A PÁRDUC
1.
A Párduc egy profi bérgyilkos volt. Senki sem ismerte módszereit,
esetleges társait, de legendák keringtek róla, hogy bárkit megtud ölni úgy,
hogy még csak nem is tartózkodik a helyszínen. Az FBI nem hitt a
legendáknak, de ennek ellenére sem tudtak soha, egyetlen gyilkosságot sem
rábizonyítani.
Azon az estén egy népszerű ember meggyilkolása volt a feladat. Az illető
egykor a Nagytiszteletű Szindikátus pénztárosa volt s mint az ilyenek,
elegendő adat birtokában volt ahhoz, hogy lebuktassa az egész
bűnszövetkezetet. Az FBI embereinek sikerült valahogyan becserkészni a
fickót és ő hajlandó volt üzletet kötni a Legfőbb Ügyészséggel.
Ezt a koronatanúnak ígérkező urat egy lepusztult, kuplerájból szállodává
átalakított épületben őrizték és a legnagyobb titkolódzás ellenére is szinte
mindenki, akit érdekelt, tudta, hol vannak.
A Párducnak nem volt nehéz dolga. Elhelyezkedett a szemben lévő épület
tetején, összeszerelte fegyverét, belenézett távcsövébe és leült az egyik
kémény tövébe.
Elővett egy könyvet és olvasni kezdett.
2.
Az egyik, kissé elhagyatottnak tűnő kocsmában a csapos a kötényébe
törölte sörtől nedves kezeit.
- Ritkán jársz ide. Vidéken dolgozol? - kérdezte, amikor már elég
száraznak érezte mindkét kezét.
- Nem, dehogy. Még nem találtam olyan munkát, ami nekem is tetszene -
válaszolta a Párduc és lenyalt egy kevés habot a korsó pereméről. -
Semmittevő vagyok.
Még váltott néhány szót a csapossal, megitta a sört és elment a
legközelebbi moziba. Vett két jegyet a nyolcórási filmre, azután kiment a
mozi elé.
- Elnézést a zavarásért. Két jegyem van erre a filmre, de mint láthatja,
egyedül vagyok - szólította meg a popcorn-árus lányt. - Nem jönne be velem
megnézni a filmet?
- Köszönöm a meghívást, de a film végéig nem mehetek el innen -
válaszolta illedelmesen a lány és bocsánatkérően nézett a Párducra.
Egyedül nézte végig a filmet.
3.
Eközben teljesen besötétedett. A Párduc becsukta a könyvet. Felállt,
kinyújtóztatta elgémberedett tagjait és visszament a falhoz. Lehajolt
távcsöves puskájáért, beállította az irányzékot és a szemben lévő szálloda
egyik ablakára irányította. Természetesen be voltak húzva a függönyök, de a
Párducnak ez nem jelentett akadályt. Kitámasztotta a fegyvert és
sporttáskájából kivett egy infraszemüveget. A legkisebbre állította a foton-
sokszorozót és ismét a puskához hajolt.
Először a szobát megvilágító lámpa villanykörtéjét lőtte ki és abban a
pillanatban, amikor kialudt a fény, sorban, balról jobbra haladva mindenkit,
aki a szobában tartózkodott. Majd erősebbre állította az infraszemüveget és
mikor meggyőződött róla, hogy már senki sem él, szétszedte fegyverét,
bepakolta a táskába és hazament.
4.
Fél tíz után néhány perccel lett vége a filmnek. A Párduc még
beszélgetett egy kis ideig az eladólánnyal, azután betért egy közeli bárba.
Nem rendelt semmit, csak megkérdezte az egyik felszolgálótól a pontos időt
és már indult is haza.
5.
A postás reggel egy vastag borítékot nyújtott át a Párducnak. Ő ledobta
az asztalra és visszafeküdt az ágyra. Nem volt kedve felkelni.
Két óra múlva megcsörrent a telefon. A Párduc felvette, de nem szólt
bele.
- Én vagyok az - hallatszott a kagylóból. - A pénz felét hagyd az
asztalon és repülj el a tizenegyes géppel Torontóba. Ott találkozunk. Nagyon
fontos, hogy egyenesen a reptérre menj. Az FBI végig a nyomodban lesz, de ez
ne zavarjon. Ha megérkeztél, vegyél ki egy szobát és hagyd a címet a
Flamingo-ban.
- Mikor induljak?
- Most azonnal. Én a Fifth Avenue-n megyek, te az ellenkező irányba
indulj el!
- Egy kicsit hiányzol. Szeretnélek néha látni.
- Ez most egy ideig most megint lehetetlen. Talán egy év múlva - mondta a
Párduc és nagyot sóhajtott.
Ekkor már második éve nem láthatta ikertestvérét.
Ted Clever