Szabó László:
MESTER
Anódkatód, Fő utca 232. Vadregényes táj. A jegenyesor alól vidám
kutyacsaholás, boldog nyávogás. Ők is érzik az Erőt. Végig a Fő úton igyekvő
emberek, rejtélyes, bizakodó arccal. Egy ház felé tartanak. Az Ő házához.
Az udvaron hatalmas tömeg, lábuk nyomán vékony réteggé lapul az előző
este odatermelt tyúkszar. Az Ő tyúkjainak a szara. A ház fölött több madár
köröz, mint bármelyik szomszédnál. Valami történik odabenn.
Bent a szobában csak a betegek sóhaja hallatszik, de ez egyben a remény
fuvallata is. A Gyógyító végzi a dolgát, a Dolgot, melynek kedvéért itt a
Földön ebben az időben és térben öltött testet.
- Először jöjjenek a könnyen gyógyíthatók! - csendül fel bársony-hangján.
Előlép egy tizenéves fiúcska, anyja a háttérben vár. Szinte látni, ahogy a
kíváncsi energia faggatja a fiúcska beteg testét.
- Ejnye no! - húzódik pajkos mosolyra a Gyógyító szája - ne kezdjük
egyből a teljesen gyógyíthatatlanokkal! Majd barackot nyom az elpityeredő
fiúcska feje búbjára. Hiába, a megtestesült Szeretet küldötte Ő.
A következő egy idős nénike, csillogó szemmel közeledik az élőlegendához.
- Miben segíthetek, néne? - duruzsolja a Mester. A néni hosszan
magyarázza, hogy nem tudta elhozni beteg unokáját, mivel az mozgásképtelen.
Csak a fényképét, de mint az köztudott ez a gyógyítás hatásfokát csak
mintegy 3%-kal csökkenti.
A Gyógyító megérti a helyzetet, sokan vannak így. Szelíd kérdésére, hogy
be van-e fizetve a gyógyítás dija, a néni remegve, csillogó szemmel bólint.
Csak két évi nyugdija volt, hiába a Mester nem meggazdagodni akar.
- Akkor kedvesem, tegye a fényképet a többi közé, majd óránként
foglalkozom vele.
A néni bólint. Elárad benne a hála jóleső meleg érzése. Megérte hát 400
km-t stoppolni idáig! És belehelyezi a képet egy elsőlátásra szemetesnek
tűnő edénybe.
A Mester bólint felé, majd kifújja az orrát, és kecses, égi lényekre
jellemző mozdulattal a kép után dobja a zsepit. És itt, ebben a mozdulatban
érhető igazán tetten eme Lény nagysága. Mig másokat kigyógyit cudar testi
bajaikból, elűzi a beteg szellem gonosz rontó képét, addig magától még a
legkisebb energiadagot is sajnálja.
Mástól vonná el.
A következő 40-es férfi, tolószékben közeledik a Messiáshoz. Elkezdi
sorolni panaszait. Beszél eddigi életéről, a balesetéről, az ezzel járó
gyötrelmekről. A Megváltó figyelmesen hallgatja, megértően bólogat. Abban a
pillanatban, amikor a férfi az elviselhetetlen gyötrelmekről beszél, mégis
közbevág:
- A csekk?
A férfi - egyszerű földi halandó - persze először nem érti a dolgot. Nem
fogja fel, hogy a Mester egyszerre több dologgal is képes foglalkozni.
Gyógyít, és közben a világi dolgokkal is törődik. Neki is táplálnia kell
gyarló testét.
És ez igy megy órákon át, özönlik a sok gyógyulnivágyó, vagy akik
egyszerűen csak látni akarják az Új Megváltót. A Mestert ilyenkor nagyon
megviseli a munka, teste összeaszik, szeme karikás lesz. Illetve lenne, ha
nem kedveskednének neki az előrelátó háziasszonyok egy-egy tál bablevessel,
pörkölttel, sonkával, háziszalonnával. A férfiember pedig sört hoz, hiszen
az a Mester szavaival: "Segít a tér meggörbitésében!"
Csudálatos dolog, úgy eszi és issza a földi test számára bűnös dolgokat,
hogy nem érzi izét, nem élvezi zamatát, csakis az energia közlésére
koncentrál. Ha pedig valaki aranyat, netán ékszert hozna neki, akkor azt
megvetően dobja bele egy külön erre a célra odakészített szemetesládába.
- Haszontalan csecsebecsék... - dünnyögi és végezve egy szarvaspörkölttel
cigarettára gyújt.
Neki az sem árt.
Késő délután. A tömeg lassan elfogy, csak a váróban pletykálnak néhányan.
Vagyis nem pletykálnak, az Ő tetteiről regélnek.
- Hát képzeljék el, az én kisfiamnak tüdogyulladása volt. Ide járunk már
2 hónapja, és elmúlt neki!
- Igen, ez hihető. Az én vejemnek meg a köszvényét tüntette el 40 nap
alatt.
- Az semmi. Az én kisunokámnak meg 3 hét alatt növesztette újra az
amputált jobb kezét!
- Jaj Katikám az is valami? Az én sógorom lányának a 34 éves barátját
megfiatalitotta energiaközléssel. Most 4 éves a Zsolt, és csodaszépen
gügyög.
- Gyerekjáték Erzsikém! A férjemnek a bal lába rövidebb volt 20 centivel.
Aztán elcsapta egy úthenger, és a Mester úgy támasztotta fel, hogy mindkét
lába egyforma, ráadásul el sem mentünk hozzá!!
Lám a nép ajkán vándorolnak ezek a csodálatos, egyszerű emberi ésszel
felfoghatatlannak tűnő dolgok, melyek azonban a Mesternek nem jelentenek
többet egy füves cigi elszivásánál.
Ereje teljében van.
Már csak hatan várakoznak, a többiek boldogan hazatértek a csodás 100%-os
gyógyulással a tarsolyukban. Fiatal lányka lép a Mágus elé. Első ránézésre a
földi gyönyörök csábításától megzavart halandó csinos, jó kinézésűnek
mondaná. Nem így a Mester. Csak futó pillantásra méltatja kidomborodó
pulóverét, feszülő farmerét.
- Mi a problémád, leányom? - duruzsolja.
A leány lesüti szemét, és elmondja, hogy szeretné megtartani magának
mostani barátját, aki, mint mézédes szavaiból kitűnik, kisértetiesen
hasonlit Alain Delonra, ám úgy néz ki, hogy a fiú hűtlen lett hozzá.
A Mágus elgondolkodik, majd felcsillan szeme.
- Édes lányom, ez nem kifejezetten orvosi probléma, ám én bizton
kijelenthetem, hogy tudok segíteni bajodon. Csak várd meg, míg végzek
betegeimmel, aztán megoldjuk a dolgot - dörmögi mosolyogva.
A lányka kedvesen bólint, és a sor végére áll. A Messiás közben utolsó
betegeit veszi sorra. Ismét csillogtatja csodás képességét, hogy egyszerre
foglalkozik világi és mennyei dolgokkal (multitaszking).
Úgy gyógyít ki egy 19 év körüli srácot az AIDS szégyenletes kórjából,
hogy közben lába az asztalon, újságot olvas, a magnóban pedig - a tömeg
szórakoztatására persze - az Iron Maiden legújabb albuma szól. Varázslatos
nemdebár?
Majd sebtében szívátültetést végez, méhrákot semlegesít, csinál egy bal
felső koronát.
Aztán kerül sorra a leányka.
Közben kint besötétedett, csak a tücskök éji ciripelése bizsergeti a
légteret. Elmúlt ez a nap is, újabb pár száz ember kapta vissza a természet
nagylelkű ingyen-ajándékát, az egészséget.
Egyesek viszont a kapott ajándékkal sem bánnak tisztelettel. Az egyik
házból ordítozás, részeg gajdolás hallatszik, aztán sikolyok, röhögés, majd
egy mély, sztentori hang bódul el:
A Mester egyik tanítványának herkulesi erő adatott meg...
- Na majd adok én neked Alain Delont, te kis
ribanc!
A Hold pedig békésen süt le a Mester házára,
ahol még mindig ég a villany. Ma is egész éjjel
dolgozni fog.
... egy másik pedig a lebegés művészetével bír.
A Mester egyik tanítványának herkulesi erő adatott meg...
- Na majd adok én neked Alain Delont, te kis
ribanc!
A Hold pedig békésen süt le a Mester házára,
ahol még mindig ég a villany. Ma is egész éjjel
dolgozni fog.
... egy másik pedig a lebegés művészetével bír.