A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS KÁBÍTÓSZERELLENES BIZOTTSÁGA JELENTÉSE (3)
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériumának jelentése a
Kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott
országgyűlési eseti bizottság részére
III. Jogi környezet
(B) Kábítószer-bűnözés büntetőjogi kérdései, jogi környezet
E részben elsősorban a büntető-anyagi jogi jogszabályokat, a
büntetőeljárás-jognak a lefoglalással kapcsolatos rendelkezéseit, valamint
az 1/1993. (I. 13.) IM-BM-PM együttes rendeletével módosított, a
büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről és nyilvántartásáról szóló
117/1984. (IK.12.) IM-BM-PM-Legf. Ü. együttes utasítást kell megemlíteni.
Ugyancsak utalni kell a Legfelsőbb Bíróságnak a bűncselekmény tárgyát
képező kábítószer mennyiségi mutatóinak ismérveit rögzítő BK. 75. és 155.
számú állásfoglalásaira.
Általánosságban elmondható, hogy a büntető jogszabályok területére eső
normák alapvetően megnyugtatóan rendezik e kérdést, elsősorban abból a
szempontból, hogy érvényesítik azokat az elvárásokat, amelyeket a már
idézett nemzetközi egyezmények támasztanak.
A főbb rendelkezések a következők:
Büntető Törvénykönyv
A Btk. 77. paragrafusa értelmében el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a
bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak..., vagy
egyébként is, ha a dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti. Ugyanígy
el kell kobozni azt a dolgot is, amely a bűncselekmény elkövetése útján jött
létre, illetve - a törvényben meghatározott esetekben - azt a dolgot is,
amelyre a bűncselekményt elkövették ...
A Btk. 282. paragrafusa szerint bűntettet követ el az, aki a hatósági
előírások megszegésével kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart,
kínál, átad, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország
területén átvisz, vagy azzal kereskedik.
Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha a visszaélést üzletszerűen,
fegyveresen, fiatal, vagy gyermekkorú személy felhasználásával, avagy az
ilyen személyt érintően vagy ilyen tevékenységre specializálódott szervezet
keretében követik el. Súlyosabban minősíti a cselekményt, ha azt jelentős
mennyiségű kábítószerre követik el. A Legfelsőbb Bíróság BK. 75. sz.
állásfoglalása mondja ki azt, hogy az átlagos kábítószer-élvező egy évi
fogyasztásának megfelelő mennyiségű kóros élvezetre alkalmas kábítószert
kell ilyen mennyiségűnek tekinteni.
A bűncselekmény privilegizált esete valósul meg, ha a visszaélést csekély
mennyiségre követik el. Ha pedig az ilyen mennyiségű kábítószert saját
használatára termeszti, állítja elő, szerzi meg, vagy tartja az elkövető,
úgy nem büntethető, feltéve hogy az első fokú ítélet meghozataláig okirattal
igazolja: legalább hat hónapig folyamatos kábítószer-függőséget megelőző
vagy gyógyító kezelésben részesült. Ugyanígy nem büntethető az a személy
sem, aki a kábítószer-fogyasztásával összefüggő, két évi szabadságvesztésnél
súlyosabban nem büntetendő bűncselekményt követ el.
A Legfelsőbb Bíróság Bk. 155. állásfoglalása szerint "csekély mennyiségű
kábítószer a kábítószerhez hozzá nem szokott fogyasztóra vonatkoztatott
halálos (letális), illetve mérgező, (toxikus) adag legfeljebb tízszerese.
A 283. paragrafus szerint bűntettet követ el az a 18. életévét betöltött
személy is, aki 18. életévét be nem töltő személynek kábító hatású anyag
vagy szer kóros élvezetéhez nyújt segítséget vagy őt arra rábírni törekszik.
A 286. paragrafus a kábítószer vonatkozásában feltétel nélkül elkobzási
szabályt fogalmaz meg, lévén, hogy a kábítószer birtoklása a közbiztonságot
eleve veszélyezteti.
A Btk. 303. paragrafusa az 1994. évi IX. tv. 23. paragrafusával
megállapított pénzmosás bűncselekményét rögzíti. E tényállás az általános
nemzetközi gyakorlaton túl nemcsak a kábítószer-bűnözésből, hanem valamennyi
súlyos bűncselekményből származó érték elrejtését, tisztára mosását, a
bejelentési kötelezettség elmulasztását is szigorúan bünteti. A törvény a
cselekmény gondatlan változatát is megfogalmazza. Minősített körülményként
értékeli a jog azokat az eseteket, amikor a pénzmosást üzletszerűen,
pénzmosással foglalkozó szervezet keretében, pénzintézet, értékpapír-
forgalmazó, befektetési alap kezelő, biztosító intézet vagy szerencsejáték
szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként, alkalmazottjaként,
továbbá hivatalos személyként vagy éppen ügyvédként követik el.
A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 90. paragrafusa
fogalmazza meg a kábítószerrel visszaélés tényállását. Ezt a szabálysértést
követi el az, aki arra jogosulatlan személynek vagy a megengedett
mennyiségen felül bárkinek kábítószert juttat. Ugyanúgy szabálysértést követ
el az is, aki a kábítószerek nyilvántartása, tárolására, vagy elszámolására
vonatkozó kötelességét szegi meg.
Büntetőeljárás-jog
A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 101. paragrafusa a
lefoglalásra vonatkozó szabályokat rögzíti. E szerint a hatóság
lefoglalhatja azt a dolgot, amely tárgyi bizonyítási eszköz, törvény
értelmében elkobozható vagy amelynek birtoklása jogszabályba ütközik. A
kábítószer, a pszichotrop anyag egyébként mindhárom feltételnek megfelel. A
kábítószer, a pszichotrop anyagok lefoglalása nem szüntethető meg,
tekintettel arra, hogy e dolgok - amint arra már történt utalás - feltétel
nélkül az elkobzás tárgyát képezik.
Az 1/1993. (I.13.) IM-BM-PM együttes rendelettel módosított, a
büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről és nyilvántartásáról szóló
117/1984. (IK.12.) IM-BM-PM-Legf.Ü. együttes utasítás szerint a kábítószert
a nyomozóhatóság átmenetileg sem tárolhatja. Elhelyezéséről azonnal,
illetőleg a legközelebbi munkanapon gondoskodnia kell. A kábítószert
szakértőhöz vagy az Országos Rendőr-főkapitányság illetékes szerve által
kijelölt helyre kell szállítani. Azt a bűnjelkezelő nem veheti át (Ut. 27.
paragrafus).
A kábítószer elkobzása esetén annak további sorsáról az ORFK illetékes
szerve a Népjóléti Minisztériummal egyetértésben dönt. Az elkobzott
kábítószert bűnüldözési, kiképzési, tesztelési célra, valamint oktatáshoz
igénybe lehet venni. Az ilyen célra igénybe vett kábítószer
nyilvántartásáról, tárolásáról, ellenőrzéséről, valamint a felhasználást
követő megsemmisítéséről az ORFK illetékes szerve gondoskodik (Ut. 90.
paragrafus).
A Be. 102. paragrafusának (4) bekezdése, illetve az 1979. évi 11. tvr.
89. paragrafus (2) bekezdése értelmében meg kell, illetve meg lehet
semmisíteni azt a bűnjelet, amelynek megsemmisítését a bíróság az ügyész
vagy a nyomozó hatóság elrendelte, elkobzását kimondták, azonban
megsemmisítéséről nem döntöttek, de eredeti állapotban való értékesítése a
közbiztonságot, a közrendet, a közegészséget, vagy a közerkölcsöt sértené,
veszélyeztetné (Ut. 95. paragrafus).
Az Ut. 96. paragrafusa szerint a megsemmisítés egy speciális bizottság
jelenlétében, az utasításban meghatározott módon történik. Az utasítás a
bizottság összetételét is megállapítja.
Végezetül utalnom kell az ORFK közbiztonsági helyettesének a kábítószer
bűnözés elleni rendőri - közbiztonsági tevékenység során végrehajtandó
feladatokról szóló 26/1994. számú intézkedésére. Valójában e norma a
rendőrség rendészeti igazgatási teendőit is részletezi, így a belső
normatíva komplexnek mondható.
Ezek a normatívák - helyesen - a rendőrségi törvényből fakadó rendészeti
feladatok végrehajtásának szabályait rögzítik akkor, amikor a rendőrségi
szakreferenseknek a kábítószerek termelésével, gyártásával, feldolgozásával,
raktározásával, forgalomba hozatalával kapcsolatos egyes felügyeleti,
ellenőrzési feladatait (2. pont a) alpont), a kábítószer-üzemi engedély
iránti kérelem véleményezésével, a kábítószer-felelősi, illetve helyettesi
kinevezésekhez való hozzájárulás adásával (2. pont c) alpont), a
kábítószerek tranzitálásának engedélyezésével (2. pont d) alpont), s
valójában a kábítószerek legális mozgásával kapcsolatos adatszolgáltatási
kötelezettségeit (2. pont f) alpont) határozza meg.
De többek között e feladatok megvalósítását szolgálja a szakelőadók
tevékenysége is (3. pont).
A norma II. fejezetében leírt, a közbiztonsági és a közlekedésrendészeti
állomány részére meghatározott feladatok ugyan közigazgatás jellegűek, ámde
bűnüldözési célokat is szolgálnak. Természetesen az itt rögzített feladatok
hozzájárulhatnak a bécsi egyezményben foglalt célkitűzések érvényesítéséhez
is.
Budapest, 1997. március
Készítette: Dr. Borai Ákos