A KUTYA
A kutya háziállat. Három fő részből áll, úgymint: fej, törzs és végtagok.
Ha ezen részek bármelyikét a kutyából elvesszük, akkor a kutya elromlik, és
többé sem nem szalad, sem nem ugat, egyáltalán nem működik tovább.
Különféle kutyák vannak, úgymint: pulikutya, komondor, vizsla, agár,
szentbernáthegyi, újfundlandi kutya, öleb, kis girhes, nagy dög, mopszli,
nyakszli, vonító sühögér, kis kutya, nagy kutya, tarka kutya, Sajó kutyám.
(A kutyuskám az nem kutya, hanem, amint egy igen kiváló természettudós
földerítette, egy nő.)
A kutya igen hű állat. Ha a gazdája megrúgja, akkor meglapul, és
nyalogatja a cipőjét. Ha pedig meghal a gazdája, akkor a kutya nagyon
szomorú lesz, sőt van olyan kutya is, amelyik a gazdája halála után nem
eszik, nem ugat, lefekszik, és ő is meghal, nem úgy, mint például a zsebóra,
amely a gazdája halála után is közönyös ketyegéssel jár tovább, amiért is a
zsebóra egy hűtlen kutya.
A kutya örömének azáltal ad kifejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig
a farkát levágják, akkor a fejét csóválja.
A kutya valamennyi állat közt a legértelmesebb. Igen tanulékony, például
rövid néhány esztendős fáradozás után már megérti a saját nevét, s ha azt
hangosan kiáltják, a kutya dühösen ugatni kezd, ami azt jelenti, hogy
hagyják már békén. De a kutya nemcsak szellemileg fejlett, hanem lelkileg
is, némelyik annyira mély lélek, hogy emlékeztet a lírai költőkre, ugyanis
ezek a költői lelkű kutyák, ha feljön a hold, és az ég tetején szépen
ragyog, szintén ugatni kezdenek.
A kutyának veszedelmes betegsége a veszettség, ami igen ragadós nyavalya,
az ember is megkaphatja, és harapás által terjed, mégpedig úgy, hogy vagy a
veszett kutya harap meg egy embert, vagy a veszett ember harapja meg a
kutyát.
A kutyának a veszettségen kívül legfőbb ellensége a sintér. Ez egy olyan
úriember, aki drótkarikával jár az utcán, s ha meglát egy kutyát,
utánaszalad, a drótot a nyakába veti, és elkezdi a kutyát húzni, mire a
kutya gazdája pedig két pofont ad a sintérnek, a gazdát a rendőr felírja, s
utcai botrány miatt fizet húsz korona bírságot. A bírság lefizetésének
napján a gazda a kutyának öt flemmet ad és két rúgást, mikor pedig a gazda
ebéd után elmegy a kávéházba feketézni, a felesége úgynevezett vigasz-
cvikipuszit ad a kutyának, ami, ha öreg és csúnya az asszony, még csak
fokozza és betetézi a szegény kutya szenvedéseit.
A veszettség ellen Pasteur nevű francia orvos kitűnő szérumot talált föl,
de a sintér és a cvikipuszi ellen ő sem tudott még semmit kitalálni. A
veszettségen kívül még nagy baja a kutyának az elveszettség, ami ellen az
apróhirdetések, s a megtaláló fejére kitűzött illő jutalom szolgál.
A kutyáról szóló eme tanulmány keretein belül meg kell még emlékeznünk az
ebzárlatról, amit plakátokon tesznek közhírré a városban. A plakátok arra
valók, hogy azt a kutyák elolvassák, és pontosan betartsák. Azért helyezik
el rendszerint az utcasarkokon.
A kutyát házőrzésre, a szoba bepiszkítására, mások zavarására, a háziúr
és házmester bosszantására használják, tehát igen hasznos állat, csontjából
rongyot készítenek, húsát várostromok alkalmával eszik.
1919