Buzás Inez:
A NEMZETI ALAPTANTERV CÉLRENDSZERE A "MŰVÉSZETEK" MŰVELTSÉGI
TERÜLET "ÉNEK-ZENE" RÉSZTERÜLETÉNEK SZEMSZÖGÉBŐL
A magyar oktatásügy számára az utóbbi évek legnagyobb kihívását a
Magyarországon lejátszódott társadalmi, politikai változások jelentették,
amelyek alapvetően átalakították a közoktatás szerkezetét és ennek
következtében tartalmát is. Az egységes iskolaszerkezet megszűnésével a
kötelezően tanítandó egységes tartalom is tarthatatlanná vált. Az 1995 őszén
elfogadott új Nemzeti Alaptanterv nem hagyományos értelemben vett tanterv,
hanem alap a helyi tantervek és tantárgyi programok számára. Új vonása, hogy
központi tantervi szabályozás helyett - igazi "core-curriculumként" -
sokféle helyi tanterv kidolgozásához ad alapot, közös követelményeket;
évfolyamokra lebontott követelmények helyett nagyobb életkor szakaszokra
(1-6. és 7-10.) megfogalmazott követelményeket; tantárgyak helyett
időarányokat jelöl meg.
Mindez teljesen új környezetet jelent iskolai ének-zene tanításunk
számára. Ehhez az oktatási struktúra és tartalom összefüggésében kell
újragondolnunk zenei nevelésünk alapkérdéseit, vagyis azt, hogy mit, mikor,
miért igen és miért nem, hogyan és hogyan ne tanítsunk az iskolában.
Szakdolgozatomban a NAT ének-zene részterületére vonatkoztatott
célrendszerét elemeztem, ezzel a helyi tantervek adta nagyobb szabadsággal
való élni tudást, a helyi tantervek készítését, alkotó adaptálását, illetve
a helyi zenei tantervek írását szerettem volna előkészíteni, tudatosabbá
tenni.
A NAT elemzésében a legtöbb tanulsága egy olyan jellegű megközelítésnek
lehet, amely rendszerként kezeli azt. Ez konkrétan a pedagógiai célok,
tartalmak és követelmények közti összhangot jelenti. A rendszerszemléletű
elemzés szükségessé teszi az általános célrendszer és tantárgyi célrendszer
összevetését. Azaz annak vizsgálatát, hogy az általános célok, feladatok és
követelmények (közös követelmények) konkretizálódnak-e a tantárgy(ak)ban és
érvényesül-e a tartalmi egység. Az elemzést a következő lépésekben lehet a
leggazdaságosabban megoldani:
1. az általános nevelési célok összevetése a tantárgyi célokkal,
2. a közös követelmények összevetése a tantárgyi követelményekkel,
- az általános fejlesztési és részletes követelmények összevetése,
- a közös és általános fejlesztési követelmények összevetése,
- a közös és részletes követelmények összevetése.
3. az általános célok és a közös követelmények összevetése,
4. a tantárgyi célok, követelmények egymáshoz való viszonyának feltárása,
- a tantárgyi célok és általános fejlesztési követelmények viszonya,
- a tantárgyi célok és részletes követelmények viszonya.
Érvényben lévő tantervet többféle kutatási módszer, módszeregyüttes
alkalmazásával lehet vizsgálni, ebben az esetben ugyanis a rendszerszemlélet
érvényesítése mellett a megvalósíthatóság feltételeit és a megvalósulás
szintjét is elemezhetjük. Elemzésem tárgya, a NAT azonban csak 1998-ban
kerül bevezetésre. Ezért itt a tartalomelemzés kutatási módszerét alkalmazom
a dokumentum célrendszerének vizsgálatában.
1. Az általános nevelési célok és a tantárgyi célok összevetése
(a) Az általános célokról
A nevelés tartalmának kérdése az, hogy mire, milyenné neveljük a
felnövekvő generációt, ez a világon mindenütt napjaink egyik legsúlyosabb
gondja. A NAT az oktatás tartalmi feladatait körvonalazza, szándékosan nem
írja elő a nevelés tartalmait. Csupán az tartandó szem előtt, hogy az iskola
nevelési koncepciója nem lehet ellentétes a NAT-ban képviselt általános
elvekkel.
(b) A tantárgyi célokról
A NAT Művészetek műveltségi területének bevezetése többek között az ének-
zene oktatás "tantárgyi" céljait is tartalmazza. E tantárgyi célok: az aktív
befogadás, a reprodukálás és az alkotás, azaz a zenei alkotások, az
esztétikum befogadására való képesség.
(c) Az általános nevelési célok összevetése a tantárgyi célokkal
Elsőként arra voltam kíváncsi, hogy a tantárgyi célok valóban
illeszkednek-e az általános célokhoz. A tantárgyi célok lényegében
egybecsengenek a Kodály-koncepcióval, melynek két sarkalatos pontja: a
gyermeknek tiszta művészeten kell nevelődnie, ill. mindenekelőtt zenei
anyanyelvet (népdalokat) tanítsunk az anyanyelvvel egyidőben. Kodály
koncepciójának éppen az a lényege, hogy a zenének nem magáért a zenéért,
hanem a legteljesebb ember kialakításáért kell fontos helyet biztosítani
nevelési rendszerünkben. Az általános célok ugyancsak a tanulók
személyiségének kibontakoztatását állítják középpontba. A tantárgyi célok
tehát teljes mértékben beépülnek az általános célokba. Pl.: Európához
tartozásunk erősítését szolgálja az európai kultúra kincseinek befogadása,
reprodukálása, esetleg alkotása.
Ezután azt néztem meg, hogy különböző szempontok szerint mi jellemző az
általános és a tantárgyi célokra külön-külön, ill. ugyanezen szempontok
szerint összhangban vannak-e egymással e célok. Most csak arra térek ki,
hogy egységes-e a NAT célrendszere. Az általános célokban megjelenített
értékeket a NAT "Értékek" bizottsága gyűjtötte össze és rendszerezte.(ld.
NAT - első fogalmazvány. Székesfehérvár, 1990.) Az ének-zene tanításának
célja egy nyitott zenei kultúra megalapozása, az elérendő érték pedig a
zenei intelligencia. Különböző hozzárendelések azt igazolták, hogy az
általános célokban képviselt értékekhez illeszkednek a tantárgyi célokban
képviselt értékek. Pl.: A zenei emlékezőképesség a tudással, műveltséggel
kapcsolatos értékek szolgálatában áll. E két értékcsoport tehát egymással
rokon.
Az iskola funkciói hasonlóképpen fejeződnek ki az általános és a
tantárgyi célokban. Itt a Zrinszky László által leírt négy iskolázási
funkciót vettem alapul. Ezek közül csak a munkaerőképző funkció nem jelenik
meg közvetlenül a NAT célrendszerében. De az általános alapképzésnek nem is
lehet feladata a szakirányú képzés.
B. S. Bloom amerikai pszichológus és pedagógus munkatársaival koherensen
modellálta és rendszerezte a tanulás szempontjából - a személyiséget
kibontakoztató, teljes tanulás érdekében - lényeges személyiségvonásokat. A
tanulási célok taxonómiájában a pedagógiai célok három körét határozta meg.
Ezek: az értelmi (kognitív) szféra, az érzelmi-akarati (affektív) szféra és
a mozgásos elemeket is tartalmazó (pszichomotoros) szféra. Ezt a
rendszerezést vettem figyelembe, amikor azt vizsgáltam, hogy az egyes
általános ill. tantárgyi célok a személyiség melyik aspektusát, a pedagógiai
célok melyik körét emelik ki. Míg az általános célok a kognitív szférát
hangsúlyozzák, addig a tantárgyi célok a pszichomotoros szférát emelik ki
leginkább. Ez az eltérés azzal a tantárgyi sajátossággal indokolható, hogy
az ének-zene tanításának-tanulásának célja az, hogy minél több ember legyen
zeneileg érzékeny, és lehetőség szerint minél több ember vegyen aktívan
részt a zenélésben. A célok belső arányait tekintve az általános célok
között a személyiség legteljesebb kibontakoztatása az elsőrendű cél, a
tantárgyi célok között pedig az aktív befogadás, hiszen a tanulókat
elsősorban zeneművekkel kell megismertetnünk. Ezek képezik alapját a zenei
ismereteknek. A zenei ismeretek gyakorlás útján fejlődnek készségekké, hogy
aztán a megszerzett készségek birtokában a tanulók mindig újabb zeneműveket
ismerhessenek meg. Márpedig a zenehallgatás a zenemű érzelmi hatásai miatt
nélkülözhetetlen személyiségfejlesztő eszköz.
2. A közös követelmények és a tantárgyi követelmények összevetése
A NAT a követelmények rendszerével szabályozza a 6-16 éves korosztály
nevelésének, oktatásának tartalmát. A követelményekben a tanítás-tanulás
folyamatával és eredményeivel kapcsolatos elvárások fogalmazódnak meg. A
NAT-ban a követelmények három különböző szinten jelennek meg, a közös, az
általános fejlesztési és a részletes követelmények szintjén.
(a) Az általános fejlesztési követelmények és a részletes
követelmények összevetése
A NAT műveltségi területenként, azon belül részterületenként tartalmazza
a terület főbb céljait, feladatait, általános fejlesztési és részletes
követelményeit. A követelmények e két szintje orientálja az iskolákat,
pedagógusokat helyi tantervük tantárgyi rendszerének és annak súlypontjainak
kialakításakor, ill. időkereteik meghatározása során.
Ezért szakdolgozatom egyik leglényegesebb pontja a követelmények 2. és 3.
szintjének: az ének-zene oktatás általános fejlesztési és részletes
követelményeinek összevetése.
E követelmények egyaránt a tanulókat állítják középpontba, ezért fontos
szempont az, hogy a különböző követelmények egyeznek-e a személyiség
aspektusainak kiemelésében. A követelmények összességét mindkét fejlesztési
szakaszban és mindkét szinten az jellemzi, hogy a pszichomotoros szférát
hangsúlyozzák legjobban. Pl.: Az első 6 évfolyam egyik általános fejlesztési
követelménye: "Dalosjátékok mozgással", a 4. évfolyam egy részletes
követelménye: "Dalritmus hangoztatása".
A másik kérdés, hogy az általános fejlesztési és a részletes
követelmények egyformán építenek-e az adott korosztály életkori
sajátosságaira. Ehhez a NAT bevezető részében felsorolt életkori
sajátosságok szolgáltak kiindulási alapként. Ha adódtak is különbségek a két
szint követelményei között a fenti szempontból, ezeknek a követelmények
különböző csoportosítása miatt nincs jelentőségük.
A tananyag nemcsak tartalmával, hanem elrendezésével is befolyásolja a
tanítás-tanulás folyamatát, amennyiben figyelembe vesz számos, mindenekelőtt
tudományos, tartalmi, logikai, pszichológiai, pedagógiai szempontot. A
művelődési anyag helyes elrendezése, struktúrája esetén az ismeretek
mélyülnek, tartalmilag bővülnek, a jártasságok, készségek gyorsabban,
biztosabban alakulnak, a tanulást könnyíti a transzfer, a generalizáció.
A tananyag-felépítés szempontjából oly módon tehetünk különbséget az
általános fejlesztési és részletes követelmények között, hogy míg az
általános fejlesztési követelmények csak a műveltségi terület lehetséges
fejlesztési irányait írják le, addig a részletes követelmények a tanítandó
tartalmakat, az azokhoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat, és a mindenkitől
elvárható teljesítményeket is. Ez utóbbi esetben tehát 3 szint vertikális
(szinten belüli) és horizontális (szintek közötti) felépítésének, egymásra-
épülésének kell egyeznie. Ez adhat magyarázatot arra, hogy az általános
fejlesztési követelmények szinte teljes mértékben egymásra épülnek. Pl.: "A
belső hallás folyamatos fejlesztése" a követelmény az első 6 évfolyamon, és
"A belső hallás továbbfejlesztése a műzene többszólamúságával" a követelmény
a 7-10. évfolyamon. Ugyanez a részletes követelményekről kevésbé mondható
el. A 3 szint követelményei ugyan néhány kivétellel megfeleltethetők
egymásnak, pl.: a 9-10. évfolyam egyik minimális teljesítménye: "Tudjon
ismert, egyszerű dallamokat lejegyezni", fejlesztési követelmény "A tanult
hangnemekben való íráskészség fejlesztése", és tananyag az "Ismert dallamok
írása a tanult hangnemekben". A részletes követelmények vertikális egymásra-
épülése azonban nagyon sok kívánnivalót hagy maga után mindhárom szinten.
Pl. egy 8. évfolyam végi fejlesztési követelmény a "Hangközök tiszta
éneklése", ehhez képest visszalépés a következő 10. évfolyam végi
fejlesztési követelmény: "Ismerje fel a hangközöket írott kottában".
Erre magyarázat, hogy a tartalmi szabályozás funkciójának - a NAT
koncepciójának érvényesítése megköveteli a koherens, szisztematikus
felépítést a tanítási tartalom tekintetében, ugyanakkor az önálló
alkalmazást szinte kikényszerítő, a hagyományos tantervtől eltérő hiányok
nem teszik lehetővé a tananyag "egymásmelletti" és "egymás utáni"
kapcsolatait, a "hézagtalanságot" és a fokozatosságot maradéktalanul
megvalósító tantervi organizmus kialakítását.
Elemzésemben fontos helyet tölt be annak vizsgálata, hogy az általános
fejlesztési követelmények milyen részletes követelményekben
konkretizálódnak, ill. valamennyi részletes követelmény illeszkedik-e
valamelyik általános fejlesztési követelményhez. Az általános fejlesztési
követelmények szakaszolását és a tananyagrészeket alapul véve minden
részletes követelmény megjelenik egy általánosabb megfogalmazásban az
általános fejlesztési követelmények szintjén. Pl. egy 4. évfolyam végi
részletes követelmény (a tananyagban) a "Hangszerek hangszínének hallás
utáni felismerése", ennek megfelelője a 6. évfolyam végén az általános
fejlesztési követelményekben: "...tapasztalatok gyűjtése a hangszínről...".
Azonban nem minden általános fejlesztési követelmény konkretizálódik a
részletes követelményekben. Pl. ilyen az első 6 évfolyamon a "Tartott hang
melletti elmozdulás" általános fejlesztési követelménye.
Végül is levonható az a következtetés, hogy a NAT "tantárgyi"
követelményei az ének-zene részterületen egymásra épülnek és olyan szélesebb
összefüggésekhez kapcsolódnak, mint a tananyag struktúrája, a tanulók
életkora, tudásuk fejlődése, a szintek hierarchiája.
(b) A közös követelmények és a tantárgyi követelmények összevetése
A közös és a tantárgyi követelmények szorosan kapcsolódnak egymáshoz,
minden általános fejlesztési és részletes követelmény illeszkedik a
kereszttantervek követelményeihez, bár nem minden közös követelmény bontható
le tantárgyi követelménnyé túlzott konkrétsága vagy más fejlesztési iránya
miatt. Ilyen pl. a következő: "Ismerjék meg az európai egység erősödésének
jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak
életében".
A közös és tantárgyi követelmények tartalma közti különbség magyarázatot
ad arra is, hogy miért más a személyiségkomponensek hangsúlyrendje az
egyikben, és miért más a másikban.
A tartalom feldolgozása a kereszttantervekben ugyanis inkább a kognitív
szférát érinti, a képességek, készségek fejlesztése, a kompetenciák,
készségek a tantárgyi követelményekben a pszichomotoros szférát.
3. Célrendszer és követelményrendszer
A rendszerszemléletű oktatás szükségessé teszi, hogy a célrendszer
céljainak összevetésén, ill. a követelményrendszer követelményeinek
összevetésén túl sor kerüljön a célok és követelmények egymáshoz való
viszonyának vizsgálatára.
(a) Közös követelmények és általános célok
Elemzésem szerint a kereszttantervek a célokban meghatározott
személyiségképpel összhangban mintegy kiemelik, hangsúlyozzák a
célrendszernek a személyiség kibontakoztatásával összefüggő megállapításait.
A közös követelmények és az általános célok által megjelölt értékek egyaránt
egy humanista, demokratikus európai értékrendet képviselnek. Végül az iskola
funkciói közül a szocializációt-perszonalizációt és a kulturális funkciót
emelik ki.
(b) Tantárgyi követelmények és tantárgyi célok
A követelmény, a követelményrendszer önmagában csak önérdekűen
vizsgálható. Elemzése érdemi eredményt akkor hozhat, ha a szempontok,
tények, problémák és következtetések az "ÁLTALÁNOS" és a ténylegessé válás
további szintjein egyre valóság-közelibb "KONKRÉT" fókuszában állnak. A
kérdés tehát az, hogy a követelmények megvalósítása útján az ének-zene
"tantárgy" által felvállalt célok megvalósíthatók-e, a célok
követelményfedezete meggyőző-e. A tantárgyi célok - a befogadás, a
reprodukálás és az alkotás - a részletes követelményekben maradéktalanul
megjelennek, ám az általános fejlesztési követelményekben nem történik meg
az alkotás céljának lebontása. A személyiségkoncepció szempontjából a
tantárgyi célok és a tantárgyi követelmények egyöntetűen a pszichomotoros
tanuláshoz kapcsolódnak leginkább.
Az ének-zene oktatás célrendszerével kapcsolatos elemzésemben a
tartalomelemzés módszerével főképpen a követelmények dokumentum általi
értelmezését, a strukturáltságot és a célrendszer egyes elemei közötti
viszonyt vizsgáltam. Az elemzés e redményei a következők:
- Az ének-zene oktatásának tantárgyi céljai illeszkednek a NAT általános
céljaihoz.
- A közös és tantárgyi követelmények egymással összefonódnak.
- A közös követelmények és az általános célok teljes összhangban állnak
egymással.
- A tantárgyi célok követelményfedezete is meggyőző.
A Nemzeti Alaptanterv tehát következetesen és konkrétan végigvezeti a
követelmények rendszerét a céloktól az Ének-zene részterület közös és
sajátos, általános fejlesztési és részletes követelményeiig.
A NAT céljaival, szellemével összhangban álló lényegi megfelelés
érvényesítése a dokumentumot jól ismerő, céljait, funkcióit, összefüggéseit
értő, mélyen gondolkodó, rugalmas, alkotó megoldásokat alkalmazó
pedagógusokat, iskolafenntartókat és ás partnereket kíván.
Sem tartalmi, sem nevelési vonatkozásban nincs sok új a NAT
követelményrendszerében az Ének-zene részterületén. Egyrészt tartalmilag
olyan értékes, minden részletében kidolgozott koherens egész a Kodály-
koncepcióra épített zenetanítás anyaga, hogy az egy ezredfordulós
zenepedagógia újító törekvései számára is örök értékű, és így korszerű
tudott maradni. Másrészt a maradandó értékhez hozzá kell és lehet tenni a
szintén értékes újakat, ha az őrzők általában az ÉRTÉK-re és nem csupán a
szűken értelmezett KODÁLYI-ra nyitottak. Nevelési szempontból azért nem
jelent igazán újat a NAT, mert követelményei a személyiség kibontakoztatását
tűzik ki célul, s ez találkozik a Kodály-koncepciónak a "zene nélkül nincsen
teljes ember" gondolatával.
Következtetésképpen a közoktatás zenetanítási csődként emlegetett
jelenlegi helyzetén nem tartalmi és szemléleti megújulás tudna most
segíteni, hanem az a tanítási attitűdváltás és szaktárgyi koncepcionális
megújulás, amely képes megláttatni a szűk tantárgyin túli összefüggéseket
is, amely képes érvényesíteni a szaktárgyi érdekeket az iskolai nevelésben,
amely nyitott a tantervelméletre, didaktikára és mérésmódszertanra.