A SZARVASMARHA
Ez az állat háziállat, található mindenhol a föld kerekségén. Igen
hasznos állat, mert az ökör terhet húz, a tehén pedig tejet ad, mindkettőt
pedig, amikor már megunták az életüket, levágjuk, és húsukat a gazdag
emberek táplálására használjuk.
A szarvasmarhának egyes vidékek és országok szerint különféle fajtái
vannak, ezek között igen kiváló a magyar szarvasmarha, amely béketűréséről,
szorgalmas igavonásáról, szomorú és ártatlan bőgéséről és nagy, kajla
szarvairól nevezetes, igen jámbor állat, bántalmazóit, úgy látszik, csak a
legvégső elkeseredésében, vagy talán még akkor sem ökleli föl.
A hím szarvasmarhát bikának nevezik, arisztokratikus hajlandóságú lény,
mert ő a csordában a tenyészállat, nem dolgozik, s a vörös színre dühbe jön
és toporzékol.
A nőstény szarvasmarhát mi tehénnek nevezzük, mert tejet ad, a bikák
azonban, bár csak megközelítő okból, egymás közt röviden tyúknak mondják.
A szarvasmarha színe vagy fehér vagy vörösesbarna vagy tarka, fehér
alapszínen vörösesbarna foltokkal. Néhány év óta, mióta a cérna oly drága,
csakis a legelőkelőbb marhák viselhetnek foltokat.
A szarvasmarhák tápláléka fű és széna. De mióta a fűhiány olyan nagy,
hogy az emberek már fűhöz-fához sem tudnak kapkodni, kénytelen a
szarvasmarha silányabb takarmánnyal is beérni, amit az ország gazdag emberei
mélyen fájlalnak, mert a szarvasmarha húsát megeszik, míg a szegény emberek
táplálékhiányának fent nevezett gazdagok örülnek, nyilván azért, mert a
húsukat nem eszik meg.
A kicsiny szarvasmarhát borjúnak nevezik, a serdülőt pedig neme szerint
tinónak vagy üszőnek, a tinóból minden további tanulás nélkül idővel ökör
lesz, az üszőből tehén; a szarvasmarha fejlődési folyamata itt véget ér,
mert a vén tehén és a vén ökör, az már nem szarvasmarha, hanem kétlábú
állatfajta.
A szarvasmarhákat gazdáik, hogy azok önmagukat egymástól meg tudják
különböztetni, elkeresztelik különféle nevekre; a teheneket leginkább
Bimbónak és Riskának, az ökröket pedig Csákónak és Madárnak keresztelték
eddig, de remélhető, hogy a jövőben az ökörneveket ki fogják szorítani új,
eddigieknél találóbb nevek, úgymint: Potiorek, Conrad, Ludendorff.
1921