiner Lajos (1871-1944) munkája nagymértékben
hozzájárult a hazai meteorológia és földmágnességi
vizsgálatok fejlesztéséhez. Munkájuk alapját, a
szükséges eszközöket és lehetőségeket, a külföldi
tanulmányokat azonban Konkoly biztosította.
Emellett azonban maga Konkoly is foglalkozott a
légkörkutatás néhány kérdésével. A meteorok magaslégköri
''Richard-féle szélsebességmérő Ógyalán
hatásáról már korábban megemlékeztünk. Foglalkozott azonban a felhők
fényképezésével - számos gyönyörű felhőfotóját ma is őrzik -, és
szorgalmazta a felhőmagasság-mérések rendszeresítését is. Konkoly nagy súlyt
helyezett arra, hogy a meteorológiai állomások a legjobb műszerekkel
legyenek felszerelve, és ennek érdekében sokat kísérletezett különböző
eszközökkel, azok tökéletesítésével és házi előállításával. Nem egyszer a
külföldön látott berendezéseket tökéletesítve készítette el itthon. [17]
[19] [30]
Legnagyobb érdeme kétségtelenül az intézet nagyarányú fejlesztése volt. Ő
maga így foglalta össze eredményeit 1904-ben:
"Ha visszapillantunk a múltba, igen meg kell elégednünk a
sorsunkkal, hiszen míg... az intézet 2 szobából állott, addig ma
Budapesten vagy 30 szobából, Ógyallán 25 szobából áll..., míg
1870-ben a személyzet az igazgatóból, 1 asszisztensből és egy
szolgából állott, ma 28 tisztviselőből, 1 mechanikussegédből... 5
tanoncból, 1 laboránsból, 9 szolgából és egy kertészsegédből, tehát
45 emberből áll. - Az intézet költségvetése 1871-től körübelül
13.000 koronáról 1904-ig 190.000 koronára emelkedett...". [19]
Hozzátehetjük, hogy Konkoly nyugalomba vonulásakor, 1911-ben a
Meteorológiai Intézetnek öt gazdagon felszerelt obszervatóriuma, 1438
észlelő állomása (1870-ben 190), 31 kvalifikált tisztviselője és öt
különböző (részben idegen nyelvű) szakkiadványa volt.
A nagyarányú fejlődést Konkoly úgy érte el, hogy a meteorológiát -
hivatkozva annak nagy mezőgazdasági jelentőségére - áthelyeztette a
Mezőgazdasági Minisztériumhoz, és az intézethez csatoltatta a vízügyi
szolgálat csapadékmérő állomásait. 1891-ben megindította az időjárás-
előrejelző szolgálatot, majd kiadatta a térképes napi időjárási
jelentéseket. Mindez alapot adott arra, hogy kérje a költségvetés emelését.
Őmaga is számottevő összegekkel járult a fejlesztéshez. Már 1893-ban
Ógyallára telepítette a földmágneses mérő és regisztráló berendezéseket. A
műszerek számára saját parkjában biztosított nyugodt elhelyezést. Amikor
pedig 1899-ben elérte, hogy Ógyallán egy nagy meteorológiai obszervatóriumot
építsenek, a telket a saját birtokából adományozta az új intézet céljaira.
Ugyanitt rendezett be egy földrengés regisztráló (szeizmológiai)
obszervatóriumot, amelynek műszereit maga tervezte, tökéletesítve az olasz
Vincentini-féle szeizmográfokat. Konkoly kitűnő műszerész műhelyt is
berendezett az Intézetben, itt a tehetséges Klassohn János műszaki tiszt
irányításával 4-5 műszerész tanonc tanulta a finommechanikát. Ez a műhely
egy modern hazai finomműszer gyár csírája lehetett volna. [30]
Meteorológiai munkásságára az intézet új budapesti székházának felépítése
és felavatása tette fel a koronát, 1911-ben. Azzal az érzéssel válhatott meg
a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatói székétől, hogy
évtizedekre biztosította az új tudós nemzedék munkalehetőségét. (Jelenleg is
ez az Országos Meteorológiai Szolgálat központja.) [32]