AZ ICHTHYOSAURUS
Az ichthyosaurus ősállat, évtízezredekkel ezelőtt élt, ma már csak
maradványai lelhetők föl a föld mélyebb rétegeiben.
A hüllők közé tartozott, gyíkszerű, igen nagy, sőt marhanagy állat volt.
Hossza a feje tetejétől a farka végéig huszonöt-harminc méter, a farka
mögött ötven méternyire álló fáig hetvenöt-nyolcvan méter, amiből arra
következtethetünk, hogy apját és anyját nagyon tisztelte, mert hát igen
hosszú volt a földön.
A testét kemény pikkelyek födték, úgy mint a cserepek a háztetőt.
A fején, amely hasonlatos volt egy óriási madáréhoz, egy vagy két rövid
szarv nőtt, hangját az ásatáskor nem sikerült sehol meglelni, de bizonyára
valami rémes trombitaszerű harsogás volt.
Az ichthyosaurus tulajdonképpen a mesebeli sárkány, tehát a meseírók
véletlenül igazat mondanak, amikor sárkányról hazudnak.
Súlya e szörnyetegnek igen nagy volt, nagyobb, mint annak, amit ma egy
magyar politikus mond: becslésünk szerint lehetett úgy húszezer kg, ami hogy
mily nagy tömeget jelent, elképzelhetjük, ha meggondoljuk, hogy egy jól
fejlett elefánt csak hatezer kg.
Az ichthyosaurus táplálékát növényi gezemicék képezték. Nevezetes, hogy
ennek a bődületes nagy állatnak irtózatosan, szinte `diplomatikusan` kicsiny
agyveleje volt, akkora, mint egy mogyorószem. Rettenetesen buta állat volt
eszerint; természetbúvárok kiszámították, hogy Aesopus meséit 15 000 000 000
esztendő alatt lehetett volna vele százezer professzornak megértetni.
Az ichthyosaurus már-már csak kínai festményeken és porcelánokon él
döglött állapotban, továbbá a kolozsvári Szent György szoborban és a
budapesti ligeti fasor végén két példány bronzból, pedig hajdan, pár tízezer
év előtt Magyarországon is sütkérezett, azonban, tekintettel az 1914 óta itt
folyó eseményekre, még idejekorán kihalt.
1919