Dimenzió #17

Antigravitációban

(irodalom, sci-fi, csillagászat, paratudomány)

                            "FEHÉR BENNSZÜLÖTTEK"

   Az  embertani  érvek  nagy része "fehér" "bennszülöttek" léte Afrikában a
trópusi  részeken és az indiánok közt. A "bennszülött" itt azt jelenti, hogy
nem   "európaiak".  (A  dél-afrikai  búrok  létéből  senki  sem  következtet
Atlantiszra.)  Az  előző  bekezdés  tele  van idézőjelekkel. Nem is csoda. A
"fehér",  "fekete", "színes" és efféle szavak nem eléggé pontosak tudományos
használatra.  A  normannok  az általuk ki-kirabolt dél-olaszokat nevezhették
barnának; Lénárd Sándor egy ismerősének egy rokona Rómában e század folyamán
a  nápolyiakat  "szaracénoknak"  nevezte.  [3]  A rendezők Othellot feketére
festett  arccal  játszatják.  A  kritikusok meg arról vitatkoznak, mennyiben
magyarázza  a  főhős  tetteit  az,  hogy négerként megkülönböztetés részese.
Ezzel  szemben  tessék  elolvasni  a darabot: a velencei seregek vezére mór,
vagyis  europid  Észak-Afrikából.  [4]  Négert  alighanem életében először a
török  seregben  láthatott.  Persze barnább, mint egy velencei patrícius; és
idegen, nagyjából annyira, mint egy magyar zsoldos ott.

   Nos,  akkor  pontosítsunk.  A mai rasszok (vagy nagyrasszok), mint pl. az
europid,  mongolid  és  negrid,  valószínűleg  az  utolsó  eljegesedés alatt
alakultak  ki,  mikor  a  jeges  hegyvidékek elszigetelték egymástól Európát
(Észak-Afrikával  és a Közel-Kelettel), Kelet-Ázsiát és Dél-Ázsiát. Korábban
valószínűleg  kevésbé kifejezettek voltak a megjelenésbeli különbségek (mint
ahogyan  mi  is  ma közbül, ha nem is középen; állunk az extrém europidok és
extrém  mongolidok  közt).  Ha  tehát  találunk  pl.  egy kis csoport négert
Alaszkában, meg kell magyarázni, hogy jutottak oda.

   Nos, vannak europid beütésű népek trópusi Afrikában [4] régebben még több
helyen  lehettek sziklafestmények szerint. Volt már róluk szó a II. részben.
A kérdés az: eljuthattak-e a negridek "mögé" titokzatos kerülőutak nélkül?

   A  válasz:  igen. Ugyanis a negrid ("néger") népek eredeti területe jóval
kisebb  volt  a  mainál. Lássuk a szakértőt: [4] "Valószínű, hogy a negridek
mai  formájukban  csak a pigmeus és koiszan népek kifejlődése után alakultak
ki,  sokáig  csak kisebb 'magterületükön' éltek ... Feltételezett ötvöződési
helyük  az  afrikai  őserdőktől  északra  fekvő  szavannák  és Nyugat-Szudán
lehetett;  kirajzásuk  az  i.  e.  V.  évezredben  kezdődött,  és  2000  éve
tetőzött."  Ezek  után számomra az, hogy őket ki kerülhette meg régebben, és
hogy e miatt Belső-Afrikában "fehér", sárga vagy akár zöld népek léteznek-e,
csak mint kúriózum érdekes; Atlantiszra nem érv.

   A  fehér indiánok eredetére is vannak magyarázatok. Nézzük először Észak-
Amerikát.  Számos  adat sejteti, hogy grönlandi normannok átjártak Kanadába,
és  át  is  telepedtek.  Ingstad  megtalálta telepüket Új-Fundlandon. [5] Az
észak-nyugati  grönlandi  telep  (Vesterbrygd) 1341 körül hirtelen pusztulás
nélkül  kiürült;  [5],  [6]  XVI.  századi  norvég leírások azt hiszik, hogy
Grönlandon  feketemedve és nyest él, habár az csak Kanadában él. [6] Nyilván
Grönlandon  át  érkeztek  a  kanadai  viking  prémvadászoktól  a  bőrök.  Ha
Vesterbrygd  népe  tényleg  Amerikába  települt  át,  akkor  ott gond nélkül
találhattak  is  fehér indiánokat. Cortereal 1500-as új-funlandi expedíciója
után közvetlenül tényleg tudósítások vannak ottani fehér vadakról. [5]

   Volna  is  egy  írott forrás, mely szerint 1342-ben Vesterbrygd lakói "ad
Americas  populos  se  converterunt", azaz "Amerika népeihez fordultak", [6]
vagy "Amerika népeivé váltak". A bejegyzés az Islandske Annalerben van.

   Ha  az  olvasó  felkapja  a  fejét,  igaza  van. Egy izlandi 1342-ben nem
ismerheti  az  "Amerika"  nevet.  Az  eredeti  iratok  elpusztultak, mikor a
skálholti   székesegyház   1630-ban  leégett.  Utána  Gissle  Oddson  püspök
emlékezetből  rekonstruálta a feljegyzéseket. Az eredetiben alighanem valami
ilyen lehetett: "Vinlandba mentek".

   Nem  lehet,  hogy semmi sem volt ott, és a püspök csak feltette, amit ír,
mert  már tudott Amerikáról? Minden lehet. De az izlandiak mindig is tudták,
hogy  Grönlandtól  nyugatra  vannak földek (Helluland, Markland és Vinland),
csak  veszélyesek az ott lakók miatt (skraelingek). Kétségbe vonhatunk írott
forrásokat,  ha  akarunk,  de  Platoné sem jobb. A kirajzolódó kép egyszerű.
Kelet-Kanadának  alighanem  1000 óta mindig volt "fehér" lakossága; 1341-ben
sok  család áttelepült, és a következő századokban fokozatosan beolvadtak az
indiánokba,  többé-kevésbé  "fehér" törzseket hozva létre. Ezeket a portugál
Cortereal még látta; azután elkeveredtek.

   Brazília  más  ügy.  Lássunk először egy 150 éves történetet. Lajos Fülöp
francia  király  Párizsba akarja vitetni Napóleon hamvait, és ezért egy nagy
vitorláson  elküldi  fiát,  Joinville  hercegét, Szent Ilonára. "De a szelek
kiszámíthatatlanok,  az  óceán  nagy,  és  Szent Ilona szigete igen kicsi. A
királyfi  végül  is  Brazíliában kötött ki." [3] Ilyen régebben még többször
megtörténhetett,  ha  valaki  Nyugat-Afrika  mentén akart hajózni. A hajósok
azután  beolvadtak  a  brazíliai  indiánokba.  Nem véletlenül az Óvilág felé
kiugró részen van europid beütés.

   De kik hajóztak régebben Nyugat-Afrikába? Először is, jegyezzük meg, hogy
Brazília  korábbi ismeretére vannak homályos adatok. (A hivatalos felfedezés
1500.)  Vécsey  említi,  [6]  hogy  egy  Brazil  nevű sziget az óceánban már
1325-ben   szerepel   egy  térképen.  Persze  mindenféle  mitikus  szigetről
képzelegtek, de most a név fontos.

   Portugálul  brasa  =  parázs,  és  a brazilfa egy vörösre (parázsszínűre)
festő  fa,  melyet  Brazília  felfedezése  után  épp festőanyagként szívesen
importáltak.  E  fa  (Caesalpina  brasiliensis)  egy  fatermetű hüvelyes, és
Brazíliában  él.  [7]  Ha  korábban  épp Brazilnak neveztek el egy szigetet,
alighanem tudniuk kellett, hogy ott vörösre festő fa nő. De akkor a szigetet
(ami  alighanem a kontinens egy darabja volt) valaki tényleg megjárta; talán
importált  is,  de titokban tartotta. (Ezt különben könnyű lenne ellenőrizni
kereskedelmi feljegyzésekben: árultak-e ilyen fát 1500 előtt?)

   A  felfedezéskor  a  portugálok 30-40 éve jártak olyan utakat, amelyekről
kivetődhettek  Brazíliába,  de  ennyi  út  nem magyarázna meg komoly europid
beütést. De volt korábban egy nép, mely sokat hajózott Nyugat-Afrika mentén,
és  amely,  attól,  amit  (nem)  tudunk,  akár  rendszeres  kereskedelmet is
folytathatott volna Brazíliával. Karthágó.

   Karthágót  a  rómaiak  (akiknek  mi  kulturális  örökösei  vagyunk) i. e.
146-ban  lerombolták,  lakosai  rabszolgák lettek. A hagyomány folytonossága
megszakadt,  az  üzleti titkok elvesztek. (Nem minden veszett el: a korábban
kapituláló  városok,  pl.  Utica és Leptis Magna, fennmaradtak. De az üzleti
titkok  nem.)  Márpedig  már  az ókori források is úgy tudják, hogy Karthágó
titokban  tartotta  Gibraltár  mögötti  birodalmát.  Egy  feljegyzésből  úgy
következtetnek, hogy már az i. e. V. században eljutottak a Conakry melletti
Kakoulima-hegyig.  [8]  Ilyen  utak  közben  sokszor  kivetődhettek Brazília
partjaira,  és talán a karibi-térségbe is. Van egy görög forrás, ami, talán,
ezt  sejteti.  Pszeudo-Szkülax írja: [8] "Kernén túl nem lehet hajózni, mert
ott  sekély  meg  iszapos  a  víz,  meg  rengeteg  a tenyérnyi széles szúrós
moszat."  Kerné  sziget  a  Rio Oro torkolatánál; nem a Karibi-tenger előtti
Sargasso-tenger moszatairól hallott valami pletykát a szerző?

   Ez  mind  találgatás.  De  évszázadok  alatt  jó  néhány karthágói gályát
vethetett   partra   az   Újvilágban   a   vihar.  Kereskedelem  Brazíliával
valószínűtlen,  mert  ott  még  kőkorszakban  éltek  a  törzsek,  de  Közép-
Amerikával  nem  lehetetlen.  Persze  akkor  e  hajótöréseknek  más nyoma is
kellene  legyen.  De  lehet,  hogy van is. Brazíliából időnként jönnek hírek
föníciai  feliratokról,  és  a  törzsek  nyelveiben lévő sémi szavakról. [9]
Ezeket  eddig  nem  sikerült  a  történészek  által  követelt  szigorúsággal
bizonyítani.  De Atlantisznál megfoghatóbb adatok. Végezetül még csak annyit
jegyeznék meg, hogy Brazília betelepülésében más furcsaságok is vannak. [10]

   E  fejezetet  azzal zárom, hogy egy nagy tapasztalatú csillagász a modern
kozmológiának a Nagy Ősrobbanással kapcsolatos problémáiról azt mondta: [11]
"Ha  a kutatók sokáig mindenféle egyszerűsítésekkel élnek, és egyre görgetik
vissza   a   leírás   pontatlanságait,   ne   csodálkozzanak,   ha  végül  e
pontatlanságok  hatalmasra  nőnek." Most is erről lehet szó. Ha valaki a mai
néprajzi  képet  vetíti  egyre  távolabbra  vissza  a  múltba,  egyszer csak
rejtélyekbe   ütközik.   Majd  ha  minden  kontinens  múltját  többé-kevésbé
felderítettük, összeáll egy érthető kép.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.