Dimenzió #17

Antigravitációban

(irodalom, sci-fi, csillagászat, paratudomány)

                                ROBERT BRUCE
                             (rsb@tower.net.au)
                        http://www.tower.net.au/~rsb.


                   A S Z T R Á L P R O J E K C I Ó   I I.
                        (Testen Kívüli Élmények II.)


                         (fordította: Houdek Zoltán)
                           (zoltan.houdek@idom.hu)

       (Szándékos) Testen Kívüli Élmények és az Asztrál-projekció II.

                                   6. rész

                         Még néhány dolog a KÖTÉLről

   A  KÖTÉL  egy  nagyon  hatásos  projekciós  technika, de meg kell tanulni
ahhoz, hogy eredményes legyen. Szeretnék néhány dolgot pontokban kifejteni a
technikával kapcsolatban, az eddig kapott visszajelzések alapján.

   1.  NINCS  szükség  vizualizációra EGYÁLTALÁN a KÖTÉL-technikában. Ez azt
jelenti,  hogy  nem kell közben képet, látványt alkotni magunkról. A KÖTÉLen
való  mászás maga a mászásnak a mentális próbája, megfelelője. Ez a mentális
elpróbálás MAGA a KÖTÉL-technika.

   2.  Mentálisan  fogcsikorgatva  kell  csinálni,  azaz  maximális mentális
erőfeszítést  tenni,  mintha  igazából egy kötélen másznánk, de anélkül kell
ezt  tenni,  hogy  az  izmaink  részt  vennének  benne  -  az  EGÉSZ pusztán
gondolati.  A  test  nem  válaszolhat.  Éreznünk  kell,  hogy  nagyon erősek
vagyunk, energiával telve, és akár egész éjszaka tudnánk így mászni.

   3. Mindenki rájön, hogy egy adott módja a mászásra való összpontosításnak
sokkal  hatásosabb  az  asztráltestre  történő nyomásgyakorlás terén, mint a
többi.  NAGYON  fontos,  hogy  észrevegyük  és  megjegyezzük, hogy mi ez, és
megtanuljuk alkalmazni. Ez a mászás hatását a lehető legjobban fokozza majd.
Amikor   a   megfelelő  mentális  összpontosítást  végezzük,  egy  megfelelő
szédülő/zuhanó érzésünk lesz a Napfonatban (Solar Plexus).

   4. A KÖTÉL sikeres használatához különösen fontos az EZT célzó döntés. Ez
a   megerősítés   NAGYON  fontos  a  sikerhez.  Egy  most-vagy-soha  jellegű
erőfeszítésre  van  szükség.  Ez a teljes mentális energiánkat egy pontba (a
testből való kilépés céljára) összpontosítja.

   5.  Sokan  küldtek  nekem a KÖTÉLlel kapcsolatos sikerekről szóló e-mail-
eket  -  gyakoroltak  a  KÖTÉLlel,  aztán  hirtelen  adtak  neki egy esélyt:
MEGCSINÁLNI  IGAZÁBÓL!  A  sikernek  ez  a megerősítése a különbség a valódi
testen  kívüli  élmény  és  a  KÖTÉL  segítségével történő gyakorlás (relax,
csakra-gyakorlat,  stb.) között. Nem tudom eléggé hangsúlyozni a fontosságát
ennek  a  megerősítésnek,  jóváhagyásnak,  ami  a KÖTÉL segítségével történő
testen kívüli élmény sikeréhez szükséges.

   6.  A KÖTÉL használata során teljes mértékben FIGYELMEN KÍVÜL KELL HAGYNI
MINDEN  FIZIKAI  ÉRZÉKELÉST  ÉS  HANGOT,  AMIT  HALLUNK.  Ha  bármily  módon
reagálunk  egy érzékelésre, elveszítjük a mentális energia összpontosítását,
és az erőfeszítésünk "felhígul".

   A  3.  és 4. részben leírt csakra- és energia-gyakorlatok a testben zajló
energiaáram  stimulálására, a koncentráció, akaraterő és mentális ellenőrzés
növelésére  szolgál.  A  projekció  valós időtartama lényegesen növelhető az
energiaáramlás  serkentésével  és a tudat jobb ellenőrzésével. Ez a kilépést
is megkönnyíti.

   Akár  ÁT IS LEHET UGRANI a gyakorlatokat, és egyenesen a KÖTÉL tanulására
koncentrálni.   Mindenkinek   különböző  tudása,  természetes  képessége  és
energiaáramása  van.  Néhány  embernek sok gyakorlásra van szüksége a testen
kívüli   tapasztaláshoz,   másoknak   nem.   Néhányuk   a   KÖTÉL   technika
elsajátításánál  a  gyakorlást  részesítik  előnyben  a  gyakorlatokkal való
felkészüléssel   szemben.   Ha   a  célunk  csak  a  tudatos  testen  kívüli
tapasztalat,   vagy   bármely   projekció,   a  legjobb  választás  a  KÖTÉL
következőkben leírt, egyszerű használata.


                         A KÖTÉL egyszerű használata

   Néhány   embernek  az  a  benyomása,  hogy  a  KÖTÉL  túl  bonyolult.  Ez
valószínűleg  az  5.  részben,  annak működéséről adott leírásom miatt tűnik
így.

   A   KÖTÉL   a  ma  ismert  legegyszerűbb  projekciós  technika.  A  KÖTÉL
legegyszerűbb formájához mindössze a következő két lépésre van szükség:

   1.  Feküdjünk le, vagy üljünk kényelmes székbe, relaxáljunk és nyugodjunk
       meg, amint elalvás előtt is, normálisan.

   2.  Kezdjünk a kötélen mászni.

   A KÖTÉL egyszerű használata mindössze ennyi

   Mivel  nem  telik  el  idő  a  gyakorlatok elvégzésével, a KÖTÉL egyszerű
használatának   sok   előnye   van.   Lehetővé   teszi   a  teljes  mentális
összpontosítást. Sok esetben csak ennyire van szükség az első tudatos testen
kívüli élményhez.

   Mivel  a  KÖTÉL  egyszerű használata kevésbé bonyolult, sokkal gyakrabban
fogunk  próbálkozni  a  projekcióval,  akár fáradtság esetén is - a legjobb,
erre  való  időszakok  egyike  -,  és  semmi  bonyolulttal  nem  kell közben
foglalkozni.   A   projekciók   gyakoriságának   növekedése   biztosítja   a
gyakorlottságot a KÖTÉL-technikában, így a technika hamarabb elsajátítható.


                                 TISZTA ÁLOM

   Sokan  jeleztek az energia- ill. csakra-gyakorlatokat végző emberek közül
tiszta  álmokat  (LD,  Lucid Dream). Ez túl gyakran történik meg ahhoz, hogy
véletlen egybeesés lehetne.

   Az  energia-/csakra-gyakorlatok  növelik az energia-testbe áramló energia
szintjét,  és  megemelik  az  álom  és  testen  kívüli  tapasztalás idején a
tudatosságot  és  az  emlékezést.  Kár  ezt  a  nagy  energiát  elpocsékolni
ellenőrizetlen  álmokra,  úgyhogy  én  inkább  az  LD-t  javaslom másodlagos
célként.  Ez  egy korai testen kívüli élményt fog adni, és segít fenntartani
az érdeklődést amíg meg nem tanuljuk a tudatos kilépés módszerét.


                                     LD

   Hogy  tudatra  ébredjünk  egy álom közben, be kell magunkat programoznunk
arra,  hogy  álom közben ráébredjünk, hogy az egy álom, és így ellenőrzésünk
alá  vonhassuk,  azaz tudatossá válhassunk, az álomból tiszta álom lehessen.
Ezt legkönnyebben úgy érhetjük el, ha felvesszük azt a szokást, hogy naponta
többször ellenőrizzük, nem álmodunk-e éppen, a valóságban vagyunk-e.


                              Valóságellenőrzés

   A  valóság  ellenőrzése  az,  amikor  megállunk egy pillanatra azzal amit
csinálunk,   és   ellenőrizzük   a   helyzetünk   szintjét.  Ezt  egyszerűen
megtehetjük. Mindig ellenőrizzük a valóságot. Kérdezzük meg magunktól:

   1. "Ez egy normális szituáció, vagy van benne valami különös?"
   2. "Tudok repülni?" Próbáljunk fellebegni.
   3. Próbáljuk  becsukni  a  szemünket.  Ez  áruló jel, mivel az  asztrális
      formánkban nem tudjuk becsukni a szemeinket.

   Megjegyzés: ennek a valóságellenőrzésnek a szokásunkká kell válnia ahhoz,
               hogy hatásos legyen.

   Amikor  álom  közben  csináljuk a valóságellenőrzést, észre fogjuk venni,
hogy  álmodunk,  és  ellenőrizni fogjuk tudni az álmot. Ilyenkor fontos hogy
megerősítsük  magunkban,  hogy  emlékezni fogunk mindenre. Mondjuk magunknak
újra és újra: "Mindenre emlékezni fogok amikor felébredek".


                               Az LD időzítői

   A  siker  kulcsa  a  valóságellenőrzéshez egy jó időzítő. Ez bármi lehet,
amit   sokszor   teszünk/észlelünk   a   nap  folyamán.  Bármilyen  szokásos
tevékenység lehet, de van pár ötlet is:

   1.  Az  idő:  Ahányszor órára nézünk, ellenőrizzük a valóságot. Jó segítő
       egy  elektronikus  óra.  Állítsuk  be, hogy óránként jelezzen. Amikor
       jelez, ellenőrizzünk.

   2.  Kéz: ahányszor a kezünkre figyelünk valamiért, ellenőrizzünk.

   3.  Dohányzás:   a   dohányosok   minden   rágyújtáskor   ellenőrizzenek.
       Rendszeres dohányosok az álmukban is cigarettáért nyúlnak.

   Megjegyzés: időbe   telik  az  időzítőt  megszokottá,   szokássá   tenni,
               általában  ez  pár  hét.  Szintén  segít,  ha  elalvás  előtt
               megerősítéseket  ismétlünk  magunknak: "Nem fogok elfelejteni
               az órámra nézni".

   Amikor  tudatra  ébredünk  egy álom során, (LD), egy közös álomsíkon kell
lennünk.  Ha  ezt  egy valós idejű projekcióba akarjuk fordítani, próbáljunk
tudatosak  lenni  a  fizikai  testünk  felől.  Ha  már érezzük, akkor idővel
képesek   leszünk  a  közelébe  kerülni.  Azonban  ez  nehéz,  és  az  egész
tapasztalásnak véget vethet (felébredésre kényszerít).

   Javaslom,  hogy  élvezze  mindenki  az  LD-t, bármi is legyen az. A közös
álomsíkok  nagyon  színes helyek, és sok örömöt tartogatnak. Sokféle különös
és csodálatos dolgot fogunk látni, és sokféle kalandot.

   Megjegyzés:  hogy  emlékezzünk  az  LD-re utólag, ne feledjük az LD során
                időről időre ismételni, hogy az egészre emlékezni fogunk.


                               Helyváltoztatás

   Ha  nem  tetszik  az álomsík ahol vagyunk, vagy valós idejű testen kívüli
élményből  szeretnénk  egy álomsíkra menni, e pár módszer közül bármelyikkel
könnyen megtehetjük:

   1.  Nézzük a kezünket közelről, és figyeljük, amint elolvad (az már azért
       is megéri, hogy lássuk az olvadó kezek jelenségét)

   2.  Pörögjünk körbe-körbe, amíg el nem veszítjük a tájékozódásunkat

   3.  Vizualizáljunk egy helyet, ahol lenni szeretnénk (azonnali utazás).
       Ez  általában  egy olyan álomsíkra visz minket, ami hasonlít a kívánt
       helyhez.

   4.  Repüljünk  felfelé, amilyen gyorsan csak tudunk. Ha ez mégsem váltana
       álomsíkot, legalább megtapasztaljuk az űrrepülést (nem vicc!)

   5.  Repüljünk  közel  a  felszínhez,  jó gyorsan, amíg egy kedvünkre való
       helyet  nem  találunk.  Ez  a  sebesség  miatti  elmosódás  általában
       álomsíkot vált nekünk.

   6.  Mozogjunk egy tükörbe, képbe vagy festménybe. Ez hasonló az elképzelt
       valóság projekcióhoz. (VRP)

   Ezek  a  technikák mind becsapják a tudatalattit az iránytévesztés által,
és másik valóságba visznek minket.


                     AZ ASZTRÁLIS FORMÁNK MOZGÁS KÖZBEN

   Az   első  pár  projekció  során  sokak  küzdenek  mozgási  problémákkal.
Keresztülmenni egy szobán nagy nehézségeket jelenthet. Az ellenőrzésnek ez a
hiánya  az  asztrális  forma  szokatlansága miatt is lehet. Ez olyan, mint a
súlytalanság.   Újra   meg   kell  tanulnunk  mozogni.  Amikor  valós  időbe
projektálunk,  akkor a tudatnak egy pontja vagyunk, gyengén felépített éteri
héjjal körülvéve. A mozgást gondolatok, nem pedig az izmok végzik.


                             Asztrális lendület

   Van  egy bizonyos lendület az asztrális formában, ami a legtöbb problémát
okozza.   Ez   azután   is  mozgat  minket,  hogy  elhatároztuk,  megállunk.
Keresztülvihet minket falon, plafonon is. Ezt a lökést az a gondolat okozza,
amellyel  a  mozgást  elhatároztuk.  Ha  ez túl erős, vagy a mozgás alatt is
megmaradt,  akkor  túl  gyorsan, vagy túl messzire fogunk elmozdulni. Csak a
gyakorlás  tudja  megmutatni,  hogyan  mozogjunk  magas fokú pontossággal és
kecsességgel.

   Nagyon   nevetséges,  komikus  dolog  megtanulni  az  asztrális  mozgást.
Emlékszem  hogy a szülőföldemen tanultam ezt, fiatalkoromban. Azzal kezdtem,
hogy  a  házunk körül próbáltam mozogni, és rendszerint pár pillanat alatt a
tetőtérben  kötöttem ki. Futottam az országúton, hogy némi sebességre tegyek
szert,  és  felszálljak,  mint  egy  repülőgép.  De  általában  sosem voltam
tisztában  a  házak, háztetők helyzetével, különös, idegen házakba kerültem,
melléfogva,  mint  egy  részeg  ember a súlytalanság állapotában. Vég nélkül
kértem bocsánatot az idegenektől, akiknek ki-be lebegtem a házaikba.


                              Hogyan mozogjunk?

   Az  asztrális formában a mozgás mikéntje - EGYSZERŰEN CSAK CSINÁLJUK. Nem
kell  arra  gondolni,  hogy  mit  csinálunk,  csak  CSINÁLNI  kell.  Legyünk
tudatában  a  tudat által létrehozott mozgásnak. Akarni kell a mozdulatot, a
mozgást,  a  megállást.  Ez  a  legjobb  tanács, amit csak adhatok. Ezt csak
gyakorlás útján lehet megtudni és megtanulni. Élvezzük!

   Amikor megtanultuk az alapvető mozgást, semmi nagyra törőt ne tegyünk egy
ideig.  Maradjunk  a  talajhoz  közel,  és  tanuljunk  meg  először a közeli
helyeken   mozogni.   Gyakoroljuk   a  sebességváltoztatást,  amíg  elegendő
ellenőrzésünk nincs felette.


                               Repülni tanulás

   Hasonló módon kell repülni tanulni, mint ahogy mozogni is megtanultunk: a
tudat  által.  Először  valami gravitációhoz hasonló hatást tapasztalhatunk.
Ferepülhetünk a levegőbe, hogy aztán azon vegyük észre magunkat, hogy megint
a  földön  vagyunk.  Ha  megfigyeljük,  tapasztalni fogjuk, hogy kis repülő-
szökkellések  sorozatával  mozgunk.  Ez  részben  szokás,  részben  pedig az
általános  mozgási problémák miatt van. Amint a mozgást okozó mentális akció
elakad, visszasüllyedünk a földre. Ez okozza a repülési lökés elmaradását és
a gravitáció-szerű viselkedést, ami lehúz végül.

   Lehet  hogy valaki úgy fog próbálni repülni, ahogyan én tettem, nekifutva
és  a levegőbe emelkedve. Ez nem szükséges. Összpontosítsunk a levegőbe való
felemelkedésre.  Utána  használjuk  az  akaraterőnket  mozgás létrehozására,
éppúgy, mint a normális mozgásnál. NINCS gravitáció az asztrális formánkban.
Bizonyosodjunk meg erről magunk - és semmi idő alatt máris repülni fogunk.


                                  Sebesség

   Háromféle,  S. Muldoon által definiált és általánosan elfogadott sebesség
létezik, amelyek pusztán alapvető vezérelvek. Ezek a következők:

                             1. Séta sebessége
                             2. Autó sebessége
                             3. Azonnali utazás

   Úgy  gondolom,  ezek  a megnevezések az akkori idők jelei. Ezek voltak az
akkor  ismert sebesség-fogalmak. Manapság, a mozi, a számítógépes játékok és
a  repülőgépes  utazás  korszakában  a  tudatunk  alaposan  fel van készítve
nagyobb sebességek elfogadására is.

   Gyakorlással  és megfelelő mentális ellenőrzéssel a sebességünket szándék
szerint  TUDJUK  változtatni,  a  sétáló  emberétől  egész  a szuperszonikus
sebességig.  Ez  egyébként  nagy  probléma  a  kezdők számára: az irány és a
sebesség  ellenőrzése.  Sokat  számít,  hogy mennyire stabil a projekció, és
mennyire vagyunk tapasztaltak az akaraterő használatában mozgáskor.


                               Azonnali utazás

   Általánosan  elfogadott,  hogy  ha  egy  célt  tudunk vizualizálni, akkor
azonnal,    a   gondolat   sebességével   ott   termünk.   Én   ezt   nagyon
megbízhatatlannak találtam.

   Úgy  találtam,  hogy az azonnali módszer a vizualizáció által létrehozott
szubjektív világba visz el minket. Úgy tűnhet, hogy a célnál vagyunk, de kis
eltéréseket vehetünk észre az igazi cél és a tartózkodási helyünk között.

   Az  azonnali  utazás olyan, mint a VRP, a vizualizációs erőnket használva
igazából  nem  utazunk, hanem létrehozzuk a célnak egy szubjektív másolatát,
és belépünk oda.


                           Utazás nagy távolságba

   Úgy   találtam,   hogy   célszerűbb   a  földfelszínt  követni,  rövidebb
utazásoktól  egészen néhány száz mérföldes távolságokig. Még akkor is, ha az
utazás közben könnyen az Alice-effektus hatása alá kerülhetünk. Ha megtörjük
a  koncentrációt, átcsusszanunk az álom-síkra. Szigorú mentális ellenőrzésre
van szükség, ahányszor csak valós időben utazunk.

  Hosszú  távolságokon  nem túl praktikus a felszínt követni. Például a Föld
túlsó  oldalán  levő  ország  12,000 mérföld távolságban van. A hangsebesség
hatvannégyszeresével  kell ahhoz utazni, hogy 15 perc alatt odaérjünk. Ennél
a  sebességnél  minden  elmosódik,  a  felhők  és a felszín tereptárgyai azt
okozzák,  hogy  másik  valóságba  kerülünk.  Minden  valós  idejű aspektusát
elveszti a projekciónk.

   Megjegyzés:  a  kezdők  csak  pár  percig  tudnak a valós világban, valós
                időben   tartózkodni,   ezért   a  hosszú  távú  utazást  is
                behatárolja a projekció valós idejű részének időtartama.

   A  távoli  utazáshoz  a  földrajzot  kell  tanulmányozni.  Fel kell tudni
ismerni  a  kontinenseket,  óceánokat,  országokat,  államokat és városokat.
Szintén  szükséges  a  célállomás  térképét  tanulmányozni,  és tájékozódási
pontokat  jegyezni  meg.  Hogy  ide jussunk, ki kell repülni az űrbe, majd a
célállomásnál  újra belépni a Föld légkörébe. Ekkor a geológiai képződmények
alapján már be tudjuk határolni és meg tudjuk közelíteni a célt.


                            Repülés a Föld körül

   Ez  kicsit  nehezebb,  mint  amilyennek  hangzik.  Fölmenni  oda  könnyű,
egyszerűen  csak  fölfelé kell repülni. Viszont megállni a kellő magasságban
már  elég  nehéz.  A  legtöbb ember, magamat is beleértve, ilyenkor "kilövi"
magát még a Naprendszeren is kívülre, néha egyenesen a Galaxisból is ki. Ezt
elkerülendő, fontos, hogy kontrolálni tudjuk a sebességünket.

   Könnyebb  dolog  először a Holdra projektálni, ily módon lépni ki először
az   űrbe.   Ez   egy  nagy,  látható  célpont,  ahová  másodperceken  belül
eljuthatunk.  Ha  már ott vagyunk, nem nagy dolog a Föld felé visszaindulni,
"Föld  körüli  pályára  állni",  és addig keringeni, amíg meg nem találjuk a
célunkat.  Az  űrben,  távol  a  légkörtől,  nem  probléma a sebesség miatti
elmosódás.


                         Milyen messzire juthatunk?

   NINCS  határ  a  távolságot,  célt,  vagy  sebességet  tekintve.  Akár  a
legtávolabbi  galaxisba  is  elutazhatunk.  A  gondolat  sebessége végtelen.
Olyan,  mintha  a teret összehajtogatnánk, és mozgás nélkül mozognánk benne.
Ha látunk valamit, akár ott is lehetünk. Összehasonlításul, a fény sebessége
mint  a  csiga...  gyakran  megyek ki meditálni a mélyűrbe, ahol a galaxisok
csak  mint  kis  foltok  látszanak.  Ez  könnyű,  de  az  igazi  nehézség  a
visszajövetel,  tudatos  visszatérés  céljával.  Ha  nincs  jó  asztronómiai
tájékozottságunk - nekem nincs - akkor ez elég nehéz. Ennél a sebességnél az
Ezüst  Szál  követése  sem célravezető (aki lát egyáltalán ilyet), habár egy
alap irányt meg fog adni.

   Hogy  visszatérjünk  ilyen  távoli  projekcióból,  hangolódjunk a fizikai
testünkre,  és  legyünk felőle tudatosak. Azután próbáljuk egy testrészünket
mozgatni,  pl.  lábujjat vagy ujjat. Ez vissza fog minket hozni a testünkbe,
és a testen kívüli élmény teljes emlékével fejeződik be a projekció.


                                  JÖVŐ-SZÉL

    Van  egy  különös  jelenség,  a  mellyen  időről  időre találkozhatunk a
projekciók során. Én Jövő-szélnek nevezem.

   Valahol  épp  testen  kívüli  élmény  történik velünk, a saját dolgunkkal
foglalkozunk,  amikor  teljesen  hirtelen  egy ellenállhatatlan erőt érzünk.
Érezni  fogjuk,  amint  akaratunk  ellenére  mozdulunk, általában hátrafelé.
Lehet  ellene  küzdeni  egy ideig, de folyamatosan erősödni fog, amíg le nem
győz minket, és kilő, a háztetők fölé, az égbe - a jövőbe.

   Azután,   kis  idő  elteltével  egy  másik  helyen  és...  időben  fogunk
visszatérni.  Ez gyakran valami ismerős hely. Ott azután elereszt ez az erő,
és  szabadon  barangolhatunk  - jól összezavarodva. Találkozhatunk itt olyan
emberekkel akiket - még - nem ismerünk, és ők is elég zavartak lesznek.

   Ez  lehet  egy  helyszín  a  jövőbeli  életünkből,  lehet egy szimbolikus
látomás,  vagy  a  kettő  keveréke.  Lehetünk  láthatatlan  szemlélők,  vagy
egybeolvadhatunk  a  jövőbeni  énünkkel,  és  kis  ideig  a  jövőbeni  énünk
szemeivel láthatunk.

   Ez  akár  egy  fontos esemény helyszíne is lehet, lehet szerencsétlenség,
természetes vagy egyéb, vagy valami szokatlan vagy izgató a világ színpadán.
Ezek  az események általában nagy mennyiségű energiával vannak körülvéve, ez
is lehet a látomás(ok) egyik oka.

   Csak a következő magyarázatokat tudom erre az egészre adni:

   1. A  felsőbbrendű önmagunk beavatkozása: valami okból elhatározta,  hogy
      itt az ideje valamit megmutatni nekünk a jövővől.

   2. Jövőbe látás: a Szemöldök Csakra jövőbe látó funkciója aktivizálódott,
      és egy  jövőbeni  beállításra  hangolódott.  A  tudatosságunk  pontját
      megragadta ez a vízió, és ebbe a vízióba projektál(ód)tunk.

   3. A fenti kettő kombinációja - ez tűnik a leglogikusabbnak.


                            Szimbolikus látomások

   Ennek  a  Jövő-szélnek  van  egy  másik  hatása  is, ami nagyon hasonló a
fentiekhez,  de a látomás amit megtapasztalunk, szimbolikus, vagy legalábbis
szimbolikus  megközelítésű,  inkább,  mintha  egy aktuális jövőbeni eseményt
vagy helyszínt látnánk.

   Megjegyzés:  A  látomások szimbolikus értelmére szeretnék figyelmeztetni.
                Ha  nem  ismerjük  a  szimbólumok  jelentését, nagy veszélyt
                rejthetnek  azok  az  életünkre  nézve.  Ez a figyelmeztetés
                általánosan minden jövőbe látási vízióra érvényes, asztrális
                formánkban akár tapasztaltak vagyunk, akár nem.

   Például:  A  jövő-szél elvisz minket egy helyszínre, ahol látjuk magunkat
amint   sok-sok   pénzt   nyerünk.   Egy  asztalnál  ülünk  és  a  Lottónkat
ellenőrizzük,  hogy nyertünk-e. Látjuk, hogy a főnyeremény tizennyolc millió
dollár.  Ellenőrizzük  a  számokat, és kiderül, hogy miénk a nyerő szelvény.
Érezzük az izgatottságot, az adrenalin áramlását, elöntenek a meggazdagodás
álomképei, és a szívünk felgyorsul az izgalomtól.

   Ezután a látomás után elkezdjük vásárolni a szelvényeket. Elkezdünk olyan
döntéseket   hozni,  amiben  figyelembe  vesszük  az  állítólag  majd  beütő
főnyereményt.  Ez  helyrehozhatatlan kárt okozhat az életünkben! Elveszítjük
az  élet értelmét, a motivációt, az ambíciót, azaz felhagyunk a törekvéssel,
próbálkozással. Általa azt fogjuk hinni, hogy minden az ölünkbe pottyan, nem
is  kell  tennünk semmit - és ennek a primitív hiedelemnek az összes negatív
vonzatát is megkapjuk.

   Ez  az  életünkre  is  rányomja  bélyegét,  ahelyett,  hogy teljes életet
élhetnénk.

   Amit a fenti, szimbolikus látomásnál nem vettünk észre:

   A  pénzösszeg  szokatlanul  nagy  volt,  lottón ennyit nem szokás nyerni,
különös,  vagy  ritka  esemény lenne. Ezt nevezem JEL KÜLDÉSÉnek, ez például
egy  időjelzés:  amikor ekkora összeg lesz a lottón, akkor fog valami fontos
történni körülöttünk a világban.

   Ha  ismerjük  a  szimbolizmus  működését, a látomás során képesek vagyunk
olyan  részletek  megfigyelésére,  amelyek  JELként  szolgálnak  a  jövőbeli
eseménnyel kapcsolatban. A helyzet, a jelképek, azok kapcsolata (velünk is),
a  cselekmény, azon belül az események sorrendje, mind fontos, jelentőséggel
teli részletek.

   A  félreértés  romba  döntheti az életünket. Csak tapasztalat és a logika
intelligens   alkalmazása   taníthat  meg  minket  a  szimbolikus  látomások
megfejtésére.    Amíg    nincs   ilyen   tapasztalatunk,   minden   látomást
elővigyázattal kell kezelni.

   Szimbolikus látomások néhány lehetséges oka:

   1.  A magasabb rendű énünk figyelmeztetése vagy vezető/intő jele.

   2.  Bizonyítékot  kapunk arra, hogy van jövő, végzet, jelentése, célja az
       életnek.

   3.  Annak a JELe, hogy ez a látomás egy jó vagy rossz eseményre utal.

   4.  Ténylegesen  nyerni  fogunk a lottón. Személy szerint mindig játszom,
       csak a biztonság kedvéért, de nem vagyok "függő".


                             Példa a Jövő-szélre

   Elhagytam  a testemet, és a lakásomban mozogtam. Hirtelen egy erő kezdett
mozgatni a szobán keresztül. Próbáltam küzdeni ellene, de erősebb és erősebb
lett,  végül  kivágott  a  házból, föl az éjszakai égbe. Hamarosan letett, a
házamon  kívül.  Otthagyott,  az  út közepén állva. Előttem egy hűtőszekrény
állt.  Ott  állt,  az  úton, nyitott ajtóval. Ahogy megvizsgáltam, kiderült,
hogy  nem  működik.  Mögötte  egy  nagy vöröstégla fal állt, kb. 18-20 méter
magas, és kétszer olyan széles. Ebben az utcában nincsenek VALÓS téglafalak.
Ekkor  észrevettem,  hogy  a  feleségem  ott áll mellettem. Odafordultam, és
köszöntem  neki.  Ő  nagyon  hidegen elköszönt, és megfordult majd elsétált.
Zavartan néztem, amint elmegy. Különös módon, ahelyett hogy a házunkhoz ment
volna, elfelé ment, és eltűnt a távolban.

   A    látomások    jelképrendszerével    és    természetével   kapcsolatos
tapasztalataim  alapján  tudtam, hogy ez mit jelent: a házasságom végét. Nem
értettem,  hiszen  még  csak  nemrég  házasodtunk  össze, és nagyon boldogok
voltunk együtt.

   Hogy  egy szimbolikus látomást megértsünk, fontos hogy részleteire bontva
elemezzük azt.

   Ennek a látomásnak a 6 meghatározó nézőpontja:

   1.  A jeladás... (az esemény időpontja) - a hűtő elromlott

   2.  A  kapcsolatok...  (valaki,  vagy  valami,  ami  a látomás eseményeit
kapcsolatba  hozza velem) - 1. a feleségem 2. a házamon keresztül történt 3.
Saját magamként voltam jelen

   3.  A  jelkép...  (a  bekövetkező  esemény  alapvető természete) - A nagy
téglafal. Ez egy akadályt, vagy valaminek a végét jelképezi. A látomásban ez
volt az egyetlen jelkép, de egyéb eseményei szintén jelképesek voltak.

   4.  A  jelképes  esemény... (ez jelzi a látomás jelentését) - A feleségem
elköszönése

   5.  A  jelképek módosítása (Ezek módosítják, vagy - mint ebben az esetben
       - a jelképes esemény a látomásban)
       a) A feleségem a háztól eltérő irányba ment, távolodott
       b) Addig távolodott, míg végül eltűnt a szemem elől

   6.  Az események sorrendje
       a) rossz hűtő
       b) nagy téglafal
       c) a feleségem cselekményei

   VAGYIS:  Amikor  a  rossz  hűtőt (jeladás) láttam, megláttam a téglafalat
(jelkép)  és  a  feleségemet  (kapcsolat),  amint  elköszön tőlem és távozik
(jelképes  esemény),  a  házunktól  távolodva,  mígnem  a  távolban  eltűnik
(jelképek módosítása (pontosítása)).

   Az  látomás időzítése és folyamata fontos a megértéshez. Fontos a látomás
felosztása  annak  alapvető elemeire, és a feljegyzése a naplónkba, amíg még
emlékszünk rá.

   Megjegyzés:  egy  látomás  minden  részletének  több befolyásoló eleme is
                lehet.


                           Utólagos bölcsesség...

   Egy  évvel a fenti látomás után más városba költöztünk. A költözés napján
egy  hűtőszekrényt  kölcsönöztem  az  egyik rokonomtól. A miénk elromlott és
szervizben   volt.  A  Kölcsönzött  hűtő  sem  működött.  Miután  a  miénket
megszerelték,  a  másik  hűtő  még  két  és  fél  évig  állt  a tornácunkon,
elszállításra  várva. Tisztán emlékeztem a látomásomra, és tudtam, hogy ez a
hűtő az idő-jelzése a bekövetkező eseménynek. Azt is tudtam, hogy minek kell
történnie,  de  őszintén  mondom,  nem  láttam  semmi  jelét. Egy szép napon
azonban  eljöttek  a hűtőért, és elszállították. Egy hétre rá a házasságomak
vége lett. Hirtelen, véglegesen, és minden előre látható jel nélkül.

   Utólag  vizsgálva  kristálytiszta a látomás jelentése. Egyszerű és egyben
pontos  volt. A legtöbb szimbolikus látomás ilyen egyszerű. Figyeljünk arra,
nehogy  túl  sok mindent magyarázzunk egy látomásba, különben annak az igazi
jelentése elvész.

   A látomást mindig bontsuk részeire

   Minden résznél tegyük fel a kérdést:

   1. "Mit jelent önmagában?"
   2. "Mit tesz?"
   3. "Mi a legegyszerűbb, legalapvetőb szimbolikus jelentése?"

   A  válaszokat  jegyezzük le, és használjuk a logikát és a józan eszünket.
Ez a betekintést fog engedni számunkra a látomás valódi jelentésébe.


                                   TÜKRÖK

   A  tükrök, történelmileg, mágikus eszközök, és más világokba nyíló kapuk.
Számos  babona  és babonás történet kapcsolódik a nemrég eltávozottakra való
hatásukról.  Miután  valaki meghal, a házában levő összes tükröt letakarják.
Ezt azért teszik, nehogy az eltávozott szelleme megijedjen, amikor a tükörbe
néz,  de  nem  látja a tükörképét. Másik ok, hogy megvédjük őket attól, hogy
véletlenül egy tükörben csapdába kerüljenek.

   Ennek   van  némi  logikus  magyarázata,  ha  megvizsgáljuk  a  projekció
működését.  A  halál, kezdeti állapotban, nagyon hasonlít egy energia-teljes
valós  idejű  projekcióhoz.  A  legnagyobb  különbség,  hogy  nincs  fizikai
testünk, ahová visszatérhetnénk.

   A  szellemek normál esetben a fizikai dimenzióhoz kb. egy héten keresztül
közel  maradnak,  valós  időben.  Ez  addig tart, amíg a szellemet a fizikai
testhez kötő éteri erőforrások ki nem apadnak.

   Ezalatt  normális,  hogy  a  szellem a rokonai és szerettei között mozog,
elbúcsúzik,  és  létezésének  új  formájával  ismerkedik.  Ez az elköszönési
folyamat  könnyít  a  halál  traumáján,  és segít felkészíteni a szellemet a
létezés következő fokára.

   Ami  a  tükröket illeti: egy új szellem véletlenül beléphet a tükörbe. Ha
ez  történik, akkor egy tükör-világba lép, éppúgy, mint amikor egy projektor
belép  egy képbe a VRP (elképzelt valóság - projekció) során. A tükörvilágba
kerülve  nem  tudja, hol van, vagy hogy hogyan kerülhet ki onnan, és a valós
idejű  itt-tartózkodásának  teljes  időtartamára ott ragadhat. Ez persze nem
fogja  negatívan  befolyásolni a lélek további utazását. Egyszerűen csak pár
napos  zavarodottságot  okoz,  a létezés következő szintjére történő belépés
előtt.  Ez azonban nagyon zavarba ejtő az utolsó pár, itt töltött napunkban,
és beleszól az elköszönési folyamatba.

   Azt  hiszem,  innen származnak a régi babonák. Ennélfogva, a projekcióról
alkotott  megértésem  és látásmódom fényében, a tükrök letakarását valakinek
az  eltávozása  után  NAGYON jó ötletnek tartom, az elhunyt érdekében. Ezt a
biztonság kedvéért jó legalább két hétig csinálni - úgy hagyni.


                             Egy jobb elbúcsúzás

   Lehetséges  kommunikálni  a nemrég eltávozott szellemmel, amíg az a halál
utáni,  valós  idejű  barangolásának  idejét tölti. Ezt egy le nem takart, a
szellem számára ott hagyott levéllel tehetjük meg. Hallanak is minket, tehát
a  beszéd  is  hatásos. Úgy gondolom, jó gyakorlat lenne elköszönő leveleket
hagyni  azoktól,  akiket  az eltávozott szeretett, a szellem volt szobájának
falán.  A  leveleket  hagyjuk  kinyitva, minden oldaluk legyen látható, hogy
minél könnyebb legyen olvasni.


                    Az eredeti dokumentumok fellelhetők:
                         Robert Bruce's Astral Pulse
                        http://www.tower.net.au/~rsb.

                                e-mail címek:
                                Robert Bruce
        (módszerek kifejlesztője/lejegyzője, eredeti művek szerzője)
                             (rsb@tower.net.au)

                          Houdek Zoltán (fordítás)
                           (zoltan.houdek@idom.hu)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.