Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                        A CSILLAGÁSZ ÉS MŰSZERTERVEZŐ

        "Mint  a  legtöbb  magáncsillagdának, az ó-gyallainak eredete is
     onnan  datálódik,  hogy a csillagászatért lelkesedő magánember vesz
     magának  egy többé-kevésbé tökéletes távcsövet, amelyet lakóházának
     terraszára,   balkonjára  állít,  s  eleinte  kedvtelésből,  laikus
     szemmel,  később  mindig  növekedő  buzgalommal  és  szakértelemmel
     vizsgálgatja  az  ég  csodáit."  -  "Egy  4  hüvelykes  [11  cm-es]
     refraktor,  néhány  szerény  óra  s  egy  sextáns... voltak az első
     műszerek,  amelyekhez  egy rövid időn egy délkör is csatlakozott. E
     műszerek az ó-gyallai lakóházam északi oldalán levő balkonon lettek
     felállítva..." [10]

   Ezekkel   a  sorokkal  vázolta  Konkoly  az  1870/71-ben  felszerelt  kis
obszervatóriumának  kezdeteit.  Műszereit  eleinte  főként  angliai cégektől
(John  Browning,  London;  Cooke,  York; Grubb, Dublin), az optikai részeket
pedig a híres müncheni Sigismund Merz, illetve Steinheil műhelyéből szerezte
be.  A  nagyobb  távcsövet  a Konkoly-kúria északnyugati sarkára emelt forgó
kupola   alatt   állította   fel,   a  kisebb  eszközök  -  többek  közt  az
időmeghatározásra  szolgáló  öreg Starke-féle meridiánkör (45 cm-es átmérőjű
szép  fokbeosztású  körrel)  - részben az erkélyen, részben a parkban kaptak
helyet.

   Amikor  azonban  Konkoly 1874-ben egy nagyobb teljesítményű, 10,5 hüvelyk
átmérőjű  (26,6 cm-es) tükrös távcsövet hozatott Browningtól, kiderült, hogy
a  lakóház  nem  alkalmas  a  másfél tonnás műszer elhelyezésére. Ekkor a 22
holdas  park  egyik  régi,  használaton  kívül álló épületét alakította át -
kívül-belül   megerősítve   -   csillagvizsgálóvá.   A   kétszintes   épület
földszintjén   voltak   a   dolgozószobák,   a  fotólaboratórium  és  a  kis
kézikönyvtár,  az  első  emeleten  a  meridiánkör, a tetőre emelt két, utóbb
három  kupola  alatt a távcsövek kaptak helyet. [11] [12] Az évtizedek során
az  építményt  újból  és  újból átalakították, javították, de végeredményben
száztíz  éven  át  ez  maradt  a  mindenkori csillagvizsgáló-törzsépület. Az
1829-ből   származó,   sokszor   átalakított   épületet,  veszélyes  voltára
hivatkozva,  néhány  éve lebontották, de 1990/91-ben eredeti külső alakjában
újra felépítették.

          
Első műszereit még nagyobb cégektől szerezte be Konkoly, de ezeken is sok javítani, tökéletesíteni valót talált. Később már szinte csak az optikai alkatrészeket vásárolta külföldön, míg a távcsövek mechanikáját saját műhelyében maga tervezte és készítette el. A 11 cm-es műszert eladva egy 16,2 cm nyílású Steinheil- Cooke refraktort vásárolt, ez a távcső volt hosszú időn át az ''Az ógyallai obszervatórium 1875-benď0 ógyallai csillagvizsgáló legtöbbet ''(rajz a "Természet"-ből)ď0 használt teleszkópja. Saját műhelyében készítette el a 3 hüvelykes napészlelő távcső (heliográf) tengelyrendszerét, később sok más műszer finommechnikai kivitelezését is. A nagyobb öntvényeket - mintái alapján - a bécsi Joseph Anger cég, vagy egy komáromi műhely öntötte le, a finom megmunkálás az ógyallai műhelyben történt, ahol mindig dolgozott egy- két ügyes műszerész. Gyakran azonban maga Konkoly állt az eszterga vagy a marógép mellé. Ógyallán készült el az 1881-ben eladott Browning-reflektor helyett az új főműszer, a 10 hüvelykes (25,5 cm-es) Merz-Konkoly refraktor is. A szép távcső mintaképe a híres német Repsold néhány nagyobb refraktora volt, de Konkoly sok alkatrészt módosított, tökéletesített. [13] [14] 1904-ben azután még egy 16 cm átmérőjű fotografikus távcsövet (asztrográfot) is felszerelt a nagy refraktorra. (A 16 cm-es asztrográf az 1960-as évekig használatban volt az MTA Budapesti Csillagvizsgálójában, a 10 hüvelykes refraktor pedig, számos átalakítás után, ma is használatban van az MTA Debreceni Napfizikai Obszervatóriumában.) Saját műhelyében készített távcsövei közül a 135 milliméter nyílású napfényképező távcsövet (1908) és egy kis holdfotografáló kamerát (1905) érdemes említeni. [15] Legtöbbet azonban különböző spektroszkópok, spektrográfok szerkesztésével és építésével foglalkozott. Az 1870-es évektől kezdve a nagy látómezejű "meteorspektroszkóptól" a nagy felbontású protuberancia spektroszkópokon át az ultraibolya spektrográfig a legkülönbözőbb színképelemzők készültek a kis műhelyben [15]. Egyik nagyon kis súlyú protuberancia megfigyelő eszközét a jénai Zeiss-cég is lemásolta, sőt azt még az 1960-as években is gyártották! [16]. De tervezett és készített fényképkimérő komparátorokat - egyik típusát a híres drezdai Gustav Heyde gyár sorozatban is készítette! -, órákat, kronográfokat és számos más berendezést is. Konkoly nemcsak jól ismerte a világ nagy műszereit (és a műszerek történetét), de sok csillagászati berendezés előnyeit és hibáit is tanulmányozta. Tapasztalatai és tervezői gyakorlata alapján írta meg 1881-ben híressé vált műszertan-könyvét: "Praktische Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen mit besonderer Rücksicht auf die Astrophysik, nebst einer modernen Instrumentenkunde" (Braunschweig, 1883). Ez a vaskos, 345 képpel illusztrált mű elsősorban gyakorlatias szemléletével vált a távcsőtervezők egyik alapvető kézikönyvévé. Ma is érdekes műszertörténeti forrásmunka.
Ugyancsak nagy sikere volt a csillagászati fényképezésről írott művének, amelyben fotográfiai tapasztalatait tette közkinccsé ("Praktische anleitung zur Himmelsphotographie nebst einer kurzgefassten Anleitung zur modernen photographischen Operation und Spectralghotographie im Cabinet" Halle, 1887.) Fényképészeti ismeretei révén kérték fel, hogy a W. Valentiner szerkesztésében kiadott csillagászati kézikönyv asztrofotográfia fejezetét megírja. (Valentiner, Handwörterbuch der Astronomie, I. köt.: Konkoly "Astrophotographie", 212-304. old. Leipzig, 1897.) Ez a munka is nemzetközi érdeklődést keltett. Fotográfiai kézikönyvét még másfél évtized múltán is mint az egyik legalaposabbat ajánlották. Büszkén '
'Konkoly 16 cm-es (6 hüvelykes) refraktoraď0
emlegette, hogy az asztrofotográfia "nagymestere" a heidelbergi Max Wolf az ő művéből tanult fényképezni. [17] [18] Kevésbé volt sikeres - ma már tudománytörténeti értékű a "Handbuch für Spectroscopiker im Cabinet und am Fernrohr" című munkája (Halle, 1890), talán azért is, mert ilyen jellegű kézikönyv eléggé nagy számban jelent meg minden nyelven. (Konkoly első (műszertani) könyvét először magyar nyelven próbálta kiadni, de három hazai kiadó is visszautasította a felajánlott kéziratot. Ezért jelentette meg munkáit németül.) '
'Konkoly legnagyobb műszere, a 25 cm-es Merz-Zeiss-Konkoly refraktorď0
Érdekes, hogy ámbár Konkoly so- kat kísérletezett a csillagászati fényképezéssel, és a kérdés kitűnő szakértője volt, de saját észlelé- seinek zömét élete végéig vizuáli- san végezte. Ennek egyik oka alig- hanem az lehetett, hogy páratlanul éles szemű, a finom színárnyalatok- ra is érzékeny megfigyelő volt, aki például a halvány csillagszín- képekben több finom részletet kü- lönböztetett meg, mint a korabeli, kis érzékenységű fotonyersanyagok. '
'A kis protuberancia spektroszkóp (balra)ď0 ''és a fotoheliográf vetítő rendszere Az ógyallai csillagvizsgáló, amely már az 1870-es évek végén európaszerte híressé vált, gazdag műszerparkjával hamarosan túlnőtt egyetlen műkedvelő alkalmi érdeklődésének keretein. Mivel több, rendszeres munkát igénylő program is folyt a csillagvizsgálóban, Konkoly saját költségén egy-két asszisztenst, észlelőt alkalmazott. Első (sajátjából fizetett) munkatársa a szorgalmas, fiatal Kövendi Nagy Tamás (1849-1887) volt, 1872-től 1875 őszéig. Öt követte, 1880-ig a német Karl Schrader, majd 1880 és 1883 között az ugyancsak német Hermann Albrecht Kobold (1858-1942), utóbb a tekintélyes, német kiadású, nemzetközi jellegű Astronomische Nachrichten szerkesztője. Az ógyallai magánobszervatórium vitathatatlanul legjelesebb obszervátora azonban Kövesligethy Radó (1862-1934) volt, aki már 1881-től a nyári szünidőt a csillagvizsgálóban töltötte, 1883-1887 között pedig fizetett munkatársként dolgozott ott. Alkalmanként mások is dolgoztak Konkoly mellett hosszabb-rövidebb ideig: Bártfay József Árpád (1865-1937) csillagszín-méréseket végzett 1883 nyarán, Lakits Ferenc (1850-1920) pozíciós méréseket és földrajzi helymeghatározást folytatott 1882 és 1886 között. A parkban elhelyezett meteorológiai műszereket éveken át a helyi iskola tanítói kezelték, külön díjazásért: Weiss Zsigmond, Rosenzweig Jakab, Veisz József, Gyurcsevics Mihály majd a halk, szerény, de példás szorgalmú Farkas Ede. Ezek az "asszisztensek" többnyire a rendszeres napészlelésben is részt vettek. De gyakran találkozunk az ógyallai beszámolókban vendégek nevével is, akik egy-egy észlelésre vagy Konkoly barátaiként jöttek Ógyallára. Amikor Konkoly 1890-ben, a meteorológiai intézet igazgatójaként Ógyallára telepítette az "obszervatóriumi részleget" és a földmágneses műszereket, az intézeti munkatársak gyakran vettek részt a csillagvizsgáló munkájában is: Anderkó Aurél, Marczell György, Róna Zsigmond, Steiner Lajos neve észlelőként a csillagdai jelentésekben is felbukkan. Konkoly korszerűsítette és új, modern vonalú építményben állította fel a Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet felszereléséhez tartozó régi, 4,5 hüvelyk (11,5 cm) átmérőjű távcsövet, és az időmeghatározó passage- távcsövet. Utóbb ezek a műszerek is az ógyallai parkban kaptak helyet. [16] Konkoly Thege Miklós egy kis "házi csillagdát" is berendezett nagytagyosi birtokán - Környe község határában, Tatabányától 15 kilométerre nyugatra -, hogy ha kevés pihenőnapján is nézegetni akarja az égitesteket, itt is rendelkezésére álljon egy műszer. 1904-ben egy 10 cm-es átmérőjű, 98 cm gyújtótávolságú - tehát rendkívül fényerős - objektívet szerelt egy nagyszerű távcsővé, és minden lehetséges segédberendezéssel ellátta a kis műszert. (Ezt 1914-ben - a komáromi bencés gimnáziumra emlékezve - a pannonhalmi apátságnak ajándékozta. Ma az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményének része.)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2021
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.