A CSILLAGDA ÉPÜLETE
1878 őszén két hónap alatt felépült a kétkupolás Csillagda. A gimnáziumi
épület lépcsőháza fölött, 14 m-rel az utca szintjétől alakították ki a
meridián és a vertikál szobát. Szerencsére, a gimnázium eredeli épülete
statikailag alkalmas volt a bővítésre, elbírta a nagy távcső majd 7 q-ás
állványát és az épületet magát.
A nagyobb kupola átmérője kb. 4 m, ebben helyezkedik el a nagytávcső.
A kisebb kupola átmérője 3 m, ez védi a kisebb távcsövet. Érdekes
apróság, hogy a borravaló már akkor is fontos szerepet játszhatott. A
kupolákat - mint ismeretes - Konkoly asztalosa készítette Ógyallán, majd
Kalocsára jött azt összeszerelni. A jól sikerült munka után borravalót
kérhetett, ami kiderült. Konkoly 1879. május 27-én levélben kér elnézést
Haynaldtól, mint írja "mesteremet megdorgáltam".
Az épülettől balra a tetőn egy, korláttal védett, út vezet a
háromszögelési pontként használt oszlophoz. Ezt használták a földmérési
rendszer pontosításakor, helyzete a meridiánhoz képest 0,5442"-al északabbra
és 1,1362"-al nyugatabbra helyezkedik el. A Csillagda tájolása követi a
gimnáziumi épület tájolását.
Érdekes az épület függőleges tagolása is. A távcsövek alatt a könyvtár,
amit sötétkamrának is használtak, és a dolgozószobák voltak. A szabad
szemmel végzett észlelésekre a tetőn teraszokat képeztek ki, amelyet
"először cementtel nagyon szépen beborítottak, de kiderült, hogy
ezt fa alapra felvinni nem tanácsos. Repedések léptek fel és
szükségessé vált a cement helyett bádoglemezt használni".
Úgy látszik akkor sem ment minden simán...
A Csillagda tevékenysége egyre bővült, már Braun is több javaslatot tett
a bővítésre. 1882. október 17-én kelt levelében azt javasolja, hogy a
Csillagda részére egy kis 6 vagy 61/2"-os reflectort kellene beszerezni,
amihez új kupolát kellene emelni. Ez lenne az alap a komolyabb tudományos
munkához, mert - mint Braun írja -
"ismeretem szerint az egész Német-, Oroszországban és
Ausztriában sehol sincs ilyen.".
Ekkor ismét felújulhatott a Konkoly-Braun vita is. E levelében Braun
kitér arra is, hogy miért javasolt ő - Konkoly ellenében - az alapítás
idején refraktort. Érvelése helyes, valóban főműszerként refraktort kellett
beszerezni, mert az optikailag erősebb, megbízhatóbb. A reflector elsősorban
színképelemzési célokra jobb, hátránya, hogy tükrét 3-5 évenként újra kell
ezüstözni.
A bővülés mégsem ebben az irányban történt. Az alapító Haynald Lajos
1891-ben elhunyt, bár utódai is sokat áldoztak a Csillagdára, bőkezüségben
mégsem vehetik fel vele a versenyt. Az épületet 1894-ben két új szobával
bővítik.
Az adományozó Császka György kalocsai érsek 1893. július 12-én jóváhagyta
a tervezett bővítés költségvetését. A terveket Husszy György uradalmi mérnök
készítette el, és már 1894. március 5-én az új igazgatói szobát és a műhelyt
át is adják.
Így alakult ki a Csillagda épülete, amelyen az államosításig -
ismereteink szerint - nem is történt változás.