A MAGYAR FÖLDBIRTOKOS
A földbirtokos egy olyan pirospozsgás gróf, aki reggeli imádságul (mert
vallásos ember!) még az ágyban halat, hideg sültet, dzsemet, tejszínes
kávét, csipkés szalvétát, hófehér kenyeret és ezüst villát eszik, reggeli
után audiencián fogadja az uradalmi intézőt és a kasznárokat, akik haptákban
állnak előtte, reszkető énekléssel beszélnek vele, és amikor távoznak, úgy
köszönnek, hogy kezeit csókolom; aki a kasznárok előterjesztéseiből nem ért
egy betűt sem, de azért auf F„lle leszidja őket; aki az audiencia után vagy
vadászik, vagy hanyatt fekve ül a díványon, és ebédig elnézi a mennyezetet
anélkül, hogy eközben csak egy felet is gondolna; akit ebédkor livrés inasok
szolgálnak ki lábujjhegyen; aki erőlevest, előételt, sültet köretekkel,
fagylaltot, sajtot, gyümölcsöt és badacsonyit ebédel különféle ékes francia
neveken; aki ebéd után szemeskávét iszik cukor nélkül konyakkal; aki ebéd
után a pipázóban egyiptomit szí, és igen művelten társalog öt-hatig arról,
hogy milyen disznók azok a zsidók; aki estefelé kikocsizik vagy újra
vadászik, vagy meglepi valamelyik kasznárját, és újra leszidja; aki este
megint elölről kezdi az evést az előételnél.
A földbirtokos tulajdona az úgynevezett földbirtok. Ez áll sok-sok
földből, melyet büdös árkok és szép fák vesznek körül, melyen búza és egyéb
kukoricák teremnek, amelynek közepén díszlik a kastély és tanya. A kastély
húsz-harminc gyönyörű termével egy jóképű dombon ékeskedik, előtte az udvar
terül el, azután a lóistálló következik, a lóistálló után az ököristállók és
fészerek állnak, végül mindezeken túl a cselédházak szemtelenkednek.
A cselédek és a béresek gazember parasztok, akik fizetett ellenségei a
földbirtokosnak, akik rondák és büdösek, mert egész nap orrukkal túrják a
földet, valamennyit agyon kellene ütni, és oda temetni azok mellé a huncut
zsidók mellé.
A lóistállók téglából készülnek, tágasak, magasak, fehérre vannak
meszelve, és a padozatuk aszfalt; az ököristállók szerényebbek, de azért
csinosak; a cselédházak azonban vályogból és sárból készülnek, cigányok
csinálják őket.
A földbirtokon a büdös parasztok szemtelen földtúrása által nagy
jövedelem keletkezik, amely legtöbbször több mint egymillió korona, s
roppant gondot ad a földbirtokosnak, hogy hogyan is költse el, ami miatt
újfent szidja a büdös paraszt béreseket, azokkal a huncut zsidókkal együtt.
A kastélyban a földesúr nem is tudja elkölteni jövedelmét, amiért is
felutazik a fővárosba, és szép nők segítségét veszi igénybe, akiket nyilván
ezért színművésznőknek nevez a nép szája.
A városban ezen felül is sok gondja és dolga van a földesúrnak, egész
éjjel kell neki kártyázni a mágnáskaszinóban, délután futtatnia muszáj,
úgyhogy itt alig is marad ideje szidni a zsidókat és a béreseket és azokat a
skribler újságírókat; mint például engem, aki mindezt íme megírom róla,
szegényről.
Mikor a pénz elment, felül a földesúr a vonatra, és hazahajtat vele. Kis-
Bagoson, vagyis Kutyamajsán kiszáll, négy kövér ló, hintó és az a büdös
paraszt kocsis várja, elindul gondterhesen a kastélya felé, amint közeledik,
már látják is az árokszélen a táblát:
"Koldusoknak, kintornásoknak és a közigazgatásnak szigorúan tilos a
bejárás!"
1919