Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

               A METEOROLÓGIAI ÉS FÖLDMÁGNESSÉGI INTÉZET ÉLÉN

   Az  ógyallai  Konkoly-kúria  parkjában  már 1867-től működött egy folyton
bővülő  meteorológiai  észlelőállomás. Konkoly, bár a légkörtan problémáival
elméletileg  sohasem foglalkozott, már kezdettől fogva támogatta az 1870-ben
megalakított   önálló  M.  kir.  Országos  Meteorológiai  és  Földmágnességi
Központi  Intézet  működését.  Öszinte  barátság fűzte a nála két évtizeddel
idősebb  osztrák  Schenzl  Guidóhoz  (1823-1890),  a magyar meteorológiai és
földmágnességi  intézet  megalapítójához. Schenzl egyébként maga is szívesen
végzett  csillagászati  észleléseket,  ő  indította  meg  Budán (a mai Toldy
Gimnáziumban)  1867-ben  a  nyilvános  pontosidő jelzést, és a meteorológiai
obszervatóriumot  is  felszerelte  néhány  kisebb  távcsővel.  [19] Konkoly,
tapasztalva,  hogy  a  budapesti  észlelőhelyeken  a környező zavaró hatások
miatt már nem lehet földmágneses megfigyeléseket végezni, ógyallai parkjában
biztosított  helyet  a  műszereknek. Három éven át folytak itt a mérések, az
1870-es években.

   A   központi   meteorológiai   és   földmágnességi  intézet  elhelyezése,
felszerelése  és  ellátottsága működésének első két évtizedében igen szerény
volt.  Az  igazgató  mellett  két  tudományos  munkatárs  és  egy kalkulátor
dolgozott,  a  kisegítő munkát egy altiszt látta el. Az intézet irodáinak és
obszervatóriumának elhelyezése is szűkös volt. [29]

   Schenzl  elsősorban  a  meteorológiai  észlelőhálózat, az ország mágneses
felmérése  és  az  éghajlatkutatás  terén  szerzett múlhatatlan érdemeket. A
várható időjárás prognózisának kérdése nem foglalkoztatta, de erre módja sem
volt.  Nem  változott a helyzet nyugalomba vonulása után sem (1886). Talán a
meteorológia   elhanyagolt  helyzete  indította  arra  a  Magyar  Tudományos
Akadémiát  és  az  Intézet akkori felettes szervét, a Kultuszminisztériumot,
hogy   1890.   szeptember   21-én   Konkoly  Thege  Miklóst  nevezzék  ki  a
Meteorológiai  és Földmágnességi Intézet élére. Konkoly valóban beváltotta a
hozzá  fűzött  reményeket:  igazgatóságának  21  éve  alatt nem remélt módon
világszínvonalra fejlesztette az addig elhanyagolt intézetet.

   Amint  életrajízrói  kiemelik,  Konkoly nem volt szakmabeli meteorológus,
érdemei  elsősorban  a  szervezés és fejlesztés terén jelentősek. Ez valóban

          
igaz, és Konkoly nagy érdeme az is, hogy vezető munkatársait igen jól választotta meg. Első aligazgatói: Kurl„nder Ignác (1846-1916) klimatológus és földmágnesség-kutatóként; a sokoldalú Róna Zsigmond (1860-1941) pedig széleskörű szakismeretei mellett mint Magyarország éghajlatának első modern feldolgozója szerzett hírnevet. Róna Zsigmond mellett Anderkó Aurél, Héjas Endre, Marczell György, Raum Oszkát és a nagy tudású Steiner Lajos (1871-1944) munkája nagymértékben hozzájárult a hazai meteorológia és földmágnességi vizsgálatok fejlesztéséhez. Munkájuk alapját, a szükséges eszközöket és lehetőségeket, a külföldi tanulmányokat azonban Konkoly biztosította. Emellett azonban maga Konkoly is foglalkozott a légkörkutatás néhány kérdésével. A meteorok magaslégköri ''Richard-féle szélsebességmérő Ógyalán hatásáról már korábban megemlékeztünk. Foglalkozott azonban a felhők fényképezésével - számos gyönyörű felhőfotóját ma is őrzik -, és szorgalmazta a felhőmagasság-mérések rendszeresítését is. Konkoly nagy súlyt helyezett arra, hogy a meteorológiai állomások a legjobb műszerekkel legyenek felszerelve, és ennek érdekében sokat kísérletezett különböző eszközökkel, azok tökéletesítésével és házi előállításával. Nem egyszer a külföldön látott berendezéseket tökéletesítve készítette el itthon. [17] [19] [30] Legnagyobb érdeme kétségtelenül az intézet nagyarányú fejlesztése volt. Ő maga így foglalta össze eredményeit 1904-ben: "Ha visszapillantunk a múltba, igen meg kell elégednünk a sorsunkkal, hiszen míg... az intézet 2 szobából állott, addig ma Budapesten vagy 30 szobából, Ógyallán 25 szobából áll..., míg 1870-ben a személyzet az igazgatóból, 1 asszisztensből és egy szolgából állott, ma 28 tisztviselőből, 1 mechanikussegédből... 5 tanoncból, 1 laboránsból, 9 szolgából és egy kertészsegédből, tehát 45 emberből áll. - Az intézet költségvetése 1871-től körübelül 13.000 koronáról 1904-ig 190.000 koronára emelkedett...". [19] Hozzátehetjük, hogy Konkoly nyugalomba vonulásakor, 1911-ben a Meteorológiai Intézetnek öt gazdagon felszerelt obszervatóriuma, 1438 észlelő állomása (1870-ben 190), 31 kvalifikált tisztviselője és öt különböző (részben idegen nyelvű) szakkiadványa volt. A nagyarányú fejlődést Konkoly úgy érte el, hogy a meteorológiát - hivatkozva annak nagy mezőgazdasági jelentőségére - áthelyeztette a Mezőgazdasági Minisztériumhoz, és az intézethez csatoltatta a vízügyi szolgálat csapadékmérő állomásait. 1891-ben megindította az időjárás- előrejelző szolgálatot, majd kiadatta a térképes napi időjárási jelentéseket. Mindez alapot adott arra, hogy kérje a költségvetés emelését. Őmaga is számottevő összegekkel járult a fejlesztéshez. Már 1893-ban Ógyallára telepítette a földmágneses mérő és regisztráló berendezéseket. A műszerek számára saját parkjában biztosított nyugodt elhelyezést. Amikor pedig 1899-ben elérte, hogy Ógyallán egy nagy meteorológiai obszervatóriumot építsenek, a telket a saját birtokából adományozta az új intézet céljaira. Ugyanitt rendezett be egy földrengés regisztráló (szeizmológiai) obszervatóriumot, amelynek műszereit maga tervezte, tökéletesítve az olasz Vincentini-féle szeizmográfokat. Konkoly kitűnő műszerész műhelyt is berendezett az Intézetben, itt a tehetséges Klassohn János műszaki tiszt irányításával 4-5 műszerész tanonc tanulta a finommechanikát. Ez a műhely egy modern hazai finomműszer gyár csírája lehetett volna. [30] Meteorológiai munkásságára az intézet új budapesti székházának felépítése és felavatása tette fel a koronát, 1911-ben. Azzal az érzéssel válhatott meg a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatói székétől, hogy évtizedekre biztosította az új tudós nemzedék munkalehetőségét. (Jelenleg is ez az Országos Meteorológiai Szolgálat központja.) [32]
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2021
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.