A GALAKTIKUS VASUTAK
Az ötlet fizikailag nem lehetetlen, de irtózatosan nehéz. Csakhogy a 10
milliárd éves Galaxisban nyugodtan lehet milliárd éves civilizáció, és az
megvalósíthatta. Az előre elkészített kötött pálya és hajtóerő miatt
leginkább a földalattihoz lehetne hasonlítani, de az egész nyilván egy
hálózat, váltókkal, pályaudvarokkal stb., tehát felépítése a vasutakhoz
hasonló. Hívjuk hát Galaktikus Vasutaknak (GAV). Ilyen vonalat nyilván csak
akkor lehet kiépíteni, ha már a célállomáson is ott van a fejlett
civilizáció; az első betelepítés lassú és körülményes mindenképp.
És itt meg kell állnunk egy pillanatra. Mi van, ha a fejlett galaktikus
lények évtízezredekig élnek Akkor nyugodtan űrhajózhatnak a GAV nélkül is.
Amint U. Thant egykori ENSZ-főtitkár mondotta: [6] "Az időnek azon
szakaszai, amelyeket ön éveknek hisz, mások számára talán csak napok
lehetnek." Nos, nem valószínű. U. Thant nem fizikus vagy biológus volt,
hanem politikus: ebbeli képességei miatt lett ENSZ-főtitkár. Az értelmes
életnek valahogyan ki kell fejlődnie, az egymást követő nemzedékeken
keresztül ható kiválogatódásban. Nagyon hosszú életű lényeknek lassú a
nemzedékváltása, és lassan jutnak el az értelemig. Mivel pedig a Galaxis kb.
10 milliárd éves, és némi idő ahhoz is kellett, hogy a bolygókhoz szükséges
nehéz elemek az első csillagokban létrejöjjenek, a 4,6 milliárd éves
Naprendszernél sokkal idősebb élethordozó rendszerek nincsenek. Nálunk 4
milliárd éves az élet; sokkal fejlettebb lényeket a rövidebb életűek közt
várhatunk. Kis különbségek persze lehetnek; semmi lehetetlen nincs 200 évig
élő értelmes lényekben, de 10000 évesek nincsenek. Hacsak mesterségesen meg
nem nyújtották életüket; de akkor meg alighanem nagyon vigyáznak magukra, és
nem nagyon ugrálnak.
Nos, 1 milliárd éve valaki megkezdte a GAV kiépítését. Ha még azóta is
épül, hol tart? A civilizáció d hosszú ugrásokkal halad a csillagok közt, és
az újonnan betelepített bolygókról nagy tömegben csak T idő múlva megy
tovább, mikor megteltek. Mekkora d és T?
Tudni nem tudjuk. De d a legközelebbi lakható bolygó távolsága, és arról
láttuk, hogy kb. 10 fényév. T-ről még kevesebbet tudunk. Egyetlen hasonló
adatunk van: Európa 30000 év alatt telt meg, és kezdett tömeges
kivándorlásba. Jobb híján legyen ez T. Ha egy irányba halad a vándorlás,
akkor t idő alatt a vonal r hosszára:
r = dt/T. (3)
Ez milliárd év alatt 300000 fényév, tehát a több a Galaxis átmérőjénél.
Csakhogy nincs okunk azt gondolni, hogy a vándorlás egy irányba folyik
évmilliókig. Mikor a bolygó már tele van, és kalandvágyó embereknek már túl
szűk, kirajzanak a felderítők sokéves útjukra. Láttuk, hogy belátható és
megtehető távolságra nem sok lakható bolygót remélhetünk. Az 1-2
elfogadhatót elkezdik lakhatóvá tenni, akármilyen irányba legyen is (1.
ábra.) Az ilyen út a matematikusok "véletlen bolyongása", a bejárt távolság
csak a lépések számának négyzetgyökével nő: [9]
r ÷ d * sqrt (t/T). (4)
1. ábra.
"Véletlen bolyongás" a csillagok közt
Az ábra pontjai a térben véletlenszerűen
eloszló lakható bolygójú rendszerek; A nagy
folt az anyarendszer. A lefelé induló vonal
szabálya: minden lépcsőben a legközelebbihez.
Láthatóan a távolodás lassú. A másik vonal
hasonló, csak másmerre indult. Ténylegesen a
terjeszkedés valamivel gyorsabb, mert minden
pont egy idő után másodlagos vándorlás
kiindulópontja.
Ez milliárd év alatt 2000 fényév. Egy ekkora környezetben lehet GAV-
hálózat. Mikor ér el minket? Biztos, hogy nem ért el? Mi biztosan nem
vagyunk része a GAV-nak; nehezen léphetett volna be egyetlen földi csoport a
többi tudta nélkül. Pályaudvar vagy akárcsak állomás állomásfőnökkel nem
lehet itt. De egy megálló, peronnal és jelzőlámpával? Végül is az indiánok
földjén át épített vasutat az Egyesült Államok.
Csakhogy azok észre is vették. A Földön biztosan nincs megálló. Közvetlen
környezetében sincs, mert mesterséges holdak állandóan keresztül-kasul
járják, minden gravitációs zavar nélkül. A Naprendszer külső zónájában
lehet; de minek? Olyan érdekes a Naprendszer?
Nos, ennyit egyelőre erről. Nem a csillagközi űrutazás a témánk, hanem
bizonyos "rejtélyek" magyaráz(gat)ása. Lássuk tovább a tér szerkezetét!
1. ábra.
"Véletlen bolyongás" a csillagok közt
Az ábra pontjai a térben véletlenszerűen
eloszló lakható bolygójú rendszerek; A nagy
folt az anyarendszer. A lefelé induló vonal
szabálya: minden lépcsőben a legközelebbihez.
Láthatóan a távolodás lassú. A másik vonal
hasonló, csak másmerre indult. Ténylegesen a
terjeszkedés valamivel gyorsabb, mert minden
pont egy idő után másodlagos vándorlás
kiindulópontja.
Ez milliárd év alatt 2000 fényév. Egy ekkora környezetben lehet GAV-
hálózat. Mikor ér el minket? Biztos, hogy nem ért el? Mi biztosan nem
vagyunk része a GAV-nak; nehezen léphetett volna be egyetlen földi csoport a
többi tudta nélkül. Pályaudvar vagy akárcsak állomás állomásfőnökkel nem
lehet itt. De egy megálló, peronnal és jelzőlámpával? Végül is az indiánok
földjén át épített vasutat az Egyesült Államok.
Csakhogy azok észre is vették. A Földön biztosan nincs megálló. Közvetlen
környezetében sincs, mert mesterséges holdak állandóan keresztül-kasul
járják, minden gravitációs zavar nélkül. A Naprendszer külső zónájában
lehet; de minek? Olyan érdekes a Naprendszer?
Nos, ennyit egyelőre erről. Nem a csillagközi űrutazás a témánk, hanem
bizonyos "rejtélyek" magyaráz(gat)ása. Lássuk tovább a tér szerkezetét!