Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                         A NŐTÖRTÉNETÍRÁS IRÁNYZATAI
 
   Jóllehet, a történelem során mindig a nők tették ki az emberiség felét, a
gazdaság-,   politika-   és   eszmetörténeti   kutatások   alkalmával  az  ő
történetüknek feltárása mégis háttérbe szorult. [1] A különböző történetírói
irányzatok  és iskolák képviselői a haladás antropocentrikus képét dolgozták
ki,  és  a  nők  történeti  helyzetének  evolúcióját  is ebből a szempontból
vázolták. [2] A nők történetének megismerése csakis oly módon képzelhető el,
hogy  fel  kell  tárni  azokat a - hagyományosan nem vizsgált - területeket,
ahol  a  nők  "előtűnnek".  Miként  a  francia  Annales iskola (1929) tagjai
előirányozták,  a magánszféra vizsgálata szükséges például ahhoz, hogy a nők
történetét  feltárjuk.  Világszerte az 1960-as évektől bontakoztak ki efféle
történetírói  törekvések,  és  ma  is  tart  a  megfelelő  metodológia és az
értelmezési   keretek   kidolgozása,  illetve  a  források  számbavétele  és
értelmezése.

   Miként  a  barcelonai  történésznő,  Mary  Nash írta, az egyik lehetséges
kutatási   irány  a  -  valamilyen  szempontból  -  híres  nők  történetének
összefoglalása.    A   környezetükből   kiemelkedett,   koruk   asszonyainak
életútjától  eltérő  sorsot megélt nők története mindenkor nagy érdeklődésre
tartott  számot  az  olvasók  körében. E kutatások ugyan fontosak és érdekes
eredményekkel  szolgálnak,  ám  csak  kevéssé  alkalmasak arra, hogy egy-egy
korszak  nőiről  általában  információkat  szerezzünk.  [3]  Az  egy-egy  nő
részletes életrajzát érintő kutatások jelentik a nőtörténeti kutatások másik
irányát,  de  ennek  ugyanazon  hátrányait  emelhetjük  ki,  mint  az előbbi
törekvéseknek.

   Nyugaton   az   1960-as   évekig,  Magyarországon  esetenként  napjainkig
(általánosan   a  80-as  90-es  évek  fordulójáig)  dominált  a  hagyományos
nőtörténet-írás, amelyben domináns volt a politikai fókuszálás. A nőnevelés,
a  választójogi  mozgalom  és  a női munka történetének vizsgálata sorolható
ide.  Később  az  ú.  n.  kontributív  irányzat bontakozott ki (Gerda Lerner
kifejezésével élve), amely során a történészek azt próbálták feltárni, mivel
járultak  hozzá  a nők a történelmi fejlődéshez. A nőmozgalmak, női jogokért
vívott harc leírása tartozott ide például.

   Napjainkban  az  egyre  több  történész  által követett új irányzat a nők
történetének   feltárását   más,   megújult  történeti  tárgyú  diszciplínák
eredményeiből   és   módszereiből   merítve,   az   antropológiával   szoros
kapcsolatban  végzi.  A  nő  mint társadalmi kategória jelenik meg e keretek
között,   és   az  interdiszciplináris  kutatások  a  nő  helyzetét  a  maga
komplexitásában mutatják be, kiemelt figyelmet fordítva a férfi-nő kapcsolat
különböző árnyalataira, megjelenési formáira. [4]

   A   történelem   egészéhez  hasonlóan  a  természettudományok  történetét
tárgyaló  művekből  is legtöbbször kimaradtak a nők. Pedig az Arisztotelész,
Kopernikusz,  Newton,  Einstein és még néhány kiemelkedő férfi tudós nevével
fémjelzett   tudománytörténet  túlságosan  egyoldalú  bemutatása  azoknak  a
folyamatoknak,  amelyek  lassan  -  és sokszor nehezen - vezettek el egy-egy
jelentős  tudományos felfedezéshez. [5] A nagy horderejű felfedezéseket tévő
kevesek  mögött  sok  ezren  voltak  és vannak ma is olyanok (férfiak és nők
egyaránt),    akik    megfigyeléseikkel,   számításaikkal,   kísérleteikkel,
ötleteikkel  hozzájárultak a tudományok fejlődéséhez, a kimagasló eredmények
megszületéséhez. Így van ez a csillagászattal kapcsolatosan is.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.