Dimenzió #16

Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)

(irodalom, népmesék, karcolatok, regények)

                                   A FÓKA

   A  fóka  a  vízben  úszik.  Persze  nem  minden vízben található, hanem a
földgömb  sarkai körül, a jeges tengerekben; ott is úgy, hogy aki keresi, az
beugrik  a  vízbe, lebukik, és addig tapogatódzik, amíg meg nem leli. Persze
ha a fóka éppen a víz felszínén úszkál, akkor nem muszáj beleugrani miatta a
vízbe.  A  fóka  rendkívül  kecses  állat,  az  alakja  éppen  olyan, mint a
szőnyegé,  amikor  összegöngyölgetik,  benaftalinozzák és spárgával átkötik,
hogy  elhelyezzék  az  ágy  alá.  Persze  mégis  van  különbség a fóka és az
összegöngyölgetett   szőnyeg  között,  egyrészt  az,  hogy  a  fóka  nincsen
benaftalinozva,  sem  spárgával  átkötve,  másrészt  a  szőnyegnek nincsenek
úszóhártyával  ellátott korcs mellső lábai, amik viszont a fókának vannak. E
miatt  a  különbség  miatt van, hogy az összegöngyölgetett szőnyeg nem tud a
vízben  úszni,  viszont  a fókát, ha betennék is az ágy alá, nem ennék meg a
molyok.
   A  fóka  a  jeges  tengerekben úszkál, és halakkal táplálkozik. A halakat
nyersen,  tartár-  és  egyéb  mártások  nélkül eszi meg, tehát nem gourmand,
ellenkezőleg, józan állat.
   Ott,  ahol  a  fókák élnek és úszkálnak, rendes fehér emberek már nemigen
laknak,  hanem  sarkvidékiek, úgynevezett eszkimók. Ezek táplálkozási célból
vadásszák  a fókát, a fókának ez persze nem tetszik, de annál jobban tetszik
a  halaknak,  amelyekre  viszont a fókák vadásznak táplálkozási célból, s ez
nekik tetszik.
   A  fókavadászás  úgy  történik,  hogy  három  eszkimó  beleül  egy rozoga
csónakba,  az egyik evez, a másik kormányoz, a harmadik meg egy hosszú kötél
végére  erősített  szigonyt tart a kezében. A csónakkal odaúsztatnak, ahol a
fókák  lubickolnak;  amikor  a  közelükbe  érnek,  akkor a kormányzó eszkimó
ráordít  a  szigonyosra,  hogy:  ne  tátsd  hát  a szádat, te marha! erre az
beledobja  a  szigonyt  a  vízbe,  a  fóka  mellé. Ekkor a fókák odaúsznak a
csónakhoz,  rákapaszkodnak, és kíváncsian bele akarnak lesni, hogy nincsen-e
benne  hal. Mivel nem tudnak belelátni, hát fölborítják. Az eszkimók a vízbe
potyognak,  egyikük belefúl, a másik kettő ráúszik egy jégtáblára, s ott vár
a  mentőexpedícióra.  A  mentőexpedíció  sokáig jön, addig az eszkimók, hogy
éhen  ne haljanak, nekimennek a fókáknak, s egyet közülük bicskával leölnek.
Ez  a  vadászzsákmány.  A  vízbefúltra azt mondják: úgy kell neki, miért nem
vigyázott.  Nálunk csak elvétve az állatkertben látható a fóka. Azok, akik a
strandfürdőkön  és homoknak nevezett sárban heverésznek, csak úgy néznek ki,
mint a fókák, de tulajdonképpen szerény pesti bennszülöttek. Azért, ha pesti
bennszülöttek is, annyiban mégis eszkimók, hogy nagyon is érzik, hogy: kevés
a  fóka.  Fóka  hiányában  szeretnék  is  egymásba  döfni  szigonyaikat,  és
szeretnék  egymást  megenni,  de  ezt  a törvény, a rendeletek és az erkölcs
tiltják,  nagyon nehéz és körülményes dolog ez, s ezért aránylag elég ritkán
is fordul elő.

   1921
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.