Dimenzió #17

Antigravitációban

(irodalom, sci-fi, csillagászat, paratudomány)

                                  MEGHÍVÁS

   Fred  Williams  egy  középosztálybeli,  rosszul kereső, sokadrangú kutató
volt  egy  majdnem  hogy  névtelennek  számító kutatóintézetben. Éppen ezért
találta  nagyon furcsának, amikor egyik reggel egy nagyon szépen kidíszített
meghívót talált a postaládájában.

   - Az  Edgar  Hillary Kutatóintézettől jött.  Ugyan miért küldenének nekem
meghívót? - morogta magában, miközben visszacsoszogott a hálószobába.

   - Mi az drágám? Számla? - kérdezte felesége az ágyból.

   - Nem,  dehogy! Miket képzelsz te? Ez egy meghívó az ország  legrangosabb
kutatóintézetétől  -  válaszolta,  mintha  ez  teljesen természetes lenne. -
Mindjárt felolvasom.

   Mr. Williams!

   Ezúton   szeretnénk   önt   meghívni,   hogy   részt   vegyen  egy  olyan
kutatómunkában,  melynek  célja nem kisebb, minthogy gyökereiben változtassa
meg  az emberek életét. A nemzet legnagyobb tudósai fognak összegyűlni, hogy
tanulmányozhassák  az  emberi szervezet legrejtettebb titkait. Megjelenésére
feltétlenül   számítunk.   Ha   esetleg   más   irányú  elfoglaltsága  miatt
akadályoztatva  lenne,  kérjük, idejében jelezze, hogy a kísérletet későbbre
halaszthassuk,  mert  az  ön  megjelenésének hiánya teljes mértékben kizárja
munkánk folytatásának lehetőségét.

   A  meghívó  tartalmazta  még  a helyet és időpontot, továbbá felsorolta a
meghívott vendégek neveit.

   Fred  volt  az  egyetlen,  akinek semmilyen titulus sem állt a neve előtt
vagy  után. Rajta kívül a legkisebb rangú meghívott is egyetemi docens volt,
a  többiek  meg  még  ennél  is  hangzatosabb  címekkel  rendelkeztek, de ez
egyáltalán nem befolyásolta Fred-et.

   - Egy  ilyen  meghívást sértés lenne visszautasítani - mondta a  felesége
aki  arra  gondolt,  hogy  esetleg  előléptetés  és  fizetésemelés is lesz a
dologból.

   - Tudom  -  válaszolta Fred. - Teljes mértékben tisztában vagyok  majdani
látogatásom  jelentőségével.  Ezt  a  meghívást  semmiképpen sem utasíthatom
vissza. Jelenleg még nem vagyok olyan helyzetben.

   Kijelentésével  ellentétben Fred Williams úgy érezte, nagyon fontos ember
lett,  hiszen  csak  kivételes  személyeknek  adatik  meg,  hogy  az  ország
legrangosabb  kutatóival,  sebészeivel, tanáraival dolgozhasson együtt. De ő
igen.  Fred  Williams nem akárki! A legnagyobbaknak szükségük van rá, hiszen
szó  szerint  megírták  neki.  Nélküle  el sem tudják kezdeni a munkát. Az ő
személye nélkülözhetetlen!

   Fred  annyira  belelovalta  magát  a fennkölt gondolatokba, hogy teljesen
elfeledkezett jelenlegi munkahelyéről.

   - Egyenes  út  a  karrier  felé.  A  határ  a  csillagos  ég! - kiáltotta
feleségének, miközben átöltözött.

   Mintha munkatársai is megváltoztak volna körülötte. Úgy tűnt, ő került az
érdeklődés  középpontjába,  bár  ezt  ügyesen próbálták titkolni, pedig Fred
észrevette, hogy főnöke mintha egy kicsit fejet hajtott volna előtte, amikor
meglátta őt belépni az irodába.

   - Vennem  kellene  egy  autót és néhány új ruhát - ábrándozott  tovább az
ebédnél. - Mégsem állhatok ilyen szakadtan tudóstársaim elé. Még azt hinnék,
hogy  rosszabb vagyok náluk. Pedig jól tudják, hogy ez nem így van. Nélkülem
semmire  sem  mennek.  Az ország legjobbjai nélkülem semmik. Apró porszemek.
Majd én megmutatom nekik ki az, akinek esze is van.

   Egyre jobban felpörgette magát.

   Amikor  végre  elérkezett  a  várva-várt nap, Fred készen állt arra, hogy
legjobb  tudása  szerint  betölthesse  kiemelkedő  pozícióját. Vadonatúj új,
részletre   vásárolt   autóval   érkezett   Bostonba.  Szintén  új,  hófehér
szmokingban lépett be az Edgar Hillary Kutatóintézet kapuján.

   Örülök,  hogy  megérkezett  -  köszöntötte  egy  jóvágású  fiatalember az
előadóterem  ajtajánál. - A nevem George Foulton. Mindenben a rendelkezésére
állok, hogy a lehető legjobban felkészülhessen feladatára.

   - Itt lesz az előadásom? - kérdezte Fred természetes felsőbbséggel.

   - Nem kell előadást tartania. Kérem, jöjjön velem. Azonnal indulnunk kell
a laboratóriumba. Már egy órája csak önre várnak.

   A  laboratórium  két  részből  állt.  Mr.  Foulton  bevezette  Fred-et az
üvegfallal  elválasztott  részbe, ahol két fehérruhás ember állt. Az üvegfal
másik oldalán feszült figyelemmel várakozott a többi meghívott.

   - Akkor  kezdhetjük  -  hallatszott  a  fali  hangszóróból. - Kérem,  Mr.
Williams, vetkőzzön le és feküdjön fel a műtőasztalra!
                                                                  Ted Clever
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2023
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.