Koscsisák András:
ROBBANÓ IDEGENEK?
Hosszas elemző és gyűjtőmunka eredményét tárom a kedves Olvasó elé.
Rengeteg régi újság és rendőrségi jegyzőkönyv feldolgozása után arra az
eredményre jutottam, hogy Földünket kétségkívül idegen lények látogatják, és
ellentétben az eddigi hiedelmekkel, nem csak megfigyelői történelmünknek,
hanem bizony tevékenyen részt is vesznek alakításában. És a lényeknek van
egy furcsa tulajdonságuk: robbanékonyak! Az összegyűlt anyag számára egy
külön garázst kellett bérelnem, ám helyhiány miatt most csak két dokumentum
bemutatására vállalkozhatom.
1. eset
Texas város helyi újságja írta 1894-ben a következő rövidhírt:
Texas, Orgrehand bányatelep. A belszíni fejtést követő metángáz-szivárgás
sujtólégrobbanást idézett elő, minek következtében az S2 jelű bánya nyugati
frontja beomlott.
De az azóta zárolt rendőrségi jelentések egészen más képet festenek
elénk:
Több tanú egybehangzó vallomása alapján (melyek előző este az ivóban
szintén elhangzottak) a robbanást követően egy (jobb példa híján) whiskey-s
üveg alakú tárgy repült ki az üregből. Közel tíz percig rótta a köröket a
csodálkozó bányászok feje fölött, aztán hirtelen lejjeb ereszkedett és a
bányászok legnagyobb megdöbbenésére jópár kis zöld alak jelent meg. Mérgesen
integettek, nadrágjukat letolták és szintén zöld ülepüket mutogatták. A
bányászok megunták a tétlenséget és kis brikettdarabokkal kezdték dobálni az
idegeneket. Aztán néhányan már a robbantáshoz használt dinamitrudak kanócát
kezdték gyújtogatni. Ekkor az idegenek lelőttek 4 bányászt és egy hatalmas
UFO feliratú zászlót kezdtek el lobogtatni, és eltűntek az égben.
Ám már a robbanást megelőzően is hallottak különös hangokat a
bányaüregből. Páran lemerészkedtek az fejtőüregbe és hatalmas meglepetés
érte őket. Egy hatalmas whiskey-s üveg formájú tárgy körül sok kis zöld alak
álldogált.
Öreg szemtanú: Bill ment elöl, de többször hátra akart maradni. Csak
nehezen tudtuk előretuszkolni.
Középkorú szemtanú: Valami fura meleg levegő áramlott a gödörből, ezt
mindenki érezte. Jól megmarkoltam a lapátnyelet.
Öreg szemtanú: Aztán megláttuk azt a whiskey-s üveg alakú tárgyat, fura
lábakon. Mindenki megállt a döbbenettől. De Roy-t nem értettem. Ő csak ment
előre, és a csákányával nekirontott a legközelebb állónak.
Bill szemtanú: Én már kifelé futottam, de mindent láttam, mert éppen
visszafordultam!
Középkorú szemtanú: Akkor elkezdtünk futni, mikor láttuk, hogy Roy nem
viccel.
Harmadik szemtanú: Roy igazi bányász volt!
Öreg szemtanú: Kérem szépen, fogta a csákányt és egyenest a koponyájába
vágta! Aztán csak egy hatalmas villanást láttunk és mind a ketten
felrobbantak.
A kis szemtanú: Én láttam, hogy a rendőr a gyilkos! Harrison Ford bácsi
mentette meg az életemet!
Felrobbanhat-e egy idegen, ha ütést mérünk rá? Tegyük fel, hogy az ütés
pillanatában önmegsemmisítést hajtott végre. Na de mindeki látta, hogy
pontosan az ütés PILLANATÁBAN robbantak. Mármost hogy robbanthatja fel magát
az, akinek nem a kapcsoló megnyomásának ötlete, hanem egy csákány jéghideg
feje villan át az agyán? Bármily hihetetlen, de azt a következtetést kell
levonnunk, hogy a halálos ütéssel egy nagyerejű robbanás jár együtt.
Eddig az akkori rendőrségi szakértő nyilatkozata.
Ezt még lehetne a szemtanúk ijedtségének ill. esetleges alkoholos
befolyásoltságának tulajdonítani, de következzen itt most egy másik ügyirat,
ezúttal a CIA zárolt dossziéiból. Eléje még annyit, hogy mint az közismert
1944-ben az amerikai hadseregnek nagyon fontos lett az atombomba
kifejlesztése, mivel Németország már elvesztette a háborút Európában, de
ázsiai szövetségesük még hadban álltak az USA-val. Mikor elkészültek az
atombombával, megszületett a döntés: Le kell bombázni két japán várost:
Hirosimát és Nagaszakit. Most pedig a CIA által rögzített beszélgetés, a
bombát szállító repülőgép utasaival:
Első pilóta: Nem tudtuk pontosan, hogy mit viszünk, de sejtettük, hogy
valami különleges lehet, mert többen is velünk jöttek a tudósok közül is,
meg a tisztek közül is.
Másodpilóta: Nagyon fel voltak dobva, az indulás előtt még pezsgőztek is.
Első pilóta: Felszálltunk egy rakás katonával, meg négy tudóssal. De
kettő nagyon furcsa volt. Alacsonyak voltak és hogy ne lássuk őket, nagy
csuklyát viseltek.
Másodpilóta: A reggeli órákban értük el Hirosimát.
Százados: Hátul ültem a tudósokkal, meg a beosztottaimmal. Csal én és az
őrmester tudtuk, hogy az a két csuklyás figura nem földi ember.
Őrmester: Már megbocsásson százados úr, de nem csak ketten tudtuk, mert
tudta ezt a két csuklyát viselő egyén is és a másik két földi tudós is.
Tehát a repülőgépen összesen hatan ...
Másodpilóta: A készültségi riadó alatt ellenőriztem és jelentettem az
első pilótának, hogy a bombaszelvénnyel minden rendben. Közel voltunk.
Egy katona: Ekkor állt meg mindenkiben az ütő. Tudtuk, hogy most valami
szörnyű fog történni.
Első pilóta: Megkezdtem a horogrepülést és nyitottam a bombaszelvényt.
Százados: Néztünk a bomba után, hogy mi fog történni, de semmi nem
történt. Csak becsapódott és kész.
Őrmester: Megmondom őszintén, én még egy kis puffanást sem hallottam.
Pedig olyan a fülem, mint ...
Egy katona: Ekkor csapódtak be az első japcsi lövedékek a repülőnkbe.
Százados: Láttam, hogy a két földi tudós nagyon ideges, és ordibál, a
csuklyásokkal. Az egyik kapott is a szeme alá kettőt.
Őrmester: Oda akartam menni segíteni megruházni a csuklyásokat, de már
késő volt. A két földi tudós megragadta és kihajította az egyik csuklyást a
repülőgépből.
Első pilóta: Ha jól emlékszem ekkor 4000-4500 méteren lehettünk.
Százados: Mikor az idegen becspódott a japán anyaföldbe, akkor ért ám a
meglepetés minket.
Egy katona: Hatalmas villanással kezdodött!
Másik katona: Aztán szép lassan egy gomba alakú felhő kezdett kialakulni
Hirosima fölött.
Első pilóta: Húztam onnan, ahogy csak lehetett. Még most is remegek!
Eddig tartott a CIA beszámoló. Innen már semmi kétségünk sem lehet, hogy
az idegenek robbannak, ha ütést mérünk rájuk. Illetve a helyes definíció az,
hogy ha testüket hirtelen fizikai behatás éri, akkor annak megfelelő
nagyságú robbanást képesek produkálni. Hogy Nagszakira is ledobták a bombát
az biztos, de valószínűleg a másik idegennek sem volt szerencséje, mert
hajszálpontosan ugyúgy írták le azt a robbanást is. Azt hiszem itt már
ésszerűtlen lenne bármiféle kétség is. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az
idegen lények robbanékonyak! Ezért kérek minden kedves olvasót, hogy ha
éjjel a kocsija elé ugrik egy kis UFOnauta, akkor ne gázolja el, ne rúgja
agyon, mert annak a találkozásnak nemcsak egy szenvedő alanya lesz.