AZ ÚTKERESÉS ÉVEI
Konkoly Thege Miklós - A család nevét i betűvel ("Konkoli") kell ejteni
(így használta Miklós is), és a kettős családnév közé nem kerül kötőjel -, a
tekintélyes földbirtokkal rendelkező, Komárom megyei középnemesi család
gyermeke, 1842. január 20-án Budán látta meg a napvilágot. Apja, Konkoly
Thege Elek (megyéje jelentős személyisége) és anyja, Földvári Klára, a
reformkor híres alispánjának leánya, gyermeküknek is közigazgatási pályát
szántak. A fiatal Miklós azonban már kisgyermekként is más irányú tehetséget
árult el. Ügyesen rajzolt, jó érzéke volt a zenéhez, legszívesebben azonban
az ógyallai kúria egyik kamrájában berendezett kis műhelyében barkácsolt.
Tizenkét esztendős korában már működő gőzgépet épített, bádogból, fából
és - csizmatalpból; a legérdekesebb azonban az volt, hogy ezen a masinán, a
gépészeket megelőzve alkalmazta a hengertolattyút [5]. Gimnáziumi
tanulmányait magántanulóként otthon folytatta, csupán a vizsgákat tette le a
komáromi bencés gimnáziumban. Benedekrendi tanárairól később is nagy
tisztelettel és elismeréssel emlékezett meg, és talán fiatalkori
benyomásainak köszönhető, hogy utóbb a nagytagyosi magánobszervatóriumának
távcsövét és teljes felszerelését a református Konkoly a pannonhalmi Szt.
Benedek-rendi Főapátság iskolájának ajándékozta.
A Konkoly-család a reformkor haladó szellemű, liberális gondolkodású
nemesi famíliái közé tartozott. Ez a szemlélet egész életét végigkísérte, de
nyugat-európai utazásai során megismerte és elfogadta a felvirágzó polgárság
eszméit, eszményeit is; idősebb korában pedig a "negyedik rend"
követeléseit, a szocialista mozgalmakat is tanulmányozhatta. Ugyancsak az
ógyallai udvarház légköre, az egykori táblabíró világ és a tehetős nemesi
családok hagyománya az előbbiekkel ellentétes viselkedési módot is
kifejlesztett a fiatal Miklósban. Paternális szokásai sokszor váltak az
általa vezetett intézmények előnyére, ám akaratos, makacs fellépése
ellenségeket is szerzett számára és az általa képviselt eszméknek.
Segítőkészsége már fiatal korában megnyilvánult. Tizenhét évesen már
sikeres hangversenyt adott Komáromban a szabadságharc idején elpusztult
katolikus templom újjáépítésére. Ekkoriban zeneművészként tartották számon,
a költő és történész Thaly Kálmán egy korai versében zongoristaként
magasztalta a gyermek Konkoly Miklóst [6, 7]. Népdalokat írt át zongorára,
több csárdás-átirata országszerte játszott és kedvelt zenedarab volt. A 17
esztendős korában komponált "Tücsök csárdást" későbbi feleségének,
"Madarassy Erzsi kisasszonynak" ajánlotta.
Később közeli ismeretségbe került Liszt Ferenccel és a nagy német
zeneművésszel, Richard Wagnerrel is, aki néhány kotta kéziratát Konkolynak
ajándékozta. Idősebb korában nyitányt írt Jókai "Milton" c. drámájához.
Konkoly Thege Miklós a pesti Magyar Királyi Tudományegyetemen kezdte meg
felsőbb tanulmányait, az 1857/58. tanévben, rendkívüli hallgatóként.
Matematikát, kémiát, ásványtant tanult, a legnagyobb benyomást azonban a
kísérletezés találékony mestere, Jedlik Ányos fizikaórái tették rá.
Alighanem itt kapta - egy sikertelen kísérlet nyomán - az első indítékot a
színképelemzés tanulmányozására. Valószínűleg ekkoriban támad fel
érdeklődése, az 1858. évi fényes Donati-féle üstökös látványa nyomán, a
csillagászat iránt is. A következő két félévben szülei kívánságára jogot
hallgatott, de nem nagy érdeklődéssel.
A pesti egyetem akkoriban még szerény lehetőségei nem elégítették ki,
ezért tanulmányait 1860-ban a berlini egyetemen folytatta, ahol J. H. Dowe
(a modern meteorológia egyik megalapozója), J. F. Encke (a kitűnő
csillagász) és H. G. Magnus (a sololdalú elméleti fizikus) voltak oktatói a
természettudományokban. Doktori diplomáját azonban még a jogi karon kapta,
1862-ben. Ezután hosszabb tanulmányutat tett Nyugat-Európában és Angliában,
ahol felkereste a jelentősebb obszervatóriumokat, de meglátogatta a
csillagászati műszerekkel és optikai eszközökkel foglalkozó műhelyeket is.
Bár figyelme egyre inkább a természettudományok felé fordult, nagy
kedvvel és hozzáértéssel foglalkozott a folyami hajózással és a
gőzmozdonyokkal is. Hajógépészi és hajóskapitányi vizsgát tett, majd
mozdonyvezetői képesítést szerzett. Mint fizetés nélküli "címzetes" kapitány
vezette a Dunagőzhajózási Társaság "Rudolf" és "Stefánia" nevű gőzhajóit. Az
akkoriban még szabályozatlan Al-Dunán részt vett a Vaskapu-szoros biztosan
hajózható szakaszainak kijelölésében is [8]. Saját használatára két, jól
használható gőzbárkát épített [9]. Ebben az időben ismerkedett meg a hajósok
és a vasúti személyzet mindennapi gondjaival.
Szülei, rokonai kívánságára 1867-ben elvállalta Komárom megye alispáni
tisztségét, de mint tőle távol álló munkáról, hamarosan lemondott e
megtiszteltetésről. Csak három évtizeddel később lépett ismét a politikai
porondra, amikor 1896-ban Tata országgyűlési képviselőjeként lépett fel. Két
cikluson keresztül (1906-ig) volt a tatai választókerület országgyűlési
képviselője és a közlekedésügyi bizottság tagja. Ekkor már határozott
programja volt: a közművelődés érdekében és a közlekedésügyért szólalt fel.
Képviselőként sikerült elérnie, hogy az akkor már gazdagon felszerelt
csillagvizsgálóját a magyar államkincstár ajándékként átvegye!
Konkoly sokat utazott, tanulmányozta az európai csillagvizsgálókat, az
akkoriban fejlődésnek induló meteorológiai és földmágnességi intézeteket, az
optikai és finommechanikai műhelyek tevékenységét, gyártmányait.
Megismerkedett korának jeles csillagászaival. Elsősorban az asztrofizika
érdekelte, főleg Zöllner és Huggins munkája volt rá nagy hatással. Ekkoriban
ismerkedett meg Hermann Vogellel (1841-1907), a potsdami asztrofizikai
intézet alapítójával. Mindez egyre inkább megerősítette azt az
elhatározását, hogy maga is egy kisebb asztrofizikai obszervatóriumot állít
fel Ógyallán.