A PAPAGÁJ
A papagáj igen buta állat, mert ő húzza ki a papagájos asszonyok zöld
bádogskatulyájából a jövendölő cédulát, melyen hetvenéves öreg urak számára
az áll, hogy: önt imádja egy szőke fiú; tizennyolc esztendős lányok számára
pedig ez: ön újra meg fog nősülni, s elvesz egy dúsgazdag hajadont. Ez a
buta papagáj a nagy városok vurstlijaiban és utcáin fordul elő, ezen kívül
persze vad állapotban található a papagáj Dél-Amerika és India őserdeiben,
de annak a számára, ki a Zugligetben keresi, ott sem.
Sokféle papagáj van: zöldpapagáj, selyem papagáj, aranypapagáj,
bolondpapagáj, papagály és "a papa gájl", de legkülönösebb valamennyi közt a
beszélő papagáj, amelyikre érthetetlen okból azt fogják rá az emberek, hogy
szavakat tud kimondani. Piszecsőrű papagáj nincsen, daruszőrű papagáj sincs,
pejpapagáj sincs, de viszont egyszer egy természettudós látott egy valóságos
természeti ritkaságot, egy egylábú papagájt: ennek a másik lába le volt
törve, sőt az egyik szárnya is, és a nyaka is el volt törve, csak az a kár,
hogy a tudós ezt a ritka példányt döglött állapotban látta.
A nagyvárosi papagájok kalitkában laknak; a kalitkában kis pálcikán
állnak, vagy egy réz vagy csontkarikán lógnak, ami a lógásnak eléggé
elviselhető formája. Ezek a kalitkák nagy palotákban és fényes szobákban
vannak legtöbbnyire, ámbár mostanában előfordul a vagonlakó papagáj is, bár
egyelőre csak Budapesten. Ez egy újfajta papagáj, melyet a régi
természettudósok még nem ismertek.
A beszélő papagájnak különben, ha csakugyan tud is beszélni, minden
tudománya ennyi szokott lenni: "maga szamár!" Ezt akkor mondja, ha embert
lát; az erdei papagáj ezt nem mondja, csak gondolja.
A papagáj hangja igen kellemetlen rikácsolás, hasonlatos a haragos
vénasszonyok kedélynyilvánulásához, ami némely ember előtt ellenszenvessé
teszi ezt a madarat.
A papagáj különben teljesen haszontalan állat, a húsát nem eszik, bőréből
nem csinálnak pénztárcát, májából nem főznek borotvaszappant, sőt még az
elefántcsontszobrocskákat sem a papagáj csontjából csinálják, hanem kőből
vagy marhacsontból, csupán dísztárgy a papagáj, hasonlatos tehát egy szép
vázához, vagy tarka virághoz, úgyhogy ha a virág vagy a váza rikácsolni
tudna, a papagájra nem is lenne szükség az előkelő háztartásokban.
1921